Érettségi OK, időzítés KO

Nemrégiben hivatalosan is megerősítette a magyar kormány, hogy május 4-től a tervezett időpontokban megtartják az érettségi vizsgákat (legalábbis az írásbeliket, a szóbeli elmarad). Tulajdonképpen tehát nincs változás, mégis sok az egyet nem értés ennek kapcsán. A diákok talán arra számítottak, hogy a jelenlegi helyzetben ilyen korai időpontban biztos nem kerül sor az érettségire, egyes szakemberek meg a vírusvédelmi intézkedések mellett tartják ezt felelőtlen döntésnek. Kinek van igaza? Mit lehetett volna tenni az érettségivel? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a következő cikkemben.

Az érettségi szükséges

Számos olyan véleményt is hallottam, hogy az érettségit ilyen körülmények között meg sem szabadna tartani. Magam részéről ezzel a véleménnyel nem értek egyet, leginkább azért nem, mert nem látom, hogy érettségi nélkül mi lenne a jó megoldás. Nem reális opció az, hogy mindenki oda megy, ahova akar, főleg azért, mert bár az egyetemek befogadási képessége talán meg is lenne rá, de az államilag finanszírozott helyek limitáltak. Ugyanakkor az se lenne méltányos, ha az egész érettségi a következő tanévre tolódna át, mert ezzel számos ember továbbtanulása csúszna, ami a következő évben terhelné meg a rendszert, nem mellesleg méltánytalan lenne azokkal szemben, akik már szeptemberben egyetemen akarnak tanulni (meg nem mellesleg a következő tanévre kétszer annyi jelentkező lenne).

Opcióként jelent meg, hogy az érettségi jegyek helyett az utolsó év végi jegyek alapján történjen meg a felvételi. Ez azonban véleményem szerint több szempontból is aggályos. Egyrészt a pontokat százalékos eredmények alapján kapják a diákok, így önmagában a jegy még nem nyújt eléggé precíz képet a felvételihez. Másrészről ezt tavasszal bejelenteni méltánytalan volna, mert vannak olyan diákok, akik az érettségire építettek, és a bizonyítványra kevésbé koncentráltak. Ezt a félévnek ebben a szakaszában már nem lehetne ezt teljes körűen kijavítani.

A legkomolyabb ellenérvem ezzel szemben azonban az iskolák közötti különbség. Az érettségi legnagyobb erénye, hogy objektív mércével méri össze a diákokat (amit persze a szociális helyzet meg egyéb körülmények jelentősen torzítanak, de ezt próbálják az extra pontokkal kompenzálni). Ugyanakkor az iskolák osztályzatai között igen jelentős különbségek vannak, oktatók szintjén is. Vannak olyan iskolák (és tanárok), ahol viszonylag alacsonyak az elvárások, és könnyebb jobb jegyeket kapni, de az érettségin általában nem teljesítenek jól a diákjaik. Más iskolákban, más tanároknál meg sokkal magasabban van a mérce, nehezebb jól teljesíteni, de a magas szint miatt az érettségin sokkal erősebb teljesítményre képesek. Ha a bizonyítvány döntene, akkor az eleve alacsonyabb szintet elváró iskolák diákjai lennének kedvezőbb helyzetben, míg azok a diákok, akik képességeik vagy céljaik alapján a nehezebb iskolákat vállalják, duplán hátrányba kerülnek, mert nemcsak a bizonyítványból szerezhető pontokat szereznék meg eleve nehezebben, de még a magasabb szint miatti tudásbeli előnyüket sem tudnák kihasználni (sőt, ott is a nehezebb követelmények miatti hátrány érvényesülne). Tehát ezt a megoldást semmiképp sem lehetne igazságosnak nevezni.

Mindezek alapján azt gondolom, hogy az érettségire szükség van.

De biztos, hogy így?

Amíg az érettségi megtartásának a tényével egyetértek, addig a kivitelezés módjával már jóval kevésbé. A szóbeli meg nem tartásával kapcsolatban semleges véleményen vagyok, nekem nagyon nem jött volna jól, ha annak idején nincs szóbeli vizsga, mert a 4 tantárgyamból 3-ban javítottam szóban, kettőben érettségi pontokat is meghatározó módon (még a régi 120 pontos rendszerben érettségiztem), ami kellett ahhoz, hogy államilag finanszírozott képzésen vehessek részt. Viszont el tudom fogadni, jelenleg valóban érdemes a biztonsági kockázatokat minimalizálni, így kihagyják.

A tekintetben már jóval kevésbé vagyok meggyőződve, hogy az a korlátozás szükséges-e, hogy aki nem megy továbbtanulni, az ne érettségizzen. Úgy gondolom, hogy iskolák szintjén ez nem jelent annyi diákot, ami a vírusveszélyt jelentős mértékben megnövelné. Ráadásul – bár ma már ez elég ritka – ha valakinek kifejezetten a munkavégzéshez és nem a továbbtanuláshoz kell az érettségi, akkor az senkit nem érdekel? Ezt azért szerintem így nem oké.

De amivel a legkevésbé vagyok kibékülve, az az, hogy a május 4-től kezdődő időpontokat megtartották. Igazából szerintem ezt sem egészségügyi, sem időpontbeli, sem oktatási érvekkel nem lehet alátámasztani. Az egészségügyi kérdésekben nem vagyok képben, de ha jelenleg még kijárási korlátozás van – ami várhatóan fenn is marad – akkor nem igazán értem, hogy miért nem lehet május végére vagy júniusra tenni, amikor talán már csökken a veszély (vagy legalábbis megvan ennek az esélye). Nem beszélve arról, hogy azért a tanárok között is vannak jócskán 65 év felettiek, akik szintén a potenciálisan veszélyeztetettek körébe tartoznak.

Oktatási szempontból még kevésbé tartom ezt a döntést bölcsnek. Azért lássuk be, az online oktatás első pár hete szinte minden iskolában kb. értékelhetetlen volt. Számos alkalommal már a technika beállítása okozott problémát, meg a tanárok sincsenek hozzászokva az ilyen oktatáshoz, és nem tudják benne azt nyújtani, amit egyébként, rendes keretek között képesek. Egész egyszerűen idő kellett nekik is az átszokáshoz. Ráadásul főleg falusi iskolákban a mai napig hallok olyat, hogy a gyerekeknek technikai gondjaik vannak, nem tudják tartani a folyamatos kapcsolatot az intézményükkel. Mindezek alapvetően az oktatás minőségének a rovására mentek (és mennek néhol a mai napig). Ebből kifolyólag a méltányosság és az igazságosság is azt diktálná, hogy legalább néhány hetet csúsztassanak az érettségin, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket csökkenteni lehessen. Az meg egyenesen elfogadhatatlan, hogy gyakorlatilag 3 héttel az érettségi előtt még nem tudták a diákok, hogy akkor most mi lesz vagy mi nem lesz.

Ez ellen fel lehetne hozni, hogy oké, de ha csúsztatjuk az érettségit, akkor az eredményhirdetés és a felvételi is csúszni fog. Valójában azonban nem. Éppen a szóbeli vizsgák voltak azok, amelyeket eddig is június közepén-végén tartottak meg. Jelen pillanatban viszont ott tartunk, hogy május 20-ig az összes széles körben választott, illetőleg kötelező tantárgy érettségije lezárul, május 25-ig meg gyakorlatilag az összes. Így ha mindent tisztán 4 héttel halasztanának és június 1-én kezdődne, akkor is június 22-re minden véget érne, így gyakorlatilag semmi fennakadás nem volna az eddigiekhez képest. Szóval a felvételi eredmények hirdetése sem indokolja a május 4-i időpont megtartását.

Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a vírushelyzet nem javul júniusig? Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor azt mondom, hogy egészségügyi szempontból pontosan ugyanaz, mint most, de legalább oktatási szempontból javítunk a helyzeten. Ezen túlmenően – bár nem lenne egyszerű – de még azt sem tartanám ördögtől való gondolatnak, hogyha nagyon intenzív a veszélyhelyzet júniusban is, akkor mondjuk július-augusztusban kerüljön sor az érettségire, és szinte azonnal ismertté váljanak a felvételi eredmények. Nyilván ez nem lenne egyszerű egyszerű (fellebbezési határidőket azért be kell tartani), és okoz kellemetlenségeket (rengeteg munkát az egyetemeknek beiratkoztatás terén), de még mindig kevésbé gondolnám rossznak, mint a jelenlegi helyzetet.

Mi lenne a megoldás?

Nehéz a helyzet ismételten. A kormány ugyanis ezt a bejelentést is – mint általában mindent, ami utóbbi időben az oktatásban történik – széles körű szakmai egyeztetés nélkül hozta meg. Ami nem is maradt válasz nélkül. A PDSZ ugyanis arra kérte az oktatókat és a diákokat, hogy szabadságkivétellel, illetve az érettségiről való lejelentkezéssel hiúsítják meg a májusi érettségit. A célokkal egyetértek, de mégis aggódom kissé. Ugyanis a felügyeletet még – törvénymódosítással – el tudják intézni, hogy ne csak pedagógusok ügyelhessenek az érettségi alatt. Diákok nélkül persze már jóval macerásabb az érettségi megtartása, viszont ha a mozgósítás nem érint elég diákot és „csak” párezren jelentkeznek le, akkor az érettségi megtartható, a következő felvételi időszakban azonban extrémen nagyszámú jelentkező lesz, ami az akkori felvételiket nehezítheti meg nagymértékben. Ez szintén nem tűnik a legjobb megoldásnak.

A legegyszerűbb az lenne, ha a kormány is belátná, hogy legalább néhány hetes halasztás mind a vírusvédelem, mind a megfelelő felkészítés szempontjából optimális lenne. És ennek megfelelően átgondolná, hogy mikor lehetne úgy, relatíve kockázatmentesen megtartani az érettségit, hogy az a felvételi procedúrát se veszélyeztesse a szükséges mértéknél jobban.

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/