Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

2 héttel ezelőtt a Madarasi Hargitán töltöttem el egy hétvégét az V. Erdélyi Jogászgyűlésen. Nagyon élveztem mind a szakmai mind a szórakozásbeli részét. A szállásunk ugyan nem a Pethő Panzióban volt, az étkezésünk viszont igen, így ha teljes képet nem is, de gasztronómiai kitekintést tudok nyújtani a helyről. A Panzió étkezdéje több szintes, és akár 100 fölötti személy fogadására is alkalmas, ez nagyon tetszett. Ezenkívül minden alkalommal nagyon szépen megterített asztal várt minket, amin már ott volt a kés-villa-kanál a fogások számától függően, és azok az összetevők, amik az ételekhez még járnak. A pénteki vacsora során ez a tejföl volt, tehát tudtam, hogy egy olyan ételt fogunk kapni, amihez jó lehet a tejföl. De picit meglepett, amikor megérkezett a kaja. Egy jó nagy tál töltött káposzta formájában. Persze a tejföl tökéletesen illik hozzá, de nem számítottam arra, hogy egy ilyen nehéz vacsorát fogunk kapni. Viszont örültem neki, mert elég éhes voltam már. És ez tényleg jó

Amikor a múlt alkalommal írtam a Petry bisztróról, akkor egy válaszüzenetben ajánlotta nekem a hely marketing vezetője, hogy kóstoljam meg a tavaszi étlapról is valamelyik ételüket. Tavaly erre nem tudtam sort keríteni, már Magyarországon voltam, mire a levelet megkaptam. Idén azonban májusban el tudtam látogatni Marosvásárhelyre, így hát úgy gondoltam, ideje eleget tenni ennek az invitálásnak. Tudni kell azonban rólam, hogy amikor étterembe megyek, mindig egy kicsit hangulatfüggő, hogy mit rendelek. Van, amikor inkább biztosra akarok menni, olyankor egy olyan ételt kérek, amit vagy már rendeltem, vagy általam kedvelt összetevőkből áll, így biztos nem fogok benne csalódni. De néha – főleg olyan helyek esetében, amik már bizonyítottak – kíváncsi hangulatomban vagyok, és valami olyan ételt kérek, amit elsőre nem feltétlenül tudok beazonosítani, és az a legfőbb vágyam, hogy lepjenek meg. Nos, május elején éppen ilyen hangulatban tértem be az étterembe. Az első meglepetés már a be

A VIA étteremről korábban nem hallottam, nem is nagyon láttam, pedig a Bulgakov miatt sokszor mentem el mellette. Azonban a kolozsvári Büntetőeljárásjogi Konferencia után a vacsora ott került megtartásra, így volt lehetőségem ezt a helyet is kipróbálni. Már ránézésre látszott, hogy egy igen igényes és elegáns étterem, nagyon szépen megterítettek nekünk, igazán szép látványt nyújtott az asztal, kár, hogy nem fényképeztem le L A vacsora ezúttal ajándék volt, hozzá egy pohár ital is, egyedül a desszertet kellett saját pénzből finanszíroznia annak, aki szeretett volna egy kis édességet a végére. Én úgy voltam vele, hogy majd a végén elválik, mennyire leszek éhes az elő- és főétel után. Az elő- és a főétel egységmenü volt, italt mindenki maga kérhetett. Én egy limonádét kértem, ami jóízűre sikeredett, az édes és savanykás ízek egyaránt jelen voltak, szóval minden rendben volt vele. Az előétel hamarosan érkezett, méghozzá egy nagyon gusztusos, marhahússal töltött tészta formáj

A 9. – egyben utolsó – programnál tartok. Érdekes volt végigolvasni az összeset, legalább mindegyik pártból láttam valamit. Többségében nem okoztak nagy meglepetést, de azért volt néhány gondolat, vagy akár teljes programrész is, ami kicsit a meglepetés erejével hatott, vagy kellemesen, vagy kevésbé kellemesen. Végére maradt a sokak által a FIDESZ után legerősebbnek tartott Demokratikus Koalíció, lássuk, ők milyen programmal rukkolnak elő! Amit le kell szögeznem, hogy szerintem ez a leghosszabb program az összes közül. A leírás 22 oldal, de nagyon kevés képet használnak és csak 1-2 képoldal van benne, így talán a legtöbb szöveg ebben van. Ezenkívül a legtöbb különböző téma is itt jelenik meg, nem emlékszem, hogy például más programokban hallottam-e a digitális analfabétizmus kérdéséről, de van benne szó klímaváltozásról, bérekről, árakról, belső problémákról, védelemről. Szóval meg kell hagyni, tényleg sokszínű a program. Tetszik a program szerkezete is. Előtérbe helyezést,

Az elmúlt néhány napban sajnos nem volt lehetőségem programértékelőket írni, így ma egy napon fogom a maradék 2 program elemzését elkészíteni, délelőtt a Mi Hazánk mozgalomét, délután pedig a Demokratikus Koalícióét. Nem is szeretném tovább szaporítani a szót, bele is kezdek. Megmondom őszintén, az egyik olyan párt, akinek a programértékelésétől tartottam, a Mi Hazánk Mozgalom. Nagyon nem tudok azonosulni sem a keletkezésük körülményeivel, sem az ideológiájával, sem a szereplőivel. És nem kicsit tartottam attól, hogy mennyire tudok majd elvonatkoztatni és ha lesz egy jó programjuk, akkor képes leszek-e arra, hogy elvonatkoztassak és dicsérő szavakkal illessem. Sajnos azonban nagyon hamar kiderült számomra, hogy ebbe a dilemmába nem fogok kerülni… Már önmagában véve a bevezetésnél elhúztam a számat. Egy Eu Parlamenti választás esetében az, hogy több szó esik a magyar hagyományokról, mint az Európai Unióról, szerintem nagyon nem oké. Az Eu-ról meg kb. annyi derült ki, hogy Kele

A Momentum a tavalyi évben igencsak megnehezítette a dolgomat és rendesen megcsúsztatta az elemzés-sorozatomat a 240 oldalt is meghaladó programtervével. Kicsit féltem a szituációtól, mert idén lényegesen kevesebb időt tudtam a programértékelőkre szánni, így, ha megint egy ilyen terjedelmű írással találkozom, akkor nem tudtam volna elemezni. Szerencsére ez egy annál jóval rövidebb program. Lássuk, hogy Magyarország egyik legfiatalabb pártja milyen elképzelésekkel próbálja elnyerni a lakosság szavazatait! Maga a program terjedelemre viszonylag nagy, 24 oldal, de elég sok képpel díszített, vannak egész oldalas képeik is. Összességében kb. hasonló nagyságúnak tartom, mint az eddig vizsgált érdemi programokat. A program egyik legnagyobb előnye az oktatáspolitikai részt. Eddig még egyik vizsgált program sem foglalkozott igazán komolyan ezzel a kérdéskörrel, a Momentum viszont már a legelején leszögezi, hogy ezt a kérdést mennyire komolyan veszik, és ami nagyon jó, hogy nem éreztem köz

Amikor tavaly írtam az MKKP-ról, akkor, bevallom, azt egy kicsit én magam is széttrollkodtam. Akkor az volt a legfőbb célom, hogy ugyanabban a stílusban reagáljak a párt programjára, mint amilyen maga a program. Hogy ez miként sikerült, azt itt elolvashatjátok. Idén úgy döntöttem, hogy megpróbálok kicsit a dolgok mögé menni, a párt motivációiról szólni, hogy mi lehet egy ilyen nyilvánvalóan komolytalan programnak a célja, és mit lehet ezzel elérni. Úgyhogy ezúttal jöjjön egy komoly programértékelő a párt EU választási programjáról és egy kicsit magáról a pártról is. A Kétfarkú Kutyapárt programja és kommunikációja látszólag ellentmondásban állnak. A kommunikáció, a program igazából nem komolyan vehető. Amit azonban utcafronton csinálnak, az nagyonis. Elég csak a Rózsa Sándor pályázatokra meg az egyéb megvalósult helyi segítségnyújtásokra gondolni. A kettőnek azonban sok köze van egymáshoz, még ha nem is látszik. Valójában mindkettő egyfajta reflexió, csak a módszerek térnek el.

Amikor tavaly csináltam programértékelőket, akkor a rengeteg párt miatt muszáj volt szelektálnom, amit az alapján tettem meg, hogy reálisan parlamentbe kerülésre esélyes-e az induló párt vagy nem. Ahol ez kérdéses volt, ott írtam cikket, de ahol biztos voltam benne, hogy nem, ott kihagytam. Az idei választáson azonban csak 9 induló lista van, így mindegyik párt értékelésére lehetőségem van. Jöjjön tehát egy az áprilisi választások idején kimaradó erő, a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt programja! Összefüggő szövegű programot nem találtam az esetükben, ezért a program link alatt található képekből és felsorolásokból – meg néhány egész mondatból – álló programot néztem meg. Már az elején feltűnt, hogy nem egy igazán komoly szakmai munka, ezt egy középiskolás gyerek is meg tudja csinálni, ha csak egy minimális informatikai ismerettel rendelkezik. És sajnos 1-2 mondat kivételével ugyanez igaz a tartalomra is. Kezdődik egy montázzsal, ahol Orbán, Gyurcsány és pár EU-s vezető egy

Elnézést kérek, amiért az elmúlt napokban nem volt időm folytatni a cikkemet, de egy jogász konferencián vettem rész a Madarasi Hargitán. És ha már ott voltam, akkor had ragadjam meg az alkalmat, hogy ajánljam mindenkinek, aki teheti, hogy nézze meg, bár kirándulni alig volt időnk, de a hegyek és a rajtuk lévő erdők látványa megfizethetetlen és a tiszta hegyi levegő is jót tesz (mondom ezt úgy, hogy épp egy megfázással bajlódom J ). És ha már egy zöld területen voltam, akkor talán stílszerű is, hogy Magyarország Zöld pártjával folytatom az aktuális elemzésemet. Az LMP programja 11 oldalas, viszonylag teleírt, terjedelemben talán eddig a legnagyobb, de nincs nagy különbség az eddigi vizsgált 3 érdeminek nevezhető program nagysága között. Ugyanakkor, amit a program első felében olvastam, az először még engem is meglepett. Két mély tartalmú, és az LMP korábbi politizálásához képest nagyon komoly kijelentése volt. Az egyik, hogy „nincs több idő” . Ez természetesen a klímaváltozás me