Közeli konkurencia – Gente Senior vs. Marty Boulevard


Kolozsváron idén más helyen lakom, mint tavaly, emiatt egy új környék felderítésére is sort kellett kerítenem. Így itt is körülnéztem, hogy milyen éttermek meg egyéb vendéglátóhelyek fogadják a vendégeket. Ami azonban egy kicsit meglepett, az két étterem elhelyezkedése. Ugyanis egy utcán egy ajtón bemenve rögtön két másik bejárat közül választhatunk. Az egyik a Gente Senior étterembe vezet, a másik a Marty Boulevardba. A két hely közül mindkettő a klasszikus étterem benyomását kelti, ülőhelyekkel, pincérekkel, felszolgálással, gazdag étlappal. Ezenkívül mindkettőben van pizza. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy 1-1 pizzát fogok kóstolni tesztelés gyanánt. Aztán az elképzelésem végül kicsit megváltozott. Hogy miért és mi volt a tapasztalatom, azt mindjárt meglátjátok.




Kínálat:

Ahogy azt már említettem, mindkét étlap igen gazdag kínálattal rendelkezett. Ha össze kéne őket vetnem, akkor azt mondom, hogy a Gente senior étlapja egy jóval hagyományosabb étlap egy igen nagy pizza repertoárral. A felosztása is a klasszikus leves, szárnyas ételek, sertés ételek, vegetáriánus ételek, marhaételek stb. besorolásban vannak, a végén 1-2 önállóan fogyasztható salátával, illetve köretsalátával, desszerttel, és az italokkal. Az itallapjuk igen gazdag, nagyon sok különböző szeszes italt tartalmaz. Ami az árkategóriáját illeti, egy nagyjából közép árkategóriás étterem árait láttam, a főételek zömmel 25-35 lej közöttiek, de a pizzák tekintetében vannak olcsóbb termékek is. Ezenkívül 21 lejért van napi menüjük, ami kétfogásos, leves és főétel, és van egy „A” és egy „B” menü, amit lehet választani. Ez szintén csábítóan hangzik.



A Marty Boulevardé egy modernebb étlap. Szintén széles a kínálat, de kevesebb a hagyományos éttel, és több a street food irányban elmenő. Igen sokféle hamburger van a repertoárban, és biztos vagyok benne, hogy nem fogom tudni megállni, hogy az egyiket ki ne próbáljam ittlétem alatt. Ezenkívül a levesek között is jóval kevesebb hagyományos, és több krémleves volt, a zöldséges és gyümölcsök gyakrabban jelentek meg az étel- és itallapon, több helyben elkészített italjuk (limonádék, gyümölcslevek). A másik oldalon viszont az árkategóriája magasabb. Itt már nagyon kevés főételt kap meg az ember 30 lej alatt, még az alappizzák is 24-25 lejnél kezdődnek, ráadásul a Gente Seniorban 550 grammos pizzákat árultak (itt Romániában a legtöbb ételt súlyban és nem nagyságban mérik, rendszerint még a gyrososoknál is leírják, hogy melyik alapanyagból mennyi van a pitában/tálban), itt meg 440 grammos. De itt is van napi menü, itt 22 lej a kétfogásos, és 24,5 lej a háromfogásos. Kétféle leves és főétel van, amiket lehet kombinálni, desszertből egyféle van, ott az „igen vagy nem” a választás J.


Ételrendelés, kiszolgálás:

A Gente Seniorban szinte azonnal érkezett hozzám egy pincér. Ezúttal nem próbáltam meg román nyelven megszólalni, angolul kérdeztem meg, hogy tudok-e elvitelre kérni ételt. Mondta, hogy igen, de van 1 lej felszolgálási díj. És már szó nélkül ment el és hozta az angol nyelvű étlapot. Igazából fölösleges volt, mert most már vagyok olyan szinten a román nyelvvel, hogy egy étlapot tudok értelmezni, de így is értékelem a szolgálatkészséget. Mivel megfogadtam, hogy most pizzát eszem, ezért azokat néztem. Végül egy nem túl bonyolult verziót kértem, amin a szószon és a tésztán kívül sajt, csirkehús és ananász található. Az étel körülbelül 10-15 perc alatt készült el és már vihettem is haza, kóstolásra.

A Marty Boulevardban kicsit elbizonytalanodtam az árkategória láttán. Ugyanakkor észrevettem, hogy a napi menü egyik főétele egy Proscutto pizza. És ami még feltűnt, hogy súlyban elvileg ugyanannyi, mint a klasszikus prosciutto pizza, ami 25 lej. Tehát menüben gyakorlatilag olcsóbb, mintha megvenném magában? Ebben nem voltam biztos, de ha már így alakult, akkor úgy gondoltam, kérem menüben. A levesek közül a görög csorba és a brokkolikrémleves közül választhattam, ami engem illet, ez egy egyértelmű szituáció volt, hogy a csorbalevest eszem. A napi desszert „original cheescake” volt, ehhez nem kellett román nyelvismeret. Úgy döntöttem, hogy ha már itt vagyok, megkóstolom azt is. Itt volt egy kis nyelvi nehézség, ugyanis a pultnál próbáltam rendelni, aztán kiderült, hogy nem ott kell, de megoldódott, egyébként a felszolgálással itt is meg voltam elégedve. Az étel elkészítése talán még rövidebb időt vett igénybe, szerintem nem volt 10 perc sem, lehet, a menüételeket folyamatosan készítik. A korrekt összehasonlítás kedvéért itt is elvitelre kértem, itt számítottak fel csomagolási díjat, viszont volt egy 5%-os szervízdíj.


Ételek:

A Marty ételénél nyilvánvalóan a levessel kezdtem. A tál, amiben kaptam, elsőre nem tűnt túlságosan nagynak, aztán azonban mialatt ettem, rájöttem, hogy ez azért nem kicsit adag (a blokk szerint 400 ml, el is hiszem). Amikor megkóstoltam, akkor nagyon meglepődtem. Sokszor ettem már itt csorbalevest, de ilyen finomat még soha. Nem ismertem a görög csirkehúsos csorbaleves receptjét, és bevallom egy kicsit féltem attól, hogy a görög jelleget a kapor fogja az ételnek megadni. Szerencsére nem, a citrom és a tejföl mértéke miatt savanyúbbnak éreztem ezt a levest, mint az átlag csorbalevest. De nem is ez a lényeges, hanem az íze. A leves nagyon kellemesen savanykás, de mégis karakteres ízvilága pillanatok alatt megvett, a benne lévő csirkehús és paprika meg szintén hozzáadta a magáét. Nagyon ízlett.



Na, de térjünk rá a pizzákra. Ránézésre nekem mindegyik egy picit kisebbnek tűnt, mint a hazai 32 cm-es pizzák. A Gente Senioré ránézésre olyan 30 cm-es átmérőjűnek tűnt, de a Marty Boulevardé sem sokkal kevesebb, kb. 27-28 cm-re tippelem. A súlybeli különbséget inkább a tészták vastagsága közötti különbség jelentette, a Gente Senior jóval vastagabb tésztából készítette az ételt. Egyébként, ha a tészták minőségét nézem, akkor számomra mindkettő tökéletesen hozta a szintet, friss, ropogós, és a széleken önmagában fogyasztva is kellemes étel benyomását keltette. Szóval ilyen szinten mindkettő jól indított.

Ami a szószokat illeti, a Marty Boulevard paradicsomszósza telitalálat. Nagyon jól fűszerezett paradicsomszósz, nem édes, hanem ez a klasszikusolaszos fűszerezés benyomását keltette. És sikerült nagyon szépen egyenlően rétegezni a tésztán. A Gente Senior szósza szintén jól muzsikált, kicsit jobban dominált benne a paradicsomos íz. Azonban itt az elhelyezéssel volt egy kis problémám, a pizza egyes részein ugyanis nagyon sok volt, más részein azonban nagyon keveset találtam benne, ami azért hiányzott.

A feltétek kapcsán a Gente Senior csirkemelle hibátlan, apró darabokban volt elhelyezve a pizzán, nagy mennyiségben, és kapott egy kellemesen pikáns fűszerezést is, ez nagyon bejött. Ezt jól egészítette ki az ananász, ami szerintem konzervgyümölcs volt, de nincs ezzel baj, kevés étterem használ friss ananászt. Amivel viszont van, hogy emiatt a pizza egy kicsit „csöpögött”. Az volt a benyomásom, mintha a csirkén lévő kis zsír az ananász levével összekeveredett volna, és ez a lé a pizza egyes részein ott maradt. Ez sem látványra, sem ízre nem volt igazán kellemes, igaz, legalább viszonylag egyszerűen le lehetett szedni az ételről. A Marty Boulevard pizzáján a sajt volt alul, fölötte a sonka. A sonka minősége remek, látszott rajta, hogy nem a bolt alsó polcáról szedték le. A mennyiségeket illetően a Gente Senior pizzáját önállóan ettem úgy, hogy előtte aznap nem reggeliztem, de teljesen jól laktam vele. A Marty Boulevard esetében reggeliztem és már megettem egy jó tál kiadós levest, utána már a pizza fele elég volt, a másik felét megtartottam vacsorára, ami egy desszerttel együtt elégséges volt.

A sajttortát azonban nem a vacsorához ettem, hanem az ebédhez. Amikor ránéztem, egy picit elhúztam a számat. Ez nem túl nagy. Ugyanakkor a másik oldalról nézve azért ez 2,5 lej volt, magyarul kb. 170 forint. Ha végiggondolom, hogy manapság ennyi pénzért mit lehet kapni, főleg egy étteremben, akkor rendben van ez teljesen. Ízben egyébként tök jó, a sajttorta krémje édes, markáns, amit a rátett szósz (talán áfonya) savanykássága remekül kiegészített. Nem bántam meg, hogy kértem a menühöz.




Árak:

A Gente Seniorban 21 lej volt a pizza, plusz egy lej a csomagolási díj és otthagytam 2 lej borravalót a nagyon kedves pincérnek. A Marty Boulevardban 24,5 lej a menü, 1,25 lej a szervízdíj, felfelé kerekítettem, így 26 lejt hagytam ott. Mennyiségben mindkét étel bőven elég volt a jóllakáshoz, sőt, a Marty Boulevard gyakorlatilag 2 étkezésre is elegendő volt.

Ami a pizzákat illeti, nekem a Marty Boulevard pizzája így volt jó, ahogy, nyilván ez egy egyszerűbb verzió, de nagyon finom. A Gente Seniorban lévő is nagyon ízlett, ugyanakkor itt azért voltak apróbb hibák, amikről azonban úgy gondolom, hogy javíthatók.

Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy ez az összehasonlításban ebben a formában kicsit manipulatív, hiszen egy napi menüt vetettem össze egy étlapi étellel. A teljesen korrekt képhez kell egyszer az étlapról rendelnem a Marty Boulevardban és egyszer egy menüt a Gente Seniorban. Ez fogja a teljes képet megadni. De azért addig is a meglévő élmények alapján fogok pontozni.
Értékelésem:

Gente Senior: 8/10

Marty Boulevard: 10/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)



Bővebben a két helyről:



Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról