Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

  Ha meg kellene számolnom, hogy egy évben hányszor reggelizem étteremben, biztosan 20 alatti szám jönne ki, és ebből legalább 10 a nyaralásom alatti félpanziós svédasztalos ellátás. Az a nagyon kevés alkalom, amikor az éttermi reggelik mellett döntök, olyankor van, amikor tudom, hogy valami kötött program miatt nem lesz időm ebédelni, maximum egy szendvicset bekapni, ezért inkább egy kiadós reggeli mellett döntök. Egy ilyen alkalom volt kb. másfél hete, amikor a budapesti Árkádban lévő Ambers bistroval próbálkoztam.   Ilyenkor azért az elvárásaim magasak. Mivel egy reggeli ételt el tudok én is készíteni, elvárom, hogy valami többletet kapjak, szofisztikált, szép, laktató, és nem utolsó sorban finom ételt, amire azt érzem, hogy több, mint amire képes vagyok, és úgy érezzem, hogy igen, ez megadta azt a többletet, amiért szívesen fizetek. A hely reggeli kínálatából (ami elég széles) némi gondolkodás után végül a sajtos omlett mellett döntöttem.   Az étel kb. 10 perc alatt elkészü

  Általában a sima A’la Carte éttermekről szoktam írni, ahol két- vagy háromfogásos menüket kóstolok. A Trófea Éttermek koncepciója némiképp más: egy nagyobb összegért (azt hiszem 10.000 forint, de erre meghívást kaptam, így nem néztem meg) 3 órán keresztül a svédasztalos kínálatból azt eszünk és iszunk, amit akarunk. Ez nem annyira az én stílusom, mert nem tudok annyira sokat enni, hogy nekem ez megérős legyen. De ha már itt voltam, ezt kell kipróbálni!   Végül egyféle levest, kétféle főételt és kétféle desszertet próbáltam ki, igyekeztem semmiből sem túl nagy adagot enni. Maga a kínálat egyébként 4-5-féle levesből, ugyanennyi készételből áll, ezenkívül hideg húsok, köretek és saláták is vannak az asztalon, valamint van egy grillpult, ahol kb. 15 különböző húst és néhány köretet lehetett süttetni. E mellett egy kisebb ázsiai konyha, egy olasz részleg, valamint számos desszert- és gyümölcsféle is megtalálható. Szóval aki ebből nem tud válogatni, annak tényleg nem tudom, mi a jó.

  Egy alkalommal már írtam korábban a Viszályok idejéről, ám Valló Gábor műve azóta könyv formájában jelent meg és kapott egy kis átdolgozást is. Mivel ez a terjedelmét is megnövelte, indokoltnak tartok én is egy új, átdolgozott elemzést írni, ezúttal az eredeti pontozási szisztémámba n . Pontozni viszont külön-külön fogom a két karaktert, globálisan nem értékelek, ugyanakkor pár mondatot komplexen is fogok a változásokról és a szabályokról írni. Történet: Komplex: Eingurd kir ályságának területén vagyunk, ahol van lehetőségünk bejárni a birodalom különböző városait, erdőségeit, hegyeit. E közben az elején választott karakterünktől függően egy küldetést kell teljesítenünk. Attól függően, hogy melyik karaktert választjuk, egyes területeken másfajta kalandokba bonyolódhatunk. Ami a szabályokat illeti, azért azt gondolom, hogy volt előrelépés a korábbi verzióhoz képest. A harcokat sikerült egyszerűsíteni, ami szerintem nem puszta egyszerűsítés, hanem könnyítés is, mert ha ma