EP Választás Programértékelő – Demokratikus koalíció


A 9. – egyben utolsó – programnál tartok. Érdekes volt végigolvasni az összeset, legalább mindegyik pártból láttam valamit. Többségében nem okoztak nagy meglepetést, de azért volt néhány gondolat, vagy akár teljes programrész is, ami kicsit a meglepetés erejével hatott, vagy kellemesen, vagy kevésbé kellemesen. Végére maradt a sokak által a FIDESZ után legerősebbnek tartott Demokratikus Koalíció, lássuk, ők milyen programmal rukkolnak elő!

Amit le kell szögeznem, hogy szerintem ez a leghosszabb program az összes közül. A leírás 22 oldal, de nagyon kevés képet használnak és csak 1-2 képoldal van benne, így talán a legtöbb szöveg ebben van. Ezenkívül a legtöbb különböző téma is itt jelenik meg, nem emlékszem, hogy például más programokban hallottam-e a digitális analfabétizmus kérdéséről, de van benne szó klímaváltozásról, bérekről, árakról, belső problémákról, védelemről. Szóval meg kell hagyni, tényleg sokszínű a program.

Tetszik a program szerkezete is. Előtérbe helyezést, és kifejezetten sokat foglalkoztak a szociális kérdésekkel és problémákkal, mint az EU-s bérek, nyugdíj, minimálbér, családi pótlék. Ezek egyértelműen a választópolgárok által közvetlenül érezhető változások lennének, és mint ilyennel, maximálisan tudok azonosulni.

Szintén tetszenek azok a részek, ahol arról ejt szót néhány program, hogy az Európai Uniónak is tájékoztatni, sőt, reklámozni kellene magát. A mai előző program olvasása után ezt még az eddigieknél is hangsúlyosabbnak gondolom, mert nem kicsit gáznak tartom a XXI. században annak a kampányelemnek a megjelenését, hogy az EU gyarmatosít minket.

Vannak azonban jóval gyengébb elemei a programnak. Miközben az egészet olvastam, egy kicsit a Kértfarkú Kutyapárt tavalyi szlogenjei jutottak eszembe: „Legyen minden jobb!” „Bármit megígérünk!” (oké, ingyen sör nincs). De a „hogyan” kérdésre gyakorlatilag alig találunk választ. Azért ha a minimálbér EU-s szinten egységes lesz, az a munkáltatóknak igen komoly pénzkiesést jelent. Ezt miként lehetne pótolni? Készen áll-e a magyar, meg úgy általában a kelet-európai nyugdíjrendszer egy egységes minimál nyugdíjra, vagy ha ez Uniós hatáskörbe kerül, akkor vajon az EU készen áll-e erre? Mert mindezek így ebben a formában számomra igencsak bizonytalanná teszik ezt a koncepciót, akármennyire is hangzatos meg szimpatikus az elképzelés.

A tavalyi évben kritikával illettem a DK programját amiatt, hogy a határvédelemről és a migrációról alig esik szó. Sajnos ezt a kritikámat most muszáj megismételnem. A közös határvédelem persze idén is megjelenik, de ezúttal is pár mondatban, nagyon rövidre zárva a problémát, mintha csak szándékosan nem akarnának ezzel sokat foglalkozni. Ezt már csak azért sem tartom helyesnek, mert – kormánypropaganda ide vagy oda – a migráció kérdése a XXI. század egyik legkomolyabb dilemmája lesz, amelyről mindenképp beszélni kell. Csak sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy még nem indult el az érdemi vita róla.

Végül ejtenék néhány szót az Európai Egyesült Államok víziójáról. A mellett, hogy – ellentétben a tavalyi választással – itt abszolute van létjogosultsága ennek a programpontnak, sőt, kifejezetten örülök, hogy a Demokratikus Koalíció felvázolja az ezirányú elképzeléseit, még akkor is, ha lesz aki ezzel nem ért egyet, a koncepció továbbra sem szimpatikus. Valahogy nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az évszázadokon keresztül egymással háborúban álló népcsoportok egy ilyen erős államszövetséget hozzanak létre. Egészen más Európa kulturális és etnikai helyzete ilyen szempontból, mint az USA-é volt, és a Lisszaboni szerződés ratifikációjakor is láttuk, hogy itt azért az integráció mértékében igen erős az ellentét a tagállamok között. Úgyhogy én személy a nemzetállamok Európáját reálisabb opciónaak tartom, mint az Európai Egyesült Államokét. Ez utóbbi persze csak szubjektív vélemény, így tessék ekként is kezelni.

Az a helyzet, hogy akárhogyan próbálkozom, nem tudok többet írni erről a programról. Igazából a legtöbb cél, ami benne van, jó, elfogadható, de nem annyira innovatív, hogy részletezni kelljen, megvalósulásra vonatkozó konkrétum meg alig-alig van benne. Sajnos az az érzésem, hogy amíg a tavalyi DK program megosztó, merész volt, de mindehhez társultak problémák, addig idén ez a merészség eltűnt belőle, de a hibák megmaradtak. Sajnos nem tudok ennek örülni.





A programelemzésem ezzel véget ért és holnap itt a választás! Minden olvasómat kérem, hogy menjen el, és lelkiismerete, belátása, de leginkább racionális döntése szerint szavazzon! Nem kell velem egyetérteni, lehet, hogy másnak pont az a program a szimpatikus, amit én kritizáltam, vagy éppen azzal nem tud azonosulni, amelyiket én szerettem! De a szavazás jogát ne dobjuk el magunktól! A programok a tavalyi választáshoz képest sokkal változatosabbak, nem hiszem, hogy nincs legalább egy erőhöz tartozó program, ami ne nyerné el a szavazó tetszését.

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról