Vissza a múltamba 17. – A végzet prófétái


Mai napon egy különleges lapozgatós könyvet hoztam el nektek. A Végzet prófétái két magyar szerző, Takács László és Szlobodnik Gábor műve, amely a klasszikus KJK-s hagyományokat részben továbbviszi, azonban egy új szabályrendszerrel teszi mindezt. Mivel a könyv 200 fejezetpontos, gondolkodtam, melyik rovatomat folytassam ezzel, de mivel ez nem Zagor minikaland – még akkor sem, ha a szerzők a zagor.hu tevékenységében igencsak közreműködnek – új rovatot pedig nem akartam indítani, ezért végül az eredeti mellett döntöttem. A pontozási szisztémám és az elemzésem tekintetében ugyanakkor a Zagor minikalandos értékelést veszem alapul, amit itt találhattok meg. No, lássunk hozzá!



Történet: Történetünk egy eleddig ismeretlen világban, Vindgardiaban játszódik. Veterán harcost alakítunk, aki sok csatát megjárt már. Végül a megállapodás mellett döntünk és Ildenor városában Zsugori Fengor szolgálatába állunk testőrnek. Munkáltatónk a nevéhez méltó, de azért alapvetően meg tudunk élni, mígnem egyszer egy egyedi küldetést bíz ránk: a távoli Nordhern városába menő kereskedőkaravánjait rendszeresen megtámadják, kifosztják, óriási veszteségeket okozva neki. Ezt meg kell akadályozni! A következő karavánt – megbízottjával, Serenával karöltve – mi kísérjük el, de ad pénzt arra, hogy kísérőosztagokkal gazdagítsuk csapatunkat. Maga a történet nem túl bonyolult, de természetesen lesz benne még fordulat, de ezt nem akarom elspoilerezni. Ami viszont egyedi az eddigiek játékkönyvekhez képest, az a szabályrendszere. Ugyanis alapból az egyik főértékünket sem kell kidobni. Szerencse pontunk nincs is, hanem véletlenszerű sorspróbák vannak, ahol 3 opció közül bármi megtörténhet. Ügyességünk és életerőnk sincs, egyedül a seregünknek van harcértéke és erőnléte, ami attól függ, hogy milyen csapatokat bérlünk fel. Ez nekem nagyon tetszett, legalább nem kockadobással dőlnek el a fontosabb dolgok. A kaland alapvetően két részre oszlik, a Khaleboron kívüli és azon belüli részre, mindkettőnek megvan a maga hangulata, előbbi kicsit lassabb tempójú rész, a végére viszont igazán felpörögnek az események.


A kezdeti döntés: Úgy döntöttem, ezt a részt kicsit jobban kielemzem, mert nagyon-nagyon tetszett. Tehát az elején nem sorsolunk adatokat, hanem válogathatunk seregek közül, amelyeknek van harcértéke és erőnléte. A kapott értékek összege lesz a végső harcértéke és erőnléte. Összesen 7 csapatot bérelhetünk fel, akik különböző erősségűek, de az áraik is eltérnek, és van, amelyik még speciális képességekkel is rendelkezik. Tulajdonképpen az alábbi szempontokat kell a válogatás során figyelembe venni:

  • Minimum 3 sereget kötelező felbérelni.
  • Maximum 260 aranyunk van, ami azt is jelenti, hogy 4-nél többet nem tudunk bérelni.
  • Vannak olyan osztagok, amelyek utálják egymást, így nem lehet őket együtt felbérelni.


Amit a továbbiakban fogok írni, az az én gondolatmenetem volt, amiről azonban nem mondom el, hogy jó vagy rossz stratégia volt.

Igazából a harci szempontból legerősebb opció Theor Gladiátorai, Estrella pajzsos hajadonjai és Vindgardia felderítői. Így a legerősebb a seregünk harckészsége, és marad is 10 aranyunk, viszont nem lesz olyan seregünk, akinek harcon kívüli speciális képessége van. Minden más esetben valamivel gyengébb a seregünk, de vagy anyagilag leszünk erősebbek, vagy „taktikusabb” seregünk lesz. Ugyanakkor akárhogy akartam, nem jöttek ki pénzben az általam akart seregek. Ezért megfordítottam a játékot, és megnéztem az összes opciót, ami lehetséges. Ezeket egy táblázatba foglaltam össze, amit itt tekinthettek meg (a gladiátoroknál 4,5-es ügyességgel számoltam a speciális képesség miatt). Lényegét tekintve egyébként az alábbi választásokban kell dönteni:

  • Theor gladiátorai vs. Estrella pajzsos hajadonjai: Bár nem egymással ellentétben álló csapatok, az első opciót leszámítva megfizethetetlenek együtt, így valószínű választani kell közülük. A gladiátorok erősebbek és kitartóbbak, viszont jóval drágábbak, az áruk lehetetlenné teszi 4 csapat felbérlését, és a 3 esetében is beszűkíti a mozgásterünket.
  • Félszemű Thogar katonái vs. Mileona harci solymai: A két sereg harckészsége egyenlő, viszont utálják egymást. Mileona drágább, és az erőnlétük is gyengébb, de a látnoki képesség és a repülő harcosok jelenthetnek előny. Thogar viszont ismeri a tolvajbandákat.
  • Zender tanítványai vs. Corpius alkimistái: Két nem túl erős harcértékű egység, amikből az egyik a mágia, a másik a tudomány erejével ajándékoz meg minket. De nem ismerik el egymást, ezért mindkettőt nem vihetjük.
  • Vindgardia felderítői : Funkciója nagyban függ az első döntésünktől. Ha a gladiátorok mellett döntünk, és szeretnénk egy kicsit több pénzt, akkor valamelyik erősebb egység helyett lehet felvenni őket. Ha az amazonok mellett döntünk, akkor akár 4. erőként is felvehetjük őket. Nem túl erősek, de árták-érték arányban bőven jók.


A továbbiakban leírom, hogy milyen sorrendben hoztam meg a döntéseimet. Ezt a színek is jelölik:

  1. Alapból kiszedtem minden olyan opciót, ahol a sereg harckészsége 5 vagy alatta van, valamint, ahol a maradék arany meghaladja az 50-et. Előbbinél nem éreztem ütőképesnek a seregem, utóbbit meg soknak éreztem, úgy gondoltam, nem kell sok pénz, és nem akartam megkockáztatni, hogy ennyi pénzt elvesztek. (piros színűek).
  2. Három seregnél jelölt meg a könyv egy konkrét, nem harci speciális képesség. Ebből 2 kontrában van egymással, tehát maximum 2 lehet meg belőlük. Úgy voltam vele, hogy nem akarok „tippelni”, hogy kire lesz épp szükség, tehát vagy 2-t is választok közülük, vagy egyet sem és a harci erőre megyek rá. Így kiesett minden olyan, ahol a harci solymok-mágustanoncok-alkimisták hármasból egy volt benn (sárga színűek).
  3. Hét opcióm maradt, kettő az erőre, 5 inkább a stratégiára épül. Végülis úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom a stratégiával, így a 2 képesség nélküli opció kiesett (kék színűek).
  4. Öt lehetőség volt. Ekkor úgy tűnt, hogy a Gladiátor-alkimista-sólyom hármas a legerősebb, 2 speciális képesség, plusz a legjobb harci egység. De valami belső megérzés azt súgta, hogy a mágustanoncokra szükségem lesz. Ezért inkább azokat az opciókat hagytam benn, ahol a mágustanoncok ott vannak az alkimisták helyett. A mágustanonc-sólyom kettős mellé azonban már csak a hajadonok jönnek ki pénzbe, a többi opció kiesett (rózsaszínek).
  5. Innentől már csak egy kérdés maradt: a maradék 20 aranyamat hagyjam meg, vagy szánjam rá a felderítőkre. Az érzésem az volt, hogy az a +1 harcérték kelleni fog, meg amúgy is, ki tudja, mire lesznek jók, így bevállaltam a pénz nélküli kezdőállapotot.


Ezt a döntést persze leírni hosszabb volt, mint meghozni. De végül a táblázatba zölddel jelölt 9. opció mellett döntöttem…de, hogy ez jó volt-e vagy nem, arról már itt nem értekezem J


Nehézség: Egyáltalán nem egyszerű, de azért messze van a szadista történetektől is. A kaland első felében tulajdonképpen Khaleborba kell bejutni, de addig 2 „miniboss”-on is túl kell lennünk, és egyik sem olyan egyszerű. A kalandnak ebben a részében teljesen kötelező tárgy nincs, de egy olyan van, ami elég randommá teszi a játékunkat, ha nem szerezzük meg. A városhoz érve vagy lennie kell nálunk valaminek/valakinek, ami/aki révén még aznap bejuthatunk, vagy csak másnap érkezünk, ekkor viszont szembe kell néznünk egy elég erős trollal. A troll ereje azonban akkora, hogy nyílt harcban legfeljebb a szerencse vagy a csalás Istene segíthet nekünk normális körülmények között. Azonban, ha van nálunk egy vízmágia pálca, az egyből elintézi, illetve, ha sikerül a seregünket egy komolyabb egységgel gyarapítani, ami jelentősen megnöveli a harckészségünket, akkor már van esélyünk a szörnyeteg ellen. Nekem a városba jutás 3. próbálkozásra sikerült (egyszer meghaltam a város előtt, egyszer a trollnál), de jobban megnézve már rájöttem, hogy igazából bármilyen utat választunk, azért megteremthetjük magunknak az esélyt a győzelemre, ez nem az ösvényválasztáson múlik. SPOLIER!!! Mondjuk a druidás ösvény abból a szempontból jobb, hogy ott később kaphatunk egy másik információt, ami rengeteget segít a küldetésünk teljesítésében. Spoiler vége! A kaland második felében már megnövekednek a kötelező tárgyak, ami kicsit megnehezíti a dolgot. SPOILER!!! Egy térkép és egy buzogány megtalálása kötelező, e mellé meg vagy egy lícs, vagy egy szellem segítsége is szükséges. Ugyanakkor ezek mindegyike már a városon belül is megtalálható, egy kicsit az volt a benyomásom, mintha egy 2. rész formájában újrakezdődne itt a kaland. Spoiler vége! Ebben a részben ugyan egyszer sem haltam meg, de utólag átlapozva a könyvet, azért elég sok helyen megtörténhet ez, és bevallom, szerencsém is volt, hogy elsőre sikeresen átjutottam mindenen. Az ellenséges egységek is jó kemények, itt nem nagyon fordul elő az, hogy 6-7 harcértékkel többünk van, mint az ellenfelünknek. A seregünk is szépen fogyhat, de azért van lehetőség bővítésre is. Mindent egybevetve kiegyensúlyozottnak érzem a kalandot, de azért van benne kihívás. Ugyanakkor a 84-es fejezetpont kapcsán üzenem a szerzőknek, hogy elmentek ám a… :D


Fény…: Mindenek előtt azt szeretném kiemelni, hogy a fejezetpontok nagyon szépen megfogalmazottak. Hosszúak, kerekek, de mégis eseménydúsak, tehát nem arról van szó, hogy kapunk egy fél oldalas leíró részt az erdőről vagy a velünk szemben álló lényről, hanem tényleg történnek események is ez alatt. Néha a fejezetpontok közben is van lehetőség valahova továbblapozni, ez is tetszik nekem. A könyv hossza is imponáló. Bár egy 200 fejezetpontos alkotásban nem lehet csodákat várni, de a fejezetek hosszúsága és a relatíve kevés leágazás miatt elég hosszú a kaland, konkrétan nekem az első teljes lejátszás kb. fél órával volt rövidebb, mint a 400 fejezetpontos Allansia bérgyilkosai, ami szerintem nagyon jó arány a fejezetpont számához mérten. Nagyon tetszik az, hogy a könyv minden pillanatban azt érzem, hogy megtalálja az egyensúlyt, ami még kihívás, de már nem szadizmus. Mondhatnám, hogy jól alkalmazzák a kettő szabályát, de azt egy másik univerzumban kéne keresni J. Komolyra fordítva a szót, a legtöbb azonnali halálhoz két körülmény együttállása kell (pl. egy rossz döntés, és e mellett egy másik tárgy meg nem találása), a kötelező tárgyakból van, ami két helyen megtalálható, másnál ahhoz, hogy megtaláljuk, kaphatunk információt, de akár szerencsénk is lehet egy ösvényválasztásnál. Magyarán szólva nem nagyon van olyan szituáció, ahol egyetlen rossz döntésen bukjuk a kalandot. Szintén pozitív, hogy nagyon sok csapatvezér aktív szereplővé válik a kaland során, ezek a részek elég jól kidolgozottak, de a seregeknél más érdekes szituációk is előjöhetnek SPOILER!!! nagy kedvencem, amikor az egyik mágustanonc elcseszi a varázslatot, megöli a megmenteni kívánt emberünket, majd mérgében elhagyja a csapatot Spoiler vége! Tetszik az is, hogy viszonylag sok rejtvény és odafigyelős próba van a történetben, az aranygazdálkodásnak is szerepe van, meg úgy általában végig éberen tartja a játékost. Nagyon meglepett a zöld kard mágiája is, és a konsztriktusz is gondolatindító volt, bár kicsit másként, mint gondoljátok. Biztos voltam benne, hogy valahol már hallottam róla, de nem tudtam hova tenni…aztán leesett a tantusz, hogy a Sötét Víz Kalózai c. mesében szerepelt egy ilyen nevű szörnyeteg…emlékeztek még erre? J Ezen kívül nekem az is nagyon tetszett, hogy az elején mi dönthettünk a pénzünk árán az értékeinkről. De erről már elég sokat írtam, így ezeket a részeket most nem fogom megismételni.


… és árnyék: Leginkább technikai problémáim voltak a történettel. A harcok alapvetően tetszettek, de életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség. Hiszen ha van a 15-ös erőnlét ponttal meglévő sereg, ami lecsökken 5-re, az nyilván nem olyan ütőképes már, ráadásul ez valószínű azt jelenti, hogy minimum egy egységünket el is vesztettük. De ebből semmit nem érzünk. Persze az is igaz, hogy így hirtelen én sem tudom, hogy ezt miként lehetett volna jól megoldani, csak így kaland közben ez furán hatott. Nekem a sorspróbák sem annyira tetszettek. Bár a KJK kalandokban mondhatjuk, hogy nem reális, hogy a kaland elején gyakrabban van szerencsénk, később kevésbé, de mégis játéktechnikailag megvan az értelme, hiszen minél többet hagyatkozunk a szerencsénkre, annál nagyobb az esélye, hogy belebukunk. De itt meg a sorspróbák teljesen randomok és gyakran élet-halálról döntenek közvetett módon SPOILER!!! pl. hogy meg kell-e küzdeni a Vörös sárkánnyal, vagy nem, vagy, hogy egy nagyon egyszerű logikai rejtvényt kapunk vagy egy olyan kérdést, amire nem biztos, hogy megtaláltuk a választ Spoiler vége! Kicsit zavaró még, hogy a harci szekerek gyengítése nem mindenhol egyértelmű, a könyv leírja, hogy intelligens teremtmények megrémülnek tőle, a sárkánynál jelezve van, hogy nincs rá hatással, de pl. a trollnál vagy a halálsólyomnál – amik szintén nem túl okosak – nincs. Végül zavart, hogy néha félrevezetett a könyv, és itt nem a tőrbecsaló haszonlesőkre gondolok, mert az még természetes, hanem arra, hogy az eredendően jó szándékú tanácsok megfogadása sem mindig szerencsés SPOILER!!! eklatáns példa az az információ, hogy legegyszerűbb út a hídon keresztül megy. Ha ezt megfogadjuk és azonnal a hídhoz megyünk, nem futunk össze a vándorkereskedővel, akitől nagyon értékes cuccokat lehet szerezni. Spoiler vége! Szerencsére ezek azért nem akkora hibák, hogy a játékélmény rovására menjenek.



Értékelésem: 9/10

Gondolkodtam azon, hogy megadjam-e a maximumot, de úgy vagyok vele, hogyha egy több részre tervezett kalandot már az elején megajándékozom a legnagyobb ponttal, akkor később már csak lefele mehetek, és ki tudja, mi van még a srácokban! J


Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

  1. Köszönjük az elemzést, igyekeztünk valami olyan kalandot összerakni, amiben mindenki megtalálja a maga számítását. Örülök, hogy sikerült az összes akadályt sikerrel venned, féltem is kicsit, hogy a vége esetleg majd lehetetlen kihívás lesz, de akkor te ezt is teljesítetted. A sorspróbáról annyit, hogy ezzel akartam kiküszöbölni azt, hogy tedd próbára szerencséd, és mindig szerencséd van, mert hát egy kalandor az szerencsés és kész. Viszont itt nem tudhatod mikor vagy szerencsés! (persze csalni azért lehet vele!) A szöveg és a szerkesztés Szlobo mester munkáját dicséri, én megoldom 2/3-nyi bekezdéssel, de így azért kerekebb és szebb is a történet. Gondold el mi lett volna, ha ez 400 fejezetpontos kaland? Egy nagy regényt kitett volna...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs mit, tényleg szép munka :) A végénél azért együk hozzá, hogy nem szereztem meg azt az információt, hogy merre találom a szükséges mágikus fegyvert, egyszerűen szerencsém volt a választásnál. De így is lehet.

      Törlés
  2. Szlobodnik Gábor2020. április 21. 10:29

    Szia!

    Köszönjük az alapos elemzést!
    Pár dologra relflektálnék azért. :)

    Csapatok: hú, ez az elemzés meg a táblázat nem semmi … ennyire szerintem még mi sem mélyedtünk el ebben a témában. :) Legalábbis én biztos nem, bár mondjuk a rendszert alapvetően Killmaster találta ki, én csak finomítottam kicsit az értékeken... Mindenesetre örülök, hogy ennyire tetszett neked a könyvnek ez a csapatfelfogadós-része. :)

    "A kaland első felében tulajdonképpen Khaleborba kell bejutni, de addig 2 "miniboss"-on is túl kell lennünk, és egyik sem olyan egyszerű."
    Hmm, két miniboss? Én csak egyről tudok. :) Ez ugye a "Fekete troll". Ezt akartam minibossnak a város előtt. Melyik a másik szerinted?
    A trollhoz még annyit, hogy:

    SPOILER
    "de jobban megnézve már rájöttem, hogy igazából bármilyen utat választunk, azért megteremthetjük magunknak az esélyt a győzelemre, ez nem az ösvényválasztáson múlik."
    Igen, direkt így variáltam át a könyv első felét. Mármint, hogy alapból bármelyik utat is választja a játékos a három közül, szerezhessen valakit vagy valamit, amivel túlélheti ezt az alapból tényleg szinte legyőzhetetlen ellenfelet. :) (Vagy a "középső útvonalnál" elkerülhesse.)
    SPOILER VÉGE

    Fejezetek megfogalmazása: örülök, hogy ilyen szempontból is elégedett vagy a könyvvel, erre, vagyis hogy olvasmányos legyen a könyv, továbbá hosszú, de ugyanakkor tartalmas is, tényleg kiemelt figyelmet fordítottam én is, ahogy korábban is írtam.
    A könyv nehézségével kapcsolatos megjegyzéseket-dicséreteket is köszi, erre is próbáltam-próbáltunk nagyon odafigyelni, tehát, hogy jól játszható legyen a kaland, ne legyen benne például egy halom szükséges tárgy vagy instant halál meg "terminátor" típusú ellenfél, ugyanakkor azért ennek ellenére is kihívást is jelentsen a kaland. :) Akkor ezek szerint sikerült tényleg így felépíteni a könyvet, ennek nagyon örülök.

    A "zöld kard mágiája": az ékköves kardra gondolsz, ugye?

    Konsztriktusz: ezt a nevet Killmaster "hozta" a könyvbe, és igen, én is úgy tudom, hogy valahol már volt egy hasonló nevű lény. :D (Bár nem pont így hívták talán.) De erről majd Killmaster kolléga mesél, ha gondolja ...

    Hibák:
    "életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség."
    Ezen mi is sokat gondolkodtunk ... Ami miatt végül is nem írtunk a könyvbe ilyen "az erőnléttel együtt csökken a harckészség is"-szabályt, az az, hogy egyrészt ez egy nagyon durva nehezítés lett volna (nem is tudom, végighihető lett volna-e így a kaland), másrészt nem is nagyon lehetett volna normálisan kivitelezni ezt az egészet, ahogy te is írtad az elemzésedben ... ugyanis itt ugye nincs az Erőnlétnek egy fix, felső határa, így például egy olyan megoldás, amit Salamon használt a könyvénél, hogy ha a maximális Erőnléted a felére csökken, vonj le x harci pontot, itt alapból szóba se jöhet... hiszen nincs maximális Erőnlét. Persze talán ki lehetett volna találni valami másfajta megoldást erre a problémára, de az valószínűleg nagyon megbonyolította volna az egész rendszert, ráadásul tényleg rendkívül szívatóssá is tette volna a könyvet, ahogy írtam. Szóval inkább nem írtunk bele semmi ilyesmit... Reméljük, annyira azért így sem "gáz" a rendszer, meg hát végül is úgysem lehet teljesen életszerűvé tenni... más rendszer sem teljesen életszerű ugye. :)

    Folyt. köv.

    VálaszTörlés
  3. Szlobodnik Gábor2020. április 21. 10:32

    Folyt.:

    Sorspróbák: ez is jogos szerintem, ezeket én is inkább kihagytam volna, de ezt a fajta próbát Killmaster találta ki, és ő ragaszkodott hozzá, mondván, hogy érdekes és egyedi megoldás ... amiben mondjuk van valami. Mindenesetre kicsit azért csökkentettük a számukat, mert ahogy a Facebookon is írtam, eredetileg 8 vagy 9 ilyen próba volt a könyvben, de végleges változatban csak 5-be futhat bele a játékos. :)

    "De itt meg a sorspróbák teljesen randomok és gyakran élet-halálról döntenek közvetett módon"
    Olyan gyakran szerintem nem, mert összesen tényleg 5 darab Sorspróba van a könyvben. És egyébként tényleg csak nehezebbé válik a helyzeted, ha "nem jót" dobsz, automatikusan sosem halsz meg. Ez szerintem így teljesen korrekt meg életszerű is. Az lenne inkább kicseszés, ha tényleg automatikusan meghalna a játékos, ha "rosszat dob" egy szerencsepróbánál; ugye a korábbi játékkönyveknél azért elég gyakran előfordul ilyen. :)

    Harci szekerek: csak azokra az ellenfelekre nem hatnak, amiknél ez külön jelezve van (pl. sárkány). Az összes többi ellenfélre hatnak, tehát le lehet vonni tőlük az 1 Harckészség pontot. Oké, ez néha, pl. a halálsólymoknál lehet, hogy elég furán jön ki... talán ezeknél is kellett volna valami megjegyzés, hogy nem ijednek meg a szekerektől. Most már mindegy. :)

    Kereskedő:
    SPOILER
    szerintem ezt direkt így akarta Killmaster... tehát, hogy ne találkozzon vele a játékos, ha arra megy, amerre tanácsolják. :) Ez is egy extra szívatás ugye. De ha tévedek, Killmaster majd kijavít...
    SPOILER VÉGE

    Az, hogy 9 pontot adtál a könyvre, nagyon jól esik, köszi szépen!
    A 10 szerintem is túlzás lett volna egyébként, mert nyilván nem tökéletes a könyv... például a történet is lehetett volna kicsit egyedibb meg fordulatosabb azért. No majd a következő részt próbáljuk még jobbra megírni, és akkor már talán a 10 pont is összejöhet. ;)

    Köszi még egyszer az elemzést!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én a másik minibossnak a boszorkányt tekintettem, bár harcértékek tekintetében nem erős, de azért ez a próbatétel olyan, ahol könnyen meghalhatunk, még akkor is, ha ez nem csak miatta...de nem akarok jobban belemenni. Egyébként főleg ebben a jelenetben szerintem simán oda lehetett volna írni, hogy nincs plusz erő a szekér miatt, márcsak azért is, mert a szituációban nem is nagyon volt lehetőségük felugrani a szekerekre...de ez már tényleg a kákán is csomót keresés tőlem :)

      Törlés
  4. Egyébként szerintem nincs baj az egyszerű alaptörténettel, ha a kivitelezés jó. Nekem a mai napig az Éjsárkány az egyik kedvenc KJK könyvem, holott az alaptörténete annak sem egy igazán kreatív alkotás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szlobodnik Gábor2020. április 21. 14:15

      Másik miniboss: hát, végül is lehet a boszorkányt/főpapnőt is annak nevezni, bár ő inkább a "főboss", annyi, hogy a játék közepén is "beköszön". :))

      A halálsólymokhoz tényleg oda lehetett volna írni, hogy nem hatnak rájuk a harci szekerek, már csak azért sem, mert eleve nincs is idő felugrani rájuk, ahogy te is írtad... no majd ha egyszer, mondjuk 10 év múlva újra kiadjuk a könyvet, beleírjuk ezt is. :)

      SPOILER
      "nagy kedvencem, amikor az egyik mágustanonc elcseszi a varázslatot ..."
      Ennek örülök, nekem is ez az egyik kedvencem a saját részeim közül. :) A másik pedig talán a szintén említett ékköves kard, illetve az azzal kapcsolatos jelenet. Mondjuk ez egyébként majdnem törlésre került, mert Killmasternek nem igazán tetszett se maga a kard, se a hozzá kapcsolódó jelenet a végén, de én mindenképp ragaszkodtam hozzájuk, mert úgy éreztem, hogy viszonylag egyediek, illetve hogy a végén ez a kard mindenképp egy váratlan fordulat, "nagyot üt", mondhatni szó szerint. :) Így végül szerencsére benne maradtak a könyvben.
      SPOILER VÉGE

      "Egyébként szerintem nincs baj az egyszerű alaptörténettel, ha a kivitelezés jó. Nekem a mai napig az Éjsárkány az egyik kedvenc KJK könyvem, holott az alaptörténete annak sem egy igazán kreatív alkotás."
      Igen, bár valami egyedibb történettel azért szerintem az is még jobb lett volna, ahogy a Végzet Prófétái is. :)

      Törlés
  5. Nagyon korrekt,alapos elemzés,persze tőled nem is vártam mást.A táblázathoz külön grat.,nem lehetett kis munka összeállítani.
    Viszont,van egy pont,ami szúrja kissé a szememet.Halálsólymok vs. harci szekerek.
    Evidensnek vettem,hogy a sólymok nem félnek a szekerektől,mivel a madár tud repülni,a harci szekér meg nem,tehát nem lehet a madarakat mondjuk legázolni velük...( Lehet,hogy nekem szegényes a fantáziám.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, itt az okozta a problémám, hogy a leírás szerint a legtöbb intelligens lény fél a szekerektől, és a könyv külön írja azt, akik nem. A halálsolymok jellegükből adódóan nem nagyon félhetnek tőle, de a könyv nem ír semmit.

      Persze összességében ez tényleg csak egy nagyon sokadrangú kérdés.

      A táblázatot köszi, úgy gondoltam, hogyha már csak egy könyvvel foglalkozom, akkor kell valami kis extra. Az Allansia bérgyilkosairól is igyekeztem bővebben írni, mint szoktam, itt meg az új szabály elemzése adta magát.

      Törlés
  6. Szuper kritika (ahogy a többi is)!
    Hozzád hasonlóan 2014-ben én is kitértem erre e két dologra, bár az egyiket máshogy láttam (és tegyük hozzá, hogy én még az "első verziót" olvastam:

    1. "Az persze nem túl életszerű, hogy miközben az emberink fogynak, azzal együtt nem csökken a Harci Ügyesség, de ha ez a módosulás is belekerült volna, az már nem kicsit lenne szadista."

    2. "Sorspróba, ami a szerencsét hivatott szimbolizálni, és szerintem sokkal frappánsabb lett, mint az ismert Szerencsepróba. Végre nem csökken folyamatosan a szerencsénk a kaland közben, és végre szintén nincs az a logikátlanság, hogy megtörtént események befolyásolják a sorsunkat (ráleltél egy fontos információra, kapsz +2 Szerencse pontot… he?)"

    Viszont abban egyetértünk, hogy ez tényleg jól sikerült könyv lett, én nagyon szívesen látnék folytatást, vagy hasonló egyedi kialakítású kalandot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.

      Te is írtál erről annak idején? Azt nem olvastam...

      Egyébként nyilván ebben van némi logikátlanság, de ismerjük a szólást, hogy "jó játékosnak van szerencséje"...szerintem ez a logikája a szerencsepont növekedésnek :)

      Törlés
    2. Szlobodnik Gábor2020. április 25. 20:47

      Igen, Sang is írt a Végzet Prófétáiról... de a 2014-es változatról, ami azonban még kissé "nyers" volt a mostanihoz képest, sőt, mondhatni "fapados". :) (Jóval rövidebb volt a kaland, illetve kevesebb jelenet/szereplő/rejtvény/akadály stb. volt benne, meg nem is saját világon játszódott.) Mondjuk a sorspróbákat például már akkor is ugyanúgy kellett dobni, mint most, az igaz. :)

      "én nagyon szívesen látnék folytatást, vagy hasonló egyedi kialakítású kalandot."
      Lesz, méghozzá közvetlen folytatás is. :) Csak kérdés, hogy mennyire fogod érteni a sztoriját úgy, ha az új változatot nem olvasod el (ugye írtad, hogy nem tervezed elolvasni), mert a Végzet Prófétái bizonyos karaktereinek történetét szőjük/szövöm majd tovább... és mind olyan karakterről van szó, ami csak ebben az új változatban szerepel. :) Oké, Bíborszemű Gereth kivétel, őt ismerheted még a régi változatból... de se Werdias királyt, se Deorax urát, se Temirez lovagot nem ismered, márpedig róluk fog szólni jórészt a Végzet Prófétái közvetlen folytatása, meg az egész tervezett sorozatban is fontos szerepet kapnak majd. :)
      No mindegy, hátha majd a második rész megjelenése előtt mégis elolvasod a Végzet Prófétái új változatát. :)

      Törlés
  7. Szlobodnik Gábor2020. szeptember 1. 7:20

    Sziasztok!

    Gondoltam, itt is jelzem, hogy augusztustól már Budapesten is megvásárolható a könyv. :) Konkrétan a Szellemlovasban szerezhetitek be, továbbá Mr. Sci-fi & Fantasy-tól (őt a Facebookon tudjátok elérni, illetve az "újpesti bolhán", ahol minden hétvégén kint van a könyveivel). A korábbi árusítónk, a Könyvműhely felbontotta velünk a szerződést, így tőlük már nem tudjátok megrendelni a Végzet Prófétáit.
    Belinkelem továbbá a honlapunkat is, mert ha jól láttam, még nem tettük meg korábban, pedig tényleg akadnak rajta érdekességek, például letölthető képek, részletek is. :)
    www.vindgardia.atw.hu

    Köszönjük a figyelmet, és további jó lapozgatást mindenkinek! :)

    VálaszTörlés
  8. Ez nagyon jó ismertető volt, köszönöm! Külön dícséret a csapatösszeállítási táblázatért, amire hivatkozást is tettem a játékról szóló cikkünkben: A Végzet Prófétái (2020)

    "életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség. Hiszen ha van a 15-ös erőnlét ponttal meglévő sereg, ami lecsökken 5-re, az nyilván nem olyan ütőképes már, ráadásul ez valószínű azt jelenti, hogy minimum egy egységünket el is vesztettük."
    A cikkben erre az alábbit találtam ki:
    Sérülő csapatok: Az egyes zsoldos csapatok Erőnlét pontját vezesd külön. A csapatok felírásának a sorrendje határozza meg a hozzájuk rendelt számokat. Ha a csapatod Erőnlétet veszít, akkor azt vezesd fel valamelyik véletlenszerűen választott csapathoz. Ha 2 csapat van, 1-3 / 4-6; ha 3, akkor 1-2/ 3-4 / 5-6; ha 4 vagy 5 csapat van, akkor az adott számnál nagyobb értékeket újra lehet dobni. Ha hatnál több csapat van, akkor rá lehet fogni, hogy csak az első hatot éri találat, de lehet plusz kockával további lehetőségeket is bevezetni. Ha a csapat elveszíti az összes Erőnlét pontját, akkor az adott csapat úgy legyengült, hogy a Harckészség pontját sem adhatod a csapathoz, de a speciális képességeiket továbbra is használhatják.
    Kivégzett csapatok: Mint a Sérülő csapatok, de ha elfogyott az Erőnlét pontjuk, akkor a speciális képességeiket sem használhatják, mert kiestek a játékból.

    Viszont ezekhez kell valamilyen könnyítés is, mert különben tényleg játszhatatlanul nehéz lehet. Amint sikerül tesztelnem, majd a cikkben leírom a tapasztalataimat.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról