EP választás Programértékelő – Munkáspárt


Amikor tavaly csináltam programértékelőket, akkor a rengeteg párt miatt muszáj volt szelektálnom, amit az alapján tettem meg, hogy reálisan parlamentbe kerülésre esélyes-e az induló párt vagy nem. Ahol ez kérdéses volt, ott írtam cikket, de ahol biztos voltam benne, hogy nem, ott kihagytam. Az idei választáson azonban csak 9 induló lista van, így mindegyik párt értékelésére lehetőségem van. Jöjjön tehát egy az áprilisi választások idején kimaradó erő, a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt programja!

Összefüggő szövegű programot nem találtam az esetükben, ezért a program link alatt található képekből és felsorolásokból – meg néhány egész mondatból – álló programot néztem meg. Már az elején feltűnt, hogy nem egy igazán komoly szakmai munka, ezt egy középiskolás gyerek is meg tudja csinálni, ha csak egy minimális informatikai ismerettel rendelkezik. És sajnos 1-2 mondat kivételével ugyanez igaz a tartalomra is.

Kezdődik egy montázzsal, ahol Orbán, Gyurcsány és pár EU-s vezető egyszerre van áthúzva egy nagy „Őket akarjátok?” kérdéssel karöltve, majd megállapítja a tényt, hogy „ne milliárdosok rendelkezzenek a sorsunkról, hanem a munkások döntsenek”. Azt csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy egy parlamentális demokráciában a munkások közvetlen sosem döntenek, hanem mindig egy kis számú elit szavazata alapján történik a döntéshozatal, akiket a nép megválaszt. Hogy ezek milliárdosok-e vagy sem, az meg már a szavazókon múlik. De oké, ugorjunk.

A következő néhány mondatban megtudjuk, hogy most nem a hazai gondokról szavazunk, nem is a kormányt értékeljük, hanem az EU-ról mondunk véleményt. Azzal a gondolattal, hogy ez most nem kormánybírálat, maximálisan egyetértek, nem szerencsés egy EU választáson ezt túlzásba vinni. De hogy nem a hazai gondokról szavazunk, az ebben a formában nem igaz. Hiszen az EU politikája közvetett módon szinte minden hazai problémát érinteni fog, így az eredmény igenis kihathat Magyarországra.

Ezután jön az EU kritikája. 1-2 pont ebből olyan, amiben azt érzem, hogy van ráció, például, hogy a nyugati országoknak Kelet-Európa gyakran olcsó munkaerő a mai napig, de vannak benne óriási csúsztatások, féligazságok is, mint az, hogy a nyugatiak hozták a nyakunkra a migrációt. Az „Európa háborút akar indítani Oroszország ellen”-re meg inkább nem mondok semmit…

Néhány látványos retro-kép után jönnek a megoldások, amelyek gyakorlatilag a „nyelvtani” értelemben vett megoldásai a problémáknak. Van migráció? Akkor állítsuk meg! Háború lesz az oroszokkal? Akkor inkább béküljünk ki! De a „hogyan” kérdésre semmilyen válasz nincs, pedig ez lenne egy program lényege. Így ezzel gyakorlatilag nem mondtak semmit.

A zárszó az eddigiekhez képest kifejezetten jól sikerült. A mondat, hogy „az Európai Parlamentben nem csodát akarunk tenni, mert azt nem lehet.”, egy nagyon racionális, őszinte és nyílt gondolat, amit még sehol nem olvastam, pedig bizony sok igazság van benne. A munkások hangjának felerősítése szintén egy reális cél, egy egyértelmű iránymutatás, aminek mindig örülök egy programon belül. És a végefele ez a két mondat, hogy „A mai Európa csak keveseknek jó. Európában viszont minden megvan ahhoz, hogy Európa a többségnek is jó legyen” egy retorikai szempontból nagyon kifejező zárás, ami a problémát és a lehetőségeket is megvilágítja. Szóval ez a rész tényleg nagyon tetszett.

De sajnos ez az egyetlen rész, amiről pozitív a véleményem. Hiába a szép zárás, ha az előtte lévő állítások annyira sablonosak, annyira populárisak és annyira kidolgozatlanok, hogy egész egyszerűen nem tudom a programot komolyan venni. Persze kérdés, hogy a Munkáspártot lehet-e egyáltalán úgy igazán komolyan venni. De úgy gondolom, hogy azért ha már elindulnak a választásokon, akkor illő volna egy szakmailag megalapozottabb, összetettebb programot elkészíteni. Ez sajnos nem valósult meg.




Mivel eléggé pörgetni kell az értékeléseket, ha az összes párttal végezni akarok, ezért már holnapra tervezem a Magyar Kétfarkú Kutyapárt programjának értékelését. Biztosan az is érdekes lesz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról