Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

  Néhány hónapja írtam egy beszámolót a Pirates Empire-ről, amely a mellett, hogy nagyon jó hangulatot adott, gasztronómiai szempontból is kifejezetten tetszett. Azonban még az első látogatásomkor tudomást szereztem arról, hogy ugyanez a csapat üzemelteti a Harry Potter tematikájú helyeket is, amiből a Magic II. is egy hasonló étterem. Így hát nagy reményekkel indultam oda, hogy azt is kipróbáljam.   Már amikor megérkeztem, láttam, hogy a látványvilág itt is gyönyörű. Harry Potteres motívumok, varázspálcák, öltözékek, képek, a belső terem meg tényleg olyan érzést nyújt, mintha a filmben lennék. Nagyon hangulatos, be kell látni. Ami viszont nem tudta elkerülni a figyelmem, hogy jó pár olyan trükköt bevetettek, ami a Pirates Empireben is szerepelt. A kehely alakú poharak gyakorlatilag azonosak voltak (mondjuk mindkettőhöz illik is), a füstös trükk is megjelent, valamint a varázsfőzetek is gyakorlatilag azonosnak tűntek a kalózos főzetekkel, e mellett a menüben is éreztem azo...

  Korábban már írtam tematikus éttermekről, és ezekről általában vegyes a kép, ami kialakult. Mindig hozzátesz valami extrát, valami egyedit a hangulathoz, de nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy hagyjuk, hogy ez a hangulat elvigyen minket és a gasztronómiai hibákat erre tekintettel elhagyjuk! Ezért is kíváncsi voltam, hogy a hozzám tematikában nagyon közel álló Pirate Empire étterem vajon mennyire találja el az én ízlésemet. A hely kínálata egyébként viszonylag gyermekbarát – ez magából a tematikából is következik – de egy kicsit a tengeri hangulatot is adja. A pizzák, hambuergerek mellett többféle halétel és néhány hagyományos, leginkább rántott húsos kaja is található. Ezúttal én egy olyan burger-variációkból álló ételt választottam, ami igazából három darab miniburgerből áll, rendeltem mellé sült krumplit és kíváncsiságból egy áfonyás szószt. E mellett egy az italkínálatból egy blue curacao szirupos és citrusos italt (Őrjöngés Átka fedőnévvel), illetve desszertként egy kört...

  Most már rengeteg török étteremről írtam, és néha már magam is úgy érzem, hogy ez egy kicsit sok. Ugyanakkor minél több ilyen helyen járok, annál inkább érzem, hogy azért vannak különbségek ezek a helyek között. Ezért szívesen próbálok ki új helyeket, legutóbb az Arany János utcától nem messze lévő Titiz étterem volt a szerencsés.   És ez volt az a hely, ahol rögtön az elején elbizonytalanodtam, hogy kebab-tálat kóstoljak-e. Ugyanis a pulton olyan előkészített, előpácolt húsok voltak, amiket frissen készítenek a vendégeknek és meg kell valljam, nagyon gusztán néztek ki. De végül úgy döntöttem, hű maradok önmagamhoz és egy csirkés kebab-tálat kérek, illetve desszertként egy profiterolt. Az étterem területe egyébként jó nagy, a mosdó nagyon kulturált, a falakon lévő festmények meg még látványosabbá teszik a helyet.   Maga a tál az átlag kebabokhoz képest kifejezetten esztétikusan van tálalva, ez pozitív. Amit megemlítenék, hogy magához az ételhez jár egy zsemle, a...

  A budapesti török kebabosokat mostanában eléggé gyakran vizsgálom, és ez alatt ti is több ajánlást adtatok. Ennek jegyében próbáltam ki nemrégiben a Lurdy háztól nem messze lévő Aberna kebabot. Bár az ismerősöm a kínálatból az adana kebabot ajánlotta, de első alkalommal inkább megpróbáltam a sima kebab tálat. Az alapanyagok alapvetően itt is azok, mint bárhol máshol, hús, zöldségek, szószok, pita, sült krumpli (vagy igény szerint más köret). Azt már az elején láttam, hogy az adag brutális, itt aztán tényleg nem spórolnak semmivel.   A kóstolást a sült krumplival kezdtem, és sajnos ezzel el is értünk a leginkább negatív ponthoz. Ízében nem volt rossz, viszont szinte teljesen hideg volt, és egyáltalán nem éreztem frissnek sem. Azt gondolom, hogy viszonylag hosszú ideje várta a sorát, és mire hozzám került, ennek meg is látszott az eredménye. A pita terén is vegyes érzéseim voltak, ez alapvetően jó volt, örülök, hogy picit rápirítottak, viszont a megfeketedett rész nagyon k...

  Tudom, lassan már a könyökötökön fog kijönni, hogy ennyi különböző, de hasonló profilú helyről írok, de szerintem érdekes egymással való összevetést is jelentenek ezek. A Vígszínháztól nem messze lévő Szeráj éttermet egy ideje már figyeltem, de a lélek végül egyszer sem vitt rá, hogy kipróbáljam. Miután novemberben egyszer egy kvízt vezettem nem messze tőle a Morrisonban, úgy éreztem, hogy ki lehet próbálni, a jól végzett munka örömére.   Ezúttal a kebabtál mellett döntöttem (végre egy hely, ahol a „kebab” elnevezés ellenére az étlapon nem az szerepel, hogy gyros), és bár kétféle hús itt is választható, maradtam a csirkénél, e mellett minden mást is kértem bele, és desszertnek egy török pudingszerű ételt is kértem magamnak, aminek, ha megkínoztok, sem tudom megmondani a nevét :). Az első, amit észrevettem, hogy itt külön is lehetett pitákat vásárolni, nekem ez tetszett, rögtön vettem is egyet. Mondjuk egy fél pitát magához a kebabtálhoz is adtak, így a krumplival együtt ...

  Évekkel ezelőtt kifejezetten rossz véleménnyel voltam a török kebabosokról Budapesten, az elmúlt években viszont volt azért 1-2 olyan élményem , ami egy kicsit javított ezen a megítélésemen. Az Örs vezér téri Árkádban sokáig Star Kebab volt, ami viszont most már Ses Bes néven működött. A váltásnak örültem, mert a Star Kebabbal nem voltam igazán kibékülve, ahogyan arról írtam is már korábban. Lássuk, ez miben más!   Az étlapon láttam egy nagyon egyszerű, ám annál szimpatikusabb menüajánlatot. Gyrostál+desszert+üdítő=3.200 forint. Ez tetszett, mert a hűtőjükben sokféle desszert volt, köztük tejberizs, palacsinta és baklawa is. Azt gondoltam, ez belefér, kértem is.   Na, és rögtön itt jött az első dolog, ami zavart. Ugyanis a pultos hölgy közölte, hogy baklawát tud csak adni desszertként. Na, ez két okból sokkolt, az egyik, hogy nagyon nem szeretem a diót, és ugyebár a baklawa egy diós étel, másrészt nem ez van kiírva, harmadrészt ott volt a többi desszert. Ja, ez...

  A rántott húsról nekem mindig a vasárnapi ebédek jutnak eszembe. Annak egy állandó eleme, finom, tartalmas, de ha mondjuk valamiféle egészséges reformételre gondolok, akkor nem ez jut elsőnek az eszembe. A Ropogó étterem koncepciója pont ezért érdekes a számomra. Alapvetően a rántott ételekre és az egészséges táplálkozásra épül, ami már egy ellentmondás. Valójában azonban feloldható a dolog: egyrészt a rántott ételek közül szinte az összeset elkészítik grillezve, másrészt a vegán étlapjuk is nagyon széles körű, a desszertjeik közül is szinte az összes mindenmentes. Szóval nagyon széles a repertoár és egészséges ételekben sincs hiány . Amikor épp ott jártam, akkor egy különleges esemény is volt: éppen Steiner Kristóf járt ott és valami videóanyagot készítettek. Azt látom, hogy Kristóf valamilyen kapcsolatba n áll az étteremmel, hiszen nem egy vegán ételhez oda van írva, hogy Steiner Kristóf ajánlásával. De hogy ő csak ajánló, vagy esetleg (társ)tulajdonos, azt nem tudom. Mi...

  A Jack’s burgerben egyszer ettem nagyon régen még a Nyugati Pályaudvaron, utána egy jó darabig nem. Aztán a szegedi nyaralásom során egy Plázaétteremben úgy döntöttem, kipróbálom. Az elmúlt évadban nézője voltam a Cápák Között c. műsornak, ahol ugyebár a Franchise tulajdonosa, Moldován András is rendszeres szereplő. Látva őt és az ottani viselkedését, egyértelmű, hogy egy olyan emberről van szó, aki megköveteli a minőséget és a jó munkát, de persze nyilván nem lehet ott minden egyes elkészült ételnél, alapvetően nem is ez a feladata. De kíváncsi voltam, hogy az ő üzletében mit kapok. De mivel a hamburgert nem kívántam, ezért egy csirkés tortillát kóstoltam.   Sajnos ezúttal a szervírozással akadt gondom. Nekem egy plázaétteremhez képest kicsit soknak tűnt a várakozási idő (közel 20 perc), de ami jobban zavart, hogy miközben várakoztam, a személyzet elég hangosan beszélt arról, hogy már csak 40 perc és vége a munkaidőnek és mehetnek haza…nyilván elfogadom, hogy vannak ily...