Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

A Dabo Dönert számos helyen reklámozták Nyíregyházán, melyek szerint Németországban díjakat nyert, helyben sütött pitával dolgoznak, meg még sok minden más pozitívat írtak róla. Viszont korábban a marosvásárhelyi utazásom során a helyi Dabo Döner kebabot kipróbáltam, de nem igazán nyűgözött le, nem volt rossz, de azért nem is világrengető, és az árával sem voltam igazán megelégedve. Viszont kíváncsi voltam, hogy vajon miben más ez a hely, mint az erdélyi üzlet. Így aztán egyik nap felmentem a Corso harmadik emeletére, és kipróbáltam. Hasonlóan a vásárhelyi próbálkozásomhoz, itt is egy Döner Menüt kértem, ami kebabot, hasábburgonyát és üdítőt tartalmazott. Ezenkívül még külön egy fokhagymás mártogatóst is rendeltem hozzá.   A burgonya hasonlóan nézett ki, mint Erdélyben. Ezúttal is kellemesen fűszeres, jól készült krumplit ettem. Azzal a szósszal nem találkoztam, amivel Marosvásárelyen, helyette megkóstolhattam ezt a fokhagymás verziót, ami nagyon ízlett, intenzíven lehetett be...

Az Aquaparkokat, strandokat, élményfürdőket nagyon szeretem, erről már írtam korábban is. Az idei évben eddig lehetőségem volt két olyan élményfürdőben járni, ahol még sosem. Az egyik ezek közül egy olyan létesítmény, amit idén újítottak fel és építettek át (legalábbis a kinti részét), ez pedig a debreceni Aquaticum. Az aznapi kirándulás rengeteg pozitív élményt adott nekem és néhány kisebb negatívat is. Ezeket fogom összefoglalni a cikkemben.   Amitől el voltam ragadtatva:   Kezdem a pozitívumokkal, szerencsére abból volt lényegesen több. A fürdőnek tulajdonképpen négy különböző része van, a belső élményfürdő, a külső strand, a termálfürdő, és a szaunák. Ezek egymástól elszeparáltak, és ami a legjobb, hogy külön-külön is lehet rájuk jegyet váltani, így nem kell olyan szolgáltatásokért fizetnem, amiket egyébként nem vennék igénybe. Ez már alapból egy hatalmas pluszpont. Az órás rendszer szintén tetszik, erről már az Aquaworldnél is írtam, itt is egy egyszerű, de hatéko...

Nemrégiben Nyíregyházán jártam és egy hetet ott töltöttem. Tartalmas nyaralás volt, a várost ugyanis eddig nem ismertem. Most viszont egy teljes hetet tölthettem ott, illetve a környékbeli településekre is átmentem. 1-2 élménybeszámolót ezekről is fogok írni, de először ejtsünk egy pár szót a szálláshelyemről, a Kemence csárdáról, illetve annak a konyhájáról. A város külső részén elhelyezkedő étterem főleg a hagyományos magyar ételekre épül, e téren igen széles kínálattal rendelkezik. Bár minden nap ott reggeliztem, de általában utána elindultam és csak későn jöttem haza, így az A’la Carte ételeit kevésbé ismertem meg, mindösszesen két nap vacsoráztam ott. Ezekről azonban úgy gondoltam, leírom az élményeimet.   Az érkezésem napján úgy gondoltam, hogy szívesen ennék egy jó gulyáslevest, így ki is próbáltam, valamint desszertként egy adag túrós palacsintát kértem vanília öntettel. A levesre alig 10 percet kellett várni, hamar megérkezett, méghozzá a több helyen használt, de mégse...

Az igazat megvallva már régen szerettem volna ezzel a két könyvvel foglalkozni, de az egyiket most szereztem meg és azért ezeket mégiscsak jobb kielemezni úgy, hogy minden fejezetpontot megtekinthetek. Ugyanakkor azért is külön izgalmas számomra ez a két kaland, mert magyar íróktól származik, akik egyikét személyesen is van szerencsém ismerni. De ettől még nem leszek kíméletesebb az átlagosnál, és ha valami nem tetszik, azt a szokott szigorral fogom értékelni. Ezúttal visszatérek a hagyományos 20 pontos rendszeremhez, hiszen mégiscsak két 400 fejezetpontos, elég komplex könyvről van szó. Aki már elfelejtette volna, itt megtalálja. A Sárkány háborúja: Történet (3): A Birodalomban egy sárkány ütötte fel a fejét, aki minden falut elpusztít, aki tud, menekül előle, de nincs hová. Híres kalandozóként elhatározzuk, hogy végzünk a sárkánnyal, és békét teremtünk a birodalomban. De mint kiderül, ez azért közel sem olyan egyszerű, mint gondoljuk. Ez a történet nagyon sablon, d...

Az elmúlt hónapokban nem nagyon kóstoltam a Don Pepe Havi Extra burgereit, főleg, mert többségében vegán hamburgerek voltak, ami nekem azért mégsem annyira a vágyálmom. Júliusra azonban egy érdekes csirkeburger-verziót kínálnak havi újdonságként, ami sokkal inkább elnyerte a tetszésemet. Az étlap szerint a burgerben parmezános bundában rántott csirkemell található carbonara toppinggal, mellé mascarpone, mozarella, rukkola, hagyma és bacon, valamint a szokásos burgonya-szósz párosítás. Izgalmasnak tűnt, a soksajtos burgerféléket eleve nagyon szeretem –   ilyenről már korábban is írtam – és kíváncsi voltam, hogy csirkefronton mit hoz a Don Pepe. Szóval kértem egy adagot belőle, kiszállításra. Az étel 45 perc alatt érkezett meg ez a „Don Pepe mércével” picit lassabb volt az átlagnál, objektíve azonban bőven jó. A szokásos dobozt kaptam, benne a burgerrel, a krumplival és egy adag szósszal, ami viszont eltért a hagyományos Don Pepe szósztól. Megkóstoltam, és füstös-céklás íz...

Mielőtt belekezdenék ebbe a két kalandba, had szolgáljak egy örömhírrel: nemrégiben egy online webshop VIP vásárán sikerült szert tennem a két Mazán Zsolt – Tihor Miklós-féle lapozgatós könyvből 1-1 dedikált példányra: a Sárkány háborúja és a Kard és Mágia a két könyv, amiről beszélek, így elhatároztam, hogy legközelebb erről a kettőről fogok írni. De először fejezzük be a már lefordított Magányos Farkas kalandokat! Az Árnyék a homokon a leghosszabb terjedelmű iromány, ami még a hagyományos szabályok szerint működik, a Rettegés királyságai viszont már egy komplexebb darab, ahol „szintet lépünk”. Hogy ez pontosan mit jelent, az hamarosan kiderül. De annak már nem kell kiderülni, hogy mi alapján pontozom, mert már rég óta megvan, de ha szükséges, itt utána tudtok nézni. Árnyék a homokon: Történet: Ott folytatjuk, ahol alig egy éve abbahagytuk. A Barraka halála utáni kaotikus állapotban királyunk üzenetet kap azzal a kéréssel, hogy menjünk el Barrakeesbe egy békeszerződés...