Egy nem tervezett látogatásról – Oj Laz Döner Gyros, Gyros pitában + profiterol

Lassan már egy éve tevékenykedem a Tarisznya Táborok Alapítványnál, ahol hátrányos helyzetű gyerekek részére szervezünk ingyenes táborokat és segédkezünk az integrációjukban. A programunk része az is, hogy ne csupán nyáron találkozzunk a gyerekekkel, hanem minden évszakban egy hétvégére látogassuk meg őket. Február első hétvégéjén egy Békés megyei településre mentünk le. Mivel két kocsival mentek a többiek Budapestről, megállapodtunk, hogy én Szegedig elutazom, és 8 körül érnek le a többiek kocsival, ahol felvesznek. Csakhogy valamiféle késés (azt hiszem egy dugó miatt) csak 2 órás késéssel érkeztek, és erről nem tudtam előre, így közel 4 órát kellett várnom. Hideg volt, éhes is voltam, ezért úgy éreztem, muszáj találnom egy beülős helyet. Egy gyroszos éttermet találtam, az Oj Laz Döner Gyros Bárt. Bevallom, nem vagyok oda a török/arab gyrososokért. Általában Budapesten szoktam ezeknél enni, és legtöbbször a bolti pita/tortilla, szinte már gumiszerű borjúhús, elfogadható csirkehús, közepesen friss zöldségek, jellegtelen csípős szósz és valami nagyon fanyar ízű joghurtos szósz szokta őket jellemezni. Ezen a skálán, amit itt használok, olyan 5 pont körülire tudnám őket értékelni. Itt viszont az illatok egész jók voltak és már nagyon éhes voltam és fáztam, ezért gondoltam, betérek.

A hely egyszerű volt, a falakon szép képekkel, a személyzet valamilyen tradicionális ruhában volt, gondolom török viselet. A pultban lévő hölgy nem beszélte tökéletesen a magyar nyelvet, de nagyon kedves volt, és a személyzet is segítőkész, együttműködő. Na de nézzük az ételt! Egy Gyrost rendeltem pitában, illetve láttam, hogy van profiterol, ami az egyik kedvenc desszertem, ezért abból is kértem egy adagot.

Az ételre kb. 5-6 percet kellett várakozni, ami nem rossz. A gyros a szokásosnak mondható papírcsákóba érkezett meg. Sajnos nem volt a legszebb látvány, a pita ráadásul kicsit meg is tört, így ha ezt el akartam volna vinni, aligha tudtam volna kézben enni. E mellett egy kicsit a mérete is zavart, 800 forint volt, de méretben kb. akkora volt, min Pécsett a 650-700 forintos gyroszok. No de sebaj, kóstoljuk meg.

A pita rögtön egy érdekes talány elég állított. Nehezen tudtam eldönteni, hogy ez egy bolti pita-e vagy sem. Különbözik azoktól a pitáktól, amikkel Pécsett és Budapesten találkoztam, és ízre is jobb náluk, kicsit sósabb, meg talán kicsit frissebb is. De valahogy mégsem azt éreztem, hogy ez egy helyben sütött termék lenne, ahhoz nem éreztem elég frissnek. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy ez egy bolti termék, de nem az átlagos szériatermék, de azt sem zárom ki, hogy ők készítik, csak akkor kicsit hosszú ideje várakozott. Rossznak azért semmiképp sem nevezném.

A hús is teljesen jó volt, a fűszerezése kiváló. Engem kicsit az zavart, hogy túl nagy darabokban volt a pitában, sokszor ketté kellett vágnom, mert ha egyszerre bekapom, a többi falatra kevesebb jut. De kifejezetten ízlett. Az igazi húzóereje számomra az ételnek a szósz volt. Általában 3-féle szósszal találkozom a gyroszosoknál. Egy savanykásabb joghurtos szósszal, néha fokhagymával, egy édesebb majonézes szósszal, és azzal az elég fura „török szósszal”. Ezt egyikhez se tudnám egyértelműen hasonlítani. Nagyon selymes, kellemes íze volt, és éreztem benne édességet és savanyú ízeket egyaránt. Különleges volt, erre szinte meg mernék esküdni, hogy helyben készített termék (ha nem, akkor kérem a beszállító nevét és címét J). A csípős szósz is oké volt, nem mondanám igazán kiemelkedőnek, de finom volt, céljának megfelelt. A zöldségek is rendben voltak, frissek, finomak, mondjuk el tudtam volna képzelni kicsit többet belőlük.

Ezután jött a desszertet, amin itt tűnt fel, hogy mandula van. Nem szeretem a mandulát :( . Ezt azonban én nem figyeltem, nem a hely bűne. Sebaj, leszedtem róla, kóstoljuk meg! A profiterol tálalására már sok verziót láttam, de nekem ez a kedvencem, amikor az égetett tésztagombócokat felül-alul beborítja valamilyen krém. Itt meg rögtön kettő is volt belőle, nagyrészt a csokoládé, de egy kicsi tejes-vaniliás is. A profiterol tésztája finom volt a hősmérséklete is pont jó, nem meleg, de nem is hideg, a benne lévő krém nagyon lágy és édes, a csokikrém szinten nagyon lágy, de nem annyira édes, így remek harmóniában volt a 2. A profiterollal nálam nehéz mellélőni, de ez az általam kóstoltak közül is ez az egyik legjobb volt, ha nem a legjobb.

Az gyrosért és a desszertért összesen 1.400 forintot fizettem, a két étellel együtt összességében azért jól laktam. Ha a körülményeket nézem, nagyon hálás vagyok a helynek, már csak az ételért és a felmelegedésért is, de kritikusként objektíven kell mérnem. Ez alapján egyértelműen és lényegesen jobb hely, mint azok a budapesti török/arab helyek, ahol néha kóstoltam gyrost, viszont a kedvenc pécsi helyeimtől azért elmarad. Ugyanakkor végülis kaptam egy kétfogásos ételt, egy korrekt gyrosszal és egy kiemelkedő desszerttel, szeretetteljes kiszolgálás közepette, így összességében elégedett vagyok.

Értékelésem: 8/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megtekintheted).

A cikkem végeztével tűnt fel, hogy a helyet sem a facebookon, sem Interneten nem találom. Ezért kérem, hogy ha van olyan olvasóm, aki tud elérhetőséget, hogy küldje meg nekem, hogy a blogon tudjam népszerűsíteni a helyet!

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/