Bejegyzések

Vissza a múltamba 51. – A Szabadság íjásza

Kép
  Még márciusban jelent meg a Szabadság Íjásza nevű játékkönyv, amely a Kötelezők Újratöltve sorozat folytatásaként jelent meg, immáron a Kaméleon Komix kiadónál. Egy ideig tartó adósságomat rendezem azzal, hogy most írok erről a könyvről. Ami viszont fontos, hogy ezúttal nem fogok sem pontozni, sem TOP-listára tenni. Ennek van egy nagyon egyszerű oka: lektorként aktívan közreműködtem a könyv készítésében. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez miért zárja ki a pontozást, hiszen már 3 korábbi könyvet is ellenőriztem ( Gyíkbőrben , Vihar és Vágy , A Nagy Testvér Szeret Téged). Itt azonban picit más a helyzet. Az előző 3 kötetet akkor láttam először, amikor egy a szerző által véglegesnek szánt verzió már elkészült a kalandból, amit végig kellett olvasnom. Viszont pont emiatt ezeknél a kalandoknál – bár 4-5 helyen módosultak az én kéréseimnek megfelelően – a mű lényegi részei már elkészültek, mire a kezembe került, így azt tudtam önállóan értékelni. Itt viszont – és ez igaz lesz a s...

Ukrán ízek? – Mischenko Étterem

Kép
  A mindmegette.hu is meghirdette idén június első felében az Étterem-heteit, ami a Dining Cityhez hasonló. Meghatározott éttermek fix áron, 3 fogásos menükínálattal várják a vendégeit 6.900, 8.900 és 10.900 forint összegben (illetve láttam 1-2 speciális, drágábbat, de ezek annyira nem foglalkoztatnak). Ami érdekesnek tűnt, az egy ukrán étterem, a Mischenko. Bár nem ismerem az ukrán konyhát, kíváncsi voltam, hogy ez mennyire lesz különleges és az ízlésemnek megfelelő. Az árkategóriája ennek is a középső, vagyis 8.900 forint volt. A lehetséges előételek közül a tonhaltartárt, főételekből a sertés saslikot, desszertből a csokoládé fondant választottam. Az értékelésem ugyanaz lesz, mint a Dining Citynél, az előételt és a desszertet 1-5 pontig, a főételt 1-10 pontig értékelem, és a végső számot elosztom kettővel, majd páratlan esetén kerekítek valamerre. Lássuk, mi jutott nekem!   Előétel:   Ahogy említettem, az élőétel egy tonhaltatár volt, tölcsérben tálalva, szépe...

Vissza a múltamba 50. – A Vér-sziget labirintusa

Kép
  Már bő egy hónapja jelent meg Livingstone-mester legújabb műve, ami a Vér-sziget labirintusa címet viseli. A március végi Comic Conon a mester még dedikálta is a könyvet a vevőknek, akik erre igényt tartottak, engem azonban ez a rész kevésbé érdekelt (bár éltem a lehetőséggel), az új könyv annál inkább. Ugyanakkor, mivel már az előzményből egyértelművé vált, hogy egy labirintus-kalandról beszélünk, azért nem kis hendikeppel indult nálam. Nézzük, ebből mit sikerült kihoznia! A pontozási rendszeremet itt megtaláljátok.   Történet (3): Lord Carnuss irigy lett testvére, Szukumvit halállabirintusára, így kitalálta, hogy ő is épít egyet, és az Aranygömböt ajánlja a győztesnek, ami a labirintuson belül megtalálható. Nagyon sok jelentkező van, ezért maga a kaland egy előválogatóval kezdődik, ahonnan csak a legjobbak jutnak tovább. Amennyiben sikerül ezt túlélnünk (illetve kiállni a próbákat, mert akár életben maradás mellett is kudarcot vallhatunk), akkor mehetünk a labirintusba...

Dining City Menük értékelése 2026.

Kép
  Ahogyan az előző években , úgy idén is március második felében zajlott le a Dining City. Sajnos ezúttal a rengeteg politikai téma miatt korábban nem írtam erről, de nem akarom a folytonosságot  tönkre tenni, így ha megkésve is, azért leírom az élményeimet. Márcsak azért is, mert azért ezek az ételek is adnak egy képet magáról a helyről, ahol jártam. Ahogyan arról már írtam, a korábban egyhetes, ám azóta időtartamában bővülő eseményben a résztvevő éttermek 7.000, 9.000 vagy épp 11.000 forintért kínáltak egyedi, háromfogásos menüket, amelyek választéka valamelyest szűkebb, mint egy A’La Carte étlap, de mégis egyedi, és olcsóbb, mint ezeknek a helyeknek a hagyományos éttermi ára. Ami viszont számomra kicsit negatívum, hogy évről évre azt érzem, hogy a budapesti kínálat nő vagy legalábbis szintet tart, de a vidéki éttermek száma csökken. Remélem, ez a tendencia előbb-utóbb változik, mert nem akarok mindig pesti helyeket látogatni zömében. Az idei 16 napban 3 helyet is kiprób...

Vissza a múltamba 49. – A Vipera szeme, A pókúrnő tornya

Kép
  Nemrégiben jelent meg a Halhatatlanok Sorozat két legújabb játékkönyve, melyek egy kicsit rendhagyó módon kapcsolódnak egymáshoz. A kettő külön-külön is játszható, de a Pókúrnő tornya tulajdonképpen nem más, mint egy köztes kaland a Vipera Szemében, ami teljessé teszi a sztorit. Viszont a Vipera szeme lehetőséget ad arra, hogy ezt a részt kvázi átugorva fejezzük be a küldetést. A két könyvet ezzel együtt külön-külön fogom értékelni, de néha utalok arra, hogy mennyire tud a két kaland egységes egészként működni, illetve mennyire játszható önállóan a másik nélkül. A pontozási szisztémámat már ismeritek . Történet:   A Vipera szeme (3): Arris Var Zhillar karakterét testesítjük meg, aki egy császár. Helyesebben egy császár lenne, hogyha a kíváncsiságunk révén nem keltettük volna fel egy elszabaduló Lélekszilánk figyelmét, aki a tudatunkba költözött. Ezt követően a Mágusok Szövetsége elfog minket, és kísérletezni kezdenek velünk, amit egy óriási tortúra formájában tesznek m...