Megvan a hangulata – Móricz burger, Budapest, Klasszik burger menü
Körülbelül
3 héttel ezelőtt volt szerencsém egy kicsivel hosszabb időt eltölteni
Budapesten, egyik nap pedig a Móricz Zsigmond körtéren jártam, és ott is
vacsoráztam. Amikor megláttam a Móricz burger nevű helyet, nem tudtam, hogy
szavazzak-e neki bizalmat. Általában ugyanis a metróállomások környéki
hamburgeresekről nincs jó élményem. Ugyanakkor itt az étlap elég sokféle,
komplex burgerfélét kínált, ami kíváncsivá tett. Végül emiatt úgy határoztam,
hogy betérek, és megnézem milyen. Egy sima klasszik burgert kértem menüben, ami
hasábburgonyával és üdítővel dukál. Ezenkívül még láttam a kirakatban egy darab
kézműves islert, ami annyira szépen mosolygott (szó szerint J
), hogy végül azt is kikértem. Ekkor azonban eszembe jutott valami…
A
cuccaimat ott hagytam az előző helyen, ahol jártam! Úgyhogy elnézést kértem a
tulajdonostól, de visszarohantam érte. Ez kb. 15-20 percbe telt, addigra
elkészült az ételem. A tulajdonos személye egyébként nagyon szimpatikus volt,
érdeklődött az ételről, kedves volt, kicsit csipkelődő stílusú, de egyáltalán
nem tiszteletlen, inkább csak laza. És lerítt róla, hogy igazi vendéglátós.
Érdekes volt még számomra, hogy a vendégek részére kialakított felső szinten
egy kis videojátékozásra is volt lehetőség, olyan retro játékokkal, amik a
90-es években voltak ismertek. Ezt nem próbáltam ki, de tetszik, nagyon jó kis
egyedi hangulatot ad a helynek. No, de elsősorban az étel a fontos!
A
krumpli fűszerezése rendben volt, ízlett. A színe egy kicsit barnásabb, mint
amit szeretek és jobban szeretem, ha picit jobban ropog, de ezen nem veszünk
össze, ennyi még belefér. A burger mérete átlagos, viszont kifejezetten jól nézett
ki. A buci egy hagyományosabb termék, enyhén édeskés, kevés mag a tetején,
összességében szerettem.
Hús
tekintetében volt némi visszás érzésem. A marhahús íze kiérződött belőle, de
valahogy mégis elütött attól az igazi hamisítatlan marhahús-pogácsa íztől, amit
a kedvenc helyeimen kóstoltam. Vagy egy kevert hússal álltunk szemben, vagy a
fűszerezése nem illett igazán hozzá. Mindenek ellenére nem mondanám rossznak,
de kiemelkedőnek sem. A többi összetevővel az égvilágon semmi probléma nincs, a
zöldségek ízlettek és igen nagy mennyiség került belőlük az ételbe, szószból a
klasszikus ketchup-mustár párost kaptam, azokból azért egy jobb minőséget, ez
összességében elfogadható.
A
végére maradt az isler. A tésztájánál kicsit meglepődtem, egy az átlagos islernél
jóval puhább állagú, kissé a hagyományos piskótára emlékeztető tésztája volt.
Ez nem zavart különösebben, ízlett, csak általában az islereknél nem ezt
szoktam meg (bár Romániában már ettem ilyen tésztából készült islert). A
csokoládé és a piros gyümölcsös lekvár természetesen nem hiányzott belőle és
mindkettőből bőséges adagot tettek hozzá, szóval gond egy szál sincs J
Az
ételt elfogyasztva kicsit ugyanaz az érzés kerített hatalmába, ami Pécsett a
Gyros toronynál. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez volt a legjobb hamburger,
amit valaha ettem. És igazából olyan egyedi, különleges dolgot sem tudnék
mondani, ami kiemelte volna az ételt. Viszont olyan elemet sem tudok mondani,
ami kifejezetten rossz volna. Tehát egy korrekt étel. Ami kiegészül egy hangulatos
belső térrel, egy kedves felszolgálással, és egy kedvező árral, ugyanis az
1.600 ft, ami a burgerért, és a 400, amit a süteményért fizettem, a budapesti
Street food éttermek árához képest kifejezetten kedvező, főleg, mert egy
komplett menüt kaptam érte. Szóval merem ajánlani a helyet!
Ha
szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog
facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése