Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

A legutolsó „Vissza a múltamba” írásban több komment jelezte, hogy szeretnétek, ha nem hagynám abba a KJK-s elemzéseket. Ezért úgy döntöttem, hogy a témán belül maradva új irányba viszem ezeket és a Zagor Játékfüzetek kalandjait fogom kielemezni. A játékfüzetekről tudni kell, hogy egy könyvben 2 vagy 3 kaland van (kezdetben 3, ez később 2-re módosult), és a terjedelmük rövidebb, mint egy KJK könyv, általában 200 fejezetpont, de van, hogy egy kicsit több. Egy ilyen műtől nyilván mást vár el az olvasó, mint a klasszikus KJK könyvektől. Jobban belefér a nosztalgiahangulat, kevésbé érdekel a kreativitás, és nyilván annyi rejtvényt meg intellektuális feladatot sem lehet betenni, mint általában egy 400 fejezetpontos könyvbe, ezenkívül az is természetes, hogy valamivel rövidebb lesz azoknál. Így ha 1-2 órás tartalmas szórakozást tud adni egy játék, azzal már elégedett vagyok. Ezért egy kicsit az elemezésemet is megváltoztatom. Mostantól 4 szempontról fogok leírást készíteni: Tör

Tavaly és tavalyelőtt is sikerült megtekintenem a Horror Cirkusz Interaktív Showt, és örömömre szolgált, hogy nem ugyanazt láttam, hanem tudtak változtatni. Voltak persze ismétlődő produkciók, de ha az ember bemegy két különböző cirkuszba – vagy akár csak egybe, egy év elteltével – nem fog 100%-osan új műsort látni, így nyilván itt sem várható el. De ezek után egyértelmű volt, hogy idén sem marad ki, főleg, mert megint voltak olyan kedves ismerőseim, akik elkísértek. Egyiküknek meséltem is, hogy mire számítson, de a végén azt mondta, hogy még így is meglepetést okozott neki a produkció. Az igazat megvallva nekem is, mindjárt leírom, hogy miért és, hogy milyen élményekkel gazdagodtam. Hogy senki szórakozását ne rontsam el, idén is igyekszem amennyire lehet minimalizálni a spoilereket. A tavalyi évhez hasonlóan idén is azt mondom, hogy kb. 50-50% volt az ismétlődő és az új produkciók száma, ami szerintem teljesen rendben van. Ami azonban az eddigiekhez képest megváltozott, az egy

Elkezdődött a kampányidőszak, ezért ismét aktuálissá vált a választási viták kérdése. Erről a véleményem már tavaly megírtam, és ezen nem is változtatnék különösebben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy egy választási vita arról szóljon, amiről szólnia kell: a jelöltek bemutathassák a programjukat, egymás programjának, tevékenységének a hibáira rákérdezhessenek és bebizonyíthassák a szavazóknak, hogy ők az alkalmasak a polgármesteri tisztség elnyerésére. Ugyanakkor, ha egy vita nem erről szól, akkor lehet több kárt okoz, mint hasznot. Ezért úgy gondoltam, hogy írok egy ötös listát arról, hogy milyen hibákat lehet egy ilyen vitában elkövetni, amire nagyon oda kell figyelni. Ezúttal a sorrend is releváns, így a listát visszafele kezdem el. 5. Alulszabályozottság Alapvetően fontos, hogy egy vitának legyenek meg a maga szabályai. Mielőtt azonban ebbe belemennék, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a másik véglet, a túlszabályozottság is hiba. Alapvetően meg kell a

A Neked Csak Szofinak már több hamburgeréről írtam, a duplasajtos és a Szofi burger egyaránt górcső alá került már. Ezek az ételek az 1.600 forintos árkategóriába tartoztak, de van egy 990 forintos burger menüjük is, a Campus burger, ami a nevéből adódóan felteszem elsősorban egyetemistáknak szánt menü, akik nem mindig engedhetik meg maguknak az üdítővel együtt 2.000 forint körüli étkezést. Amikor régebben egyszer megkérdeztem, miben más ez a burger, mint a többi, akkor annyit mondott az akkori tulajdonos, hogy csak a hús mérete kisebb, minden más ugyanaz. Nyilván elhittem, de a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, így nemrégiben kipróbáltam ezt az ételt is az egyik kvíz alatt. Ezúttal is kb. 15 perc alatt érkezett meg az étel, és meg kell hagyni: ránézésre pont ugyanolyan volt, mint a sima burger, a mérete ennek is több mint imponáló. Nyilván az olyan extrák hiányoznak belőle, mint mondjuk a rántott mozzarella a Szofi burgerből, de az egyébként is csak speciálisan annak az eg

Néha csinálok kollektív teszteket, ahol nem egy helyet vizsgálok meg, hanem egy város kínálatából több mindent és ezeket összevetem egymással. E tekintetben a gyros/kebab vonalon még nem mozogtam, és Marosvásárhelyről is keveset írtam, ezért úgy döntöttem, összekötöm a kettőt! Lássuk, hogy teljesítettek az erdélyi városban ezek az ételek. Ezúttal 4 különböző kajáldát fogok vizsgálni, lássuk melyik teljesített a legjobban! Tomek Kebab: Ez a Tomek márka elég széles repertoárban jelen van. Az egyik feliratán láttam, hogy többek között szőnyeg, kárpit és üzemanyag-üzletük is van. Szerencsére nem egy helyen J . Ami Marosvásárhelyet illeti, itt is eléggé biztosra mennek, a főtér mindkét oldalán van 1-1 üzletük, így szinte képtelenség elkerülni. Az én kóstolásom a városháza felőli étteremben volt. Egy sima tortillát rendeltem, és egy csokoládés pudingot mellé elvitelre, és a kollégiumban fogyasztottam el. A tortillatekercs maga nem volt annyira nagy szám, klass