Egy hangfelvétel nyomában

A régen szebb időket megélt origot ma már inkább csak az elrettentő példa kedvéért olvasom, meg azért, hogy a facebook komment-szekciójában rávilágítsak azokra a hatalmas logikai baromságokra, és manipulációkra, amiket egyes cikkükben olvasok. Az én szememben lassan már csak egy szennylapnak minősül, és nem is foglalkoznék vele, ha a múltjára tekintettel nem volna ekkora nézettsége. Ugyanakkor, amikor egy állításukat – rendhagyó módon – konkrét bizonyítékokkal (tehát nem olyanokkal, hogy a Ripost írta, hogy a Pesti srácok írta, hogy valaki már találkozott valakivel, aki látott valakit, aki hallott valakiről, akinek tudomása van valamiről) is alátámasztják, az már érdekesebb. Egy ilyen híre volt az origonak, amikor egy hangfelvétellel próbálták bizonyítani, hogy a Jobbik Simicska pénzén politikusokat vásárol meg.

Nem szívesen posztolom a cikket, de mivel a hangfelvétel benne van, nincs más választásom:

http://www.origo.hu/itthon/20180320-simicska-penzebol-vasarolgatjak-meg-a-visszalepeseket-a-jobbikosok.html.

Megvan hát a bizonyíték arra, hogy a Jobbik lefizeti az LMP képviselőjét…vagy mégsem? Vajon mit bizonyít a felvétel? Számomra csupán egy dolgot, hogy Farkas Gergely ösztönből, vagy tanult ismeretekkel, azt nem tudom, de ügyesen tud érvelni. Elemezzük ki kicsit jobban a felvételt!

Logikus érvelés, kevésbé logikus válasz

Farkas Gergely a video elején megpróbálja meggyőzni az LMP-s Midi Melániát a visszalépésről. Az érvelése logikus. Az LMP-s képviselő úgyse nyer, az MSZP és a DK is esélytelen, tehát a legjobb lenne visszalépni, növelve ezáltal az ő esélyeit. Ez a stratégia nem csak a győzelem szempontjából fontos. Hanem a korábbi cikkemben említett győzteskompenzáció miatt is jelentős lehet, hiszen ha a baloldali szavazók átszavaznak a Jobbikra, akkor kevesebb töredékszavazatot kap a FIDESZ az egyéni képviselőjelölt után, ha nyer.

Midi Melánia válasza ezzel szemben nem a valódi problémákra utal. Ha én a helyében lettem volna, elutasítottam volna annyival az ajánlatot, hogy ez egy pártdöntés, egyszemélyben nem dönthetek. Ez végülis igaz. Ő az LMP támogatásával jelölt, ezért egy ilyen döntésben, elengedhetetlen a pártájnak a véleménye is. A másik oldalon pedig nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy LMP-s visszalépés töredékszavaztok elvesztésével is jár. Ami a listán akár mandátumvesztést is jelenthet, nem beszélve a pártfinanszírozás összegének csökkenéséről. Nyilván cél a kormányváltás, de ha ez mégsem jön össze, akkor lehet, hogy a visszalépésekkel az LMP más pártoknak ajándékoz el egy vagy több mandátumot. És a választás azért mégsem jótékonysági intézmény. Tehát, akármennyire is nem kedvelik sokan az LMP jelenlegi külön utas politikáját (amiben a többi párt is erősen benne van, hiszen egymással se akarnak együttműködni), egyéni szempontokból teljesen védhető.

A jelölt azonban nem ezeket az érveket hozta fel, hanem azt, hogy 600.000 forintot már a kampányra elköltött. Ez nem volt valami erős érv. A központi költségvetésbe szereplő pártfinanszírozási összeg 25%-át a Parlamentbe került pártok között osztják el egyenlő arányban, a maradék 75%-át az összes olyan párt között arányosan, aki legalább 1%-ot szerzett a választáson. De még ha 1 %-ot szerez valaki, éves szinten az az összes is több százmillió forint. Mivel az LMP a jelenlegi adatok alapján be fog jutni a Parlamentbe, az borítékolható, hogy az 1%-ot teljesen biztosan eléri, nem hiszem, hogy egy minimális átcsoportosítással ezt a 600.000 forintot ne tudnák finanszírozni a képviselő-jelöltjük számára. Azt gondolom, hogy nem erről, hanem a valódi akadályokról kellett volna a képviselőjelölt asszonynak beszélnie. Persze azt is hangsúlyozni kell, hogy itt egy hosszabb egyeztetésből hallunk 1 percet, ki tudja, hogy esett-e szó ezekről a komolyabb érvekről a beszélgetés során, lehet, hogy igen.

A kérdés helyénvaló volt.

Miután az álláspontját Midi Melánia elmondta, Farkas Gergely feltette a kérdést, hogy „Miért, ha kifizetjük (az eddigi költségeit – a szerk.), akkor visszalépsz?”. Ebben a mondatban azért nem árt észrevenni, hogy Farkas Gergely hanghordozása megváltozik, érződik rajta, hogy ez nem egy komoly kérdés volt, teljesen másként beszél, mint a felvétel elején. Másrészt, amit ő csinált, az egy remek kérdezéstechnika volt. Terv alapú vitákon találkozunk ezzel, hogyha egy tervre vonatkozóan egy mondvacsináltnak tűnő problémával érvel az ellenző oldal, akkor a tervet támogató oldal megkérdezi, hogy „És ha azt megoldjuk, akkor egyetértesz a tervvel?” Itt ennyi történt, nem több. És ki is bújt a szög a zsákból, mert az ellenoldal ki mondta, hogy nem erről van szó. Ezzel a kérdéssel Farkas Gergelynek egy célja volt, hogy elismertesse a vitapartnerével, hogy más okból kifolyólag nem akar visszalépni. És ez sikerült is. Midi Melánia nem állt a helyzet magaslatán, és úgy tűnik, hogy kellemetlenül is érezte magát a kérdés után és rájött, hogy a korábbiakat nem kellett volna kimondania. De ezzel még nem követett el semmilyen bűnt, ahogy Farkas Gergely sem. Szóval mindezt vesztegetésnek titulálni olyan szintű elfogultság és egyoldalúság, amit inkább nem minősítenék.

Az origo is akciózik

Ezt követően az origo tudatta a nagyérdeművel, hogy a Jobbik nem volt hajlandó érdemi választ adni a kérdéseikre. Nézzük meg, mik is voltak ezek a kérdések (az origo saját cikkei alapján)!

1. Ki támogatja anyagilag Farkas Gergelyt abban, hogy 600.000 forintot fizessen egy LMP-s politikusnak?
2. Simicska Lajos?
3. Ha igen, valóban rendszeresen jár hozzá a Jobbik pártigazgatója, Szabó Gábor pénzért?
4. Valóban máshol is készülnek hasonlóra?

Nos, tisztelt origo, ezekre a kérdésekre én is tudok válaszolni, nem kell hozzá a Jobbik!

1.       Mivel a felvételen csupán egy érvelés hangzott el, semmit több, ezért az egész kérdés egy valótlan tényállításon alapul (arra, hogy valaki ad pénzt a Jobbiknak), így értelmezhetetlen. (magyarul: hülye kérdésre nem adunk hülye választ!)

2.      Mivel ez a kérdés az előzőre épül, ezért erre sem adható érdemi válasz.

3.      Ld. 2.

4.      Ld. 3.

Magyarán szólva a szituáció egyértelmű: mivel a négy kérdésből egyetlen egy sem volt, ami nem egy valótlan tényállításra, vagy hibás következtetésre épült volna, azaz az origonak egyetlen egy normális kérdést sem sikerült feltennie, nem tudom, mi alapon vártak ezekre érdemi választ.

Megjegyzem, hogy – bár bíztam benne, hogy nem nekem kell újságíróknak és riportereknek kérdés tippeket adni, de úgy látom, súlyosabb a helyzet, mint hittem – lehet ezt jól is csinálni. Például az alábbi első kérdéssel:

„Nemrégiben birtokunkba került egy hanganyag arról, hogy Farkas Gergely felteszi azt a kérdést az LMP-s Midi Melániának, hogy hajlandó lenne-e visszalépni, ha az eddig felmerült költségeit, amit 600.000 forint, kifizetik neki. Mi erről a véleményük?” Na, ugye, mennyivel korrektebb kérdés ez? Persze értem én, erre lehet érdemi választ adni, így nem lehet meneküléssel vádolni az ellenzéket. Az pedig, hogy ebből az esetből és pár taktikai visszalépésből a kormányközeli sajtó levonja azt a következtetést, hogy a Jobbik országosan szinten fizeti le az egyéni képviselőjelölteket, nálam már a tragikomédia kategória.

Ugyanakkor egy kérdésem nekem is lenne: honnan került az origo birtokába egy hangfelvétel egy elvileg zárt egyeztetésről? Egyszerű, egyenes kérdés, vajon kapunk-e rá valaha választ...

Mi lett volna, ha Midi Melánia elfogadja az ajánlatot?

Egyértelműnek gondolom, hogy vesztegetési szándék jelen esetben nem történt. Ugyanakkor óhatatlanul felmerül a kérdés: ha ez egy komoly ajánlat lett volna, amit elfogadnak, akkor megvalósul bűncselekmény?

Az origo két bűncselekményt említ, a vesztegetést és a választás rendjének megsértését.

A vesztegetés tényállása a következő: „Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Három eleme van tehát a tényállásnak: gazdálkodó szervnek vagy annak érdekében tevékenységet végző személynek kell lennie a vesztegetettnek, jogtalan vagyoni előnynek, vagy annak ígéretének, kötelezettségszegés céljából. Ebből a háromból kettő alapból kizárható. A politikai párt nem minősül gazdálkodó szervnek, a választáson való elindulás meg nem kötelezettség, így megszegni se lehet. Az egy izgalmasabb kérdés, hogy vajon egy olyan ajánlat jogtalan előnynek minősül-e, ami a költségek finanszírozására vonatkozik. Politikai pártok stratégiai visszalépéseiről, illetőleg azok képviselőinek visszaléptetéséről korábban is hallottunk már, egyfordulós választási rendszerben azonban lényegesen korábban, már a választások előtt szükség van a stratégiai visszalépésekre. És valóban, ez a kampánypénz ki nem fizetésével jár, ami egy új, eddig ismeretlen helyzetet teremt. Személyes véleményem, hogy egy politikai együttműködésbe simán belefér az, hogy az a párt, akinek kvázi a „javára lépnek vissza” (bár ez ilyenkor nem egyértelmű, ki tudja, hogy a szavazók kire fognak szavazni), kifizeti a másik képviselőjelöltnek a felmerült kiadásait, ez nem jogellenes, sőt még etikailag se lehet nagyon belekötni (ha e mellett többletpénzt is adnak nekik, az már más tészta). Viszont ez egy kisebb szürke zóna, amit nem ártana tisztázni. Vesztegetés viszont biztosan nincs, mert a 3 tényállási elemből 2 egyértelműen hiányzik és 1 hiánya is elég lenne ahhoz, hogy ne lehessen bűncselekményt megállapítani.

A választási eljárás rendjének megsértése az alábbiakat tartalmazza:

„Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,

h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,

i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,

bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvény itt 9 lehetőséget is felsorol, hogy mikor állapítható meg a bűncselekmény, de jelen esetben egyik sem állja meg a helyét. Még az e) pont az, amit talán bele lehetne magyarázni, de az meg arra az esetre vonatkozik, amikor a választópolgárt a szavazásának gyakorlása során próbálják befolyásolni, nem a jelöltek visszaléptetésére.

Mindezekből látható, hogyha az LMP képviselőjelöltje elfogadta volna az ajánlatot (amiről szó sincs), akkor sem lehetne ezeket a bűncselekményeket megállapítani. Hozzáteszem, itt sem tudom elképzelni, hogy az origonak ne lenne legalább egy jogásza, aki ezt el tudta volna mondani nekik…de ilyen apró részleteken már fenn sem akadok.

Mindezekből tehát egyértelmű, hogy választási csalásról, vesztegetésről szó sincsen, csupán egy újabb lejárató cikket olvashattunk.