Programértékelő – Jobbik Magyarországért Mozgalom


Lassan itt vannak A választások, mostanra már minden párt elkészült a programjával. Azonban több program terjedelme egy kisebb regényével is felér. Felteszem, ezeket nem mindenki olvassa el, sőt! Ezért elhatároztam, hogy a választásokig igyekszem a lehető legtöbb komoly párt programját kielemezni. Ezeknek az írásoknak a terjedelmét magam is maximalizálom 8.000 karakterben, egész egyszerűen azért, mert nem lenne értelme annak, hogy a programok hosszúságára hivatkozással én is kisregényt írjak. Az írásaimban először a pozitívumokat fogom kiemelni, aztán a negatívumokat, végül egy rövid összefoglalót írok. Az első párt – többet kérésének eleget téve – a Jobbik lesz.



A 2010-es választások során talán a Jobbik indult nálam a legmélyebbről. Egész egyszerűen a programjukat egy szélsőséges populista maszlagnak tituláltam, amiben szinte semmi szakmaiság nincs. Morvai Krisztina jelenléte pedig még egy erős hendikepp volt a szememben. Ehhez képest sok minden változott, és amikor végignéztem a Jobbik programot, nagyon meglepődtem, éreztem rajta az igényességet, a mértékletességet és a szakmaiságot.

A program több ízben rögzíti, hogy a megalkotásában szakemberek véleményét és utcai fórumokon egyszerű emberek véleményét is figyelembe vették. Ez látszik is rajta. Vannak olyan részek, olyan módosítások, amikről egyértelmű, hogy erős szakmai háttér áll mögötte (pl. gazdasági, oktatási reformok), más helyeken egyszerű, hétköznapi igények vannak rögzítve (pl. menetlevelek kitöltésével kapcsolatos macerák). Ezek együttes jelenléte számomra hitelessé teszi az egészet.

A másik nagy pozitívum, hogy a program modern, valóban egy 21. századi párt programja, amiben az E-ügyintézés, az IT-kérdések, és a környezetvédelem is szerepet kap, méghozzá elég hangsúlyosan. Néha már-már azt hittem, hogy félrekattintottam és az LMP-programot olvasom J.

A sporttal foglalkozó része nagyon tetszik a programtervezetnek. Örülök, hogy ki merik jelenteni, hogy a jelenlegi kormány alapvetőem sportot támogató modellje nem feltétlen rossz, csak az arányok tolódtak el és a mértéktelen stadionépítés, és az irreális költségek (pl. vizes VB szervezésekor) voltak igazából azok az okok, amik ténylegesen megosztották a lakosságot és amik hosszú távon az olimpia-szervezés kudarcai lettek. Magam is így gondolom ezt a kérdést. A sportpályák, szabadtéri edzőparkok építése meg egy olyan cél, amivel 100%-ig tudok azonosulni, itt Kolozsváron szinte naponta látogatom az itteni monumentális létesítményt (aminek pár képét linkelem is a cikkbe…itt amúgy is nehéz lenne más képet posztolni), és nagyon örülnék, ha hasonlók a magyar városokban is lennének (még ha méretben kisebbek is).

Hasonlóképpen örülök annak, hogy a párt most már helyén kezeli a multikat, és nem közellenségként tekint rájuk, hanem egy alapvetően hasznos csoportnak, de az nem megengedhető, hogy a helyi vállalkozások kárára kapjanak kedvezményeket, illetve, hogy kizsákmányolják a munkavállalóikat. Magam részéről ezzel is maximálisan egyetértek.

Tetszik az oktatási rész is, az önállóság növelése és a használható tudás átadása olyan fontos célok, amik egyszerűen elengedhetetlenek a mai világban és a jelenlegi oktatási rendszert ezzel kapcsolatban számos kritika érheti. Tetszik az is, hogy próbálják segíteni a nem megfelelő magatartású gyerekek tanulását is (bár arra nagyon figyelni kell, hogy ezek a bentlakásos intézmények ne váljanak egy újgenerációs gettóvá, de bízom benne, hogy nem ez fog történni).

Végül, bár nem sok szó esik róla, de számomra az is pozitívum, hogy az önkéntesség és közösségi munka kérdését is jó irányból közelíti meg a párt, ezek nagyon hasznosak, viszont ha nem belső indíttatásból jönnek, akkor – főleg nem megfelelő szervezés esetén – több belőle a kár, mint a haszon (a jelenlegi Iskolai Közösségi Szolgálatnak is ez a legnagyobb kockázata). Ezért fontos a fiatalok motivációjának megtalálása.



Na, de térjünk rá lassan a negatív részekre! A programot olvasva nagyon sok minden volt szimpatikus (olyanok is, amiket korábban nem említettem), de valahogy szinte mindenhol azt éreztem, hogy ez kiadásokkal fog járni, ez állami bevételt csökkent stb. És óhatatlanul felmerült bennem a kérdés, hogy az ezekből kieső bevételt/megnövekedett kiadást hogyan fogjuk pótolni? Mert az elszámoltatások, ha sikeresek is lesznek, ennyit nem fognak hozni, és a gazdaság ilyen szintű fejlődésére sem lehet építeni. Nekem ez így picit utópisztikusnak tűnt.

A Jobbik kriminálpolitikájával továbbra sem vagyok kibékülve. Annak persze örülök, hogy az ilyen agyrémek, mint a halálbüntetés, meg a kémiai kasztrálás, amikről minden hozzáértő tudja, hogy a jelenlegi nemzetközi szerződések alapján elképzelhetetlen, már nem szerepelnek benne, de még mindig nem az igazi. Nehéz is volt összemazsolázni, mert nem volt egységesen egy pontba szedve, hanem az egyes programpontokban mellékesen jelent meg. Talán emiatt is nekem picit felületesnek tűnt, az önfenntartó börtönökről olvastam volna picit többet is (bár lehet ez másnak nem lett volna élvezetes). A hivatalos személyek súlyosabb büntetését viszont én feleslegesnek tartom, ilyen szinten most is kiemelkedünk Európában, és szerintem nem a büntetések szigorával van baj, hanem azzal, hogy még mindig nagyon sok esetre nem derül fény. A büntethetőségi korhatár teljes körű lecsökkentését 12 éves korra meg maximálisan ellenzem, még mindig túlságosan él az a sztereotípia, hogy ezzel majd visszatartjuk őket a további bűncselekmények elkövetésétől, a valóság viszont az, hogy ezzel csak korábban elindítjuk őket a bűnözői karrier felé.

Még 2 olyan terület van, ahol a célokkal egyetértek, de az eszközök kicsit aggályosak számomra. Az egyik az oligarchiaadó kérdése. Egyetértek, hogy a kétes vagyongyarapodásokkal kezdeni kell valamit. Ez azonban egy újabb visszaható hatályú jogszabályt eredményezne, holott a jog általános alapelve az ilyen törvények tilalma. Az, hogy a FIDESZ ezt lelkiismeret-furdalás és szégyenérzet nélkül megtette, nem jó, de nem ad alapot arra, hogy mások ugyanezt tegyék. Ezeket az eseteket a büntetőjog eszközeivel kell vizsgálni, és amennyiben lehetséges, vagyonelkobzást kell foganatosítani.

A másik ilyen kérdéskör a devizahitelek forintosítása. A cél megint jó és támogatható, ugyanakkor valamit nem szabad szem elől téveszteni. A devizahitel konstrukció lényege volt az, hogy alacsonyabb kamatokért és költségekért cserébe vállalta az adós a forint árfolyamváltozásából adódó kockázatok megfizetését. Ez végül nagyon eltúlzott mértékű törlesztőrészletekké alakult, köszönhetően a válságának, illetve a pénzintézetek nem megfelelő tájékoztatásának meg más visszaéléseinek. Ha viszont a felvételkori árfolyamon történik a forintosítás, akkor a devizahitelesek ugyanabba a helyzetbe kerülnek, mint a forinthitelesek, csak kedvezőbb kamattal.  Onnantól kezdve viszont a forinthitelesek – akiknek a számuk bár kevesebb, de jelen vannak – teljes joggal követelhetnék, hogy akkor az ő terheiken is csökkentsen az állam, mert a devizahitelesek hozzájuk képest így kedvezőbb helyzetbe kerültek. Ez a konfliktus még megoldásra vár.


Összességében bár nem értek egyet minden programponttal, de alapvetően egy igényes és jól összerakott programot olvastam, sokkal jobbat, mint bármelyik eddigi Jobbik program volt, a kormánykritika csak egészséges szinten volt benne, és rengeteg érdekes és jó tervet tartalmazott. Úgyhogy mindenképpen pozitívan értékelem.

Ui.: Azt meg politikai megrendelésre be kell írnom, hogy bár nincs benne a konkrét programban, de maximálisan egyetértek az óraátállítás megszüntetésével és a nyári időszámítás megtartásával. J

Ha van véleményed, írd meg nyugodtan, ha lenne ötleted, hogy melyik párt programjával foglalkozzam még, írd meg azt is!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról