Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

Ismételten végeztem 3 könyvvel, ezúttal, talán az ünnepek miatt is, gyorsabban, mint általában szoktam. Ezúttal is nagy kíváncsisággal kezdtem el ezeket az alkotásokat, aminek ezúttal is az írók az okai. A Démonvadász írója az a Stephen Hand (legalábbis részben), akinek a két előző könyve, amikről a 9.részben írtam, kifejezetten tetszett. A másik két mű írója pedig az a Robin Waterfield, aki a Pusztítás maszkjainak és a Lázadók bolygójának az írója. Ezzel a két könyvvel vegyes érzéseim vannak. Mindkettőt kreatív, jól kidolgozott könyvnek tartom, viszont egyben már-már irreálisan nehéznek. Ugyanakkor mindkettőbe belecsúszott egy vagy több komoly fordítási hiba. A Pusztítás Maszkjaiban Ifor Tyni nevének meg nem változtatása okozott komoly nehézségeket, a Lázadók bolygójáról meg inkább ne is beszéljünk… . Kíváncsi voltam viszont, hogy ezek a hibák nélkül mennyire képes maradandót alkotni számomra az alkotása. Lássuk, milyen élményekkel gazdagodtam! Halálmocsár: Történe...

Sokan gondolhatják most, hogy a cím ezúttal egy szójáték, valójában azonban van benne igazság. A Joker Food ugyanis több alkalommal hirdet megosztós játékokat, ahol a megosztók közül valaki véletlenszerűen nyer valamilyen ételt, amit a helyszínen elfogyaszthat, vagy telefonos rendelés esetén ki is szállítják neki. És velem megtörtént az, ami ritkán, konkrétan, hogy egy ilyen megosztós játéknak én lettem a győztese, így nyertem is egy ajándékot, egy 45 cm-es pármai sonkás pizza képében. Ezt december 22-én egy baráti társasággal előkarácsonyozás közben fogyasztottuk el. A telefonhíváskor beazonosítottak, és mondták, hogy kb. egy óra mire megérkezik a pizza. Ehhez képest egyébként nem volt rossz a kiszállítási idő, kb. 50 perc alatt érkezett meg. A pizza viszonylag egyszerű, de minőségi alapanyagokból áll össze, a szokásosnak mondható tészta-szósz-sajt hármas mellett pármai sonka, parmezán sajt és rukkola saláta színesíti a repertoárt. Amikor megnéztem a pizzát, rögtön nyugodtan k...

Noha az a tapasztalatom, hogy Magyarországon a halfogyasztás nem népszerű annyira, mint sok más európai országban, a karácsonyi asztalokon a halételek gyakran helyet foglalnak. Ezért úgy döntöttem, hogy ezúttal egy halas kóstolásról számolok be nektek. A hely, amit választottam a Gulyás II. Étterem, ahonnan kb. 2-3 éve rendeltem 2 alkalommal, de annyira nem volt pozitív élményem róla. Egyik alkalommal pizzát rendeltem, de az erősen középszerű volt, egyszer pedig feta sajttal töltött sertéshúst, ami ízlett, de a kért hasábburgonya helyett rizst kaptam, amit viszont nem szeretek (se a riszt, se azt, ha nem azt kapom, amit kérek). Így egy darabig tabu volt nekem a hely. Ugyanakkor egyik nap nem volt itthon kb. semmi kaja, és kívántam már egy kis halat, ezért úgy döntöttem, újra megpróbálkozom a hellyel. A választásom egyszerű volt, rántott harcsa, sült krumpli, ezenkívül a kíváncsiság miatt az egyik desszertjükből, a gulyás göngyölt palacsintából, is kértem, amihez túrókrém, karamellönt...

A vasárnapi és hétfői események az MTVA székházánál sokakban ellenérzést váltottak ki. Az egyik oldalon az a tény, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán nem érvényesülhetnek az adófizetők pénzéből fenntartott médiaorgánumokban, a másik oldalon pedig az, hogy a képviselők erőszakosan akartak érvényesülni és még színészkedtek is a kamerák előtt. Egy pillanatig sem gondolom azt, hogy amit az ellenzék csinált, az minden szempontból optimális volt, sőt! Ugyanakkor nem lehet elmenni a mellett, hogy ha a közmédia úgy működne, ahogyan egy közmédiának működnie kell, ezekre az esetekre nem kerülhetett volna sor. Következő írásomban azt fogom kifejteni, hogy miért gondolom ezt. Mi a közmédia funkciója? A közmédia televíziós csatornái eltérnek a kereskedelmi csatornáktól. Míg azok magánkézben vannak, addig ezek a csatornák voltaképpen az adófizetők pénzéből kerülnek fenntartásra. Emiatt a tevékenységük sem profitorientált. Gyakorlatilag közszolgálatot végeznek, tehát a szórakoztatá...

Nemrégiben talán csak véletlenül bukkantam rá Interneten a Ferencesek utcájában fellelhető Street-food étteremre. Ugyanakkor mivel a hamburgert szeretem és a kínálata is elnyerte a tetszésemet, úgy éreztem, érdemes egy próbát tennem. Így éppen névnapomon, egy pénteki kvíz előtt úgy döntöttem, megnézem magamnak a helyet. Egyébként mindez éppen a névnapomon történt, így kicsit betudható ünnepi vacsorának is J A beltér nagyságra átlagos, de egyébként szép színes, a retro és a modern stílusnak megfelelő ötvözete. A hely étterem-jellegű, tehát nem kell a pulthoz mennünk rendelni, hanem kijönnek hozzánk. Sőt, a felszolgáló volt olyan kedves, hogy a menüket szépen egyesével elmagyarázta. Ez alapján 4-féle kategóriában vannak menük. A mini menüben 70-30%-os sertés-marhahús található, kb. McDonaldsos hamburger méretben. A standard menükben nem hamburgerhús van, hanem különböző rántott ételek, csirke, sertés, hal stb. a DeLuxe burgerek valódi marhahúsos hamburgerek, azokkal már igazán jó...

Ha a múltkori alkalommal azt mondtam, hogy eléggé el voltam havazva, akkor ez most hatványozottan igaz. Kis túlzással hogyha nem kaptam volna el azt a kis mandulagyulladást, ami miatt most otthon üldögélek, akkor talán mostanra sem tudta volna elkészíteni sorozatom következő darabját. De lényeg a lényeg, elkészült és most csak ez számít. Ez az a 3 könyv volt, aminél nem tudtam, hogy mire számítsak. Ugyanis a 3 könyvből kettőt ugyanaz az író írt, akitől azonban eddig még egy könyvet sem olvastam, így nagy kérdőjel volt előttem. A harmadik pedig az a Luke Sharp, akinek eddig a könyvei finoman szólva sem nyerték el igazán a tetszésemet. De persze ezekből nem szabad kiindulni, nálam minden könyv tiszta lappal indul. Így ennek tükrében vártam, hogy mit fogok olvasni. Ami még újdonság, hogy most már megelégeltem, hogy sosem írok a zagor.hu toplistáira, ezért kitöltöttem ezt is, meg a már lejátszott minikalandokból is megcsináltam a TOP 5-ös listát. Nálam jelenleg a hosszú könyvekből a ...