Megvan a hangulata – Móricz burger, Budapest, Klasszik burger menü

Körülbelül 3 héttel ezelőtt volt szerencsém egy kicsivel hosszabb időt eltölteni Budapesten, egyik nap pedig a Móricz Zsigmond körtéren jártam, és ott is vacsoráztam. Amikor megláttam a Móricz burger nevű helyet, nem tudtam, hogy szavazzak-e neki bizalmat. Általában ugyanis a metróállomások környéki hamburgeresekről nincs jó élményem. Ugyanakkor itt az étlap elég sokféle, komplex burgerfélét kínált, ami kíváncsivá tett. Végül emiatt úgy határoztam, hogy betérek, és megnézem milyen. Egy sima klasszik burgert kértem menüben, ami hasábburgonyával és üdítővel dukál. Ezenkívül még láttam a kirakatban egy darab kézműves islert, ami annyira szépen mosolygott (szó szerint J ), hogy végül azt is kikértem. Ekkor azonban eszembe jutott valami…

A cuccaimat ott hagytam az előző helyen, ahol jártam! Úgyhogy elnézést kértem a tulajdonostól, de visszarohantam érte. Ez kb. 15-20 percbe telt, addigra elkészült az ételem. A tulajdonos személye egyébként nagyon szimpatikus volt, érdeklődött az ételről, kedves volt, kicsit csipkelődő stílusú, de egyáltalán nem tiszteletlen, inkább csak laza. És lerítt róla, hogy igazi vendéglátós. Érdekes volt még számomra, hogy a vendégek részére kialakított felső szinten egy kis videojátékozásra is volt lehetőség, olyan retro játékokkal, amik a 90-es években voltak ismertek. Ezt nem próbáltam ki, de tetszik, nagyon jó kis egyedi hangulatot ad a helynek. No, de elsősorban az étel a fontos!

A krumpli fűszerezése rendben volt, ízlett. A színe egy kicsit barnásabb, mint amit szeretek és jobban szeretem, ha picit jobban ropog, de ezen nem veszünk össze, ennyi még belefér. A burger mérete átlagos, viszont kifejezetten jól nézett ki. A buci egy hagyományosabb termék, enyhén édeskés, kevés mag a tetején, összességében szerettem.

Hús tekintetében volt némi visszás érzésem. A marhahús íze kiérződött belőle, de valahogy mégis elütött attól az igazi hamisítatlan marhahús-pogácsa íztől, amit a kedvenc helyeimen kóstoltam. Vagy egy kevert hússal álltunk szemben, vagy a fűszerezése nem illett igazán hozzá. Mindenek ellenére nem mondanám rossznak, de kiemelkedőnek sem. A többi összetevővel az égvilágon semmi probléma nincs, a zöldségek ízlettek és igen nagy mennyiség került belőlük az ételbe, szószból a klasszikus ketchup-mustár párost kaptam, azokból azért egy jobb minőséget, ez összességében elfogadható.

A végére maradt az isler. A tésztájánál kicsit meglepődtem, egy az átlagos islernél jóval puhább állagú, kissé a hagyományos piskótára emlékeztető tésztája volt. Ez nem zavart különösebben, ízlett, csak általában az islereknél nem ezt szoktam meg (bár Romániában már ettem ilyen tésztából készült islert). A csokoládé és a piros gyümölcsös lekvár természetesen nem hiányzott belőle és mindkettőből bőséges adagot tettek hozzá, szóval gond egy szál sincs J

Az ételt elfogyasztva kicsit ugyanaz az érzés kerített hatalmába, ami Pécsett a Gyros toronynál. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez volt a legjobb hamburger, amit valaha ettem. És igazából olyan egyedi, különleges dolgot sem tudnék mondani, ami kiemelte volna az ételt. Viszont olyan elemet sem tudok mondani, ami kifejezetten rossz volna. Tehát egy korrekt étel. Ami kiegészül egy hangulatos belső térrel, egy kedves felszolgálással, és egy kedvező árral, ugyanis az 1.600 ft, ami a burgerért, és a 400, amit a süteményért fizettem, a budapesti Street food éttermek árához képest kifejezetten kedvező, főleg, mert egy komplett menüt kaptam érte. Szóval merem ajánlani a helyet!

Értékelésem: 8/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://moriczburger.business.site/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/