Egy elmélet és egy étel tesztje a Don Pepével

Ez a cikk 2017.12.19-én a Don Pepe Önkéntes Gasztroblogger programjának keretében a Don Pepe hivatalos facebook oldalán megjelent.

2017.12.15-e van, 18 óra 9 perc. Éppen most adtam le a rendelést, hogy a Don Pepe önkéntes Gasztroblogger programjának a keretében kipróbáljam a Don Pepe étterem egyik új kemencés szendvicsét, a Smoky duck szendvicset. A rossz idő miatt úgy döntöttem, hogy bár közel van a Pécs Pláza, inkább kiszállítást kérek.

Visszatérve a szendvicsre, az alapanyagai: grillezett kacsamellszeletek, füstölt mozzarellás Barbeque szószban átforgatva, rusztikus ciabatta, alján füstölt sajt sütve, padlizsánkrém, füge, rukkola saláta, paradicsom. Ha teljesen őszinte akarok lenni, egy kicsit kockáztattam ezzel az étellel, ugyanis az én ízlésemhez a Don Pepe 3 szendvicse közül a Cuba Libre sokkal közelebb áll. Ami miatt mégis ezt választottam, annak két oka van. Az egyik a kacsamell. Nagyon szeretem a kacsamellet, de nagyon érzékeny vagyok az elkészítésére. Nem szeretem ha „rózsaszín” marad, de ha egy kicsit is túlsütik, akkor nagyon száraz tud lenni. Nem sok helyen kaptam eddig igazán jó kacsamellet, ezért ez egy kifejezetten magas mérce, amit meg kell ugrania a Don Pepének. A másik, ami miatt ezt választottam, az egy beszélgetés volt az egyik szakács ismerősömmel, aki azt mondta, hogy igazából nincs olyan, hogy valaki egy ételt nem szeret, a megfelelő módon elkészítve bármelyik ételt finommá lehet varázsolni. Őszintén szólva én ebben nem hiszek. Viszont ebben az ételben 2 olyan alapanyag is van, amit nem igazán szeretek, az egyik a füge, a másik a padlizsán. Ha kaját rendelek, általában nem szeretek kockáztatni, biztosra megyek, de mivel a Don Pepe korábban már több ízben bizonyította nekem, hogy remek ételekkel tud előrukkolni, most kíváncsi voltam, hogy ezek az általam nem annyira kedvelt alapanyagok miként működnek ebben a szendvicsben.

A cikk írásáért cserébe kapott ajándék-utalvány révén a szendvics árát nem kell kifizetnem, de mivel nem szeretek sehol sem ingyen enni, fizetős kaja gyanánt rendeltem az étel mellé egy Don Pepe palacsintát is, így néhány mondatot a cikk végén arról is tudok írni.

_______________________________________________________________

Ezeket a sorokat már az ételek elfogyasztását (és egy bő órás pihenést) követően írom. A vacsora 18 óra 43 perckor érkezett meg, azaz 34 perc alatt, ami az e-mailben jelzett 45 perchez képest is nagyon gyors, szóval az első benyomás pozitív. A tálalás a szokásos Don Pepés dobozban volt, benne a szendvics, kis papírral körbetekerve, alatta szintén egy vékony papír. A BBQ-s szósz sajnos egy kicsit kifolyt a szendvicsből, nyilván a szállítás miatt, de ezt be lehet tudni annak is, hogy hatalmas mennyiségű szósz került bele. Azért inkább mégis áttettem egy tányérba, hogy a lehető legkevesebb vesszen kárba :). De minden rosszban van valami jó, szeretem az ételek alapanyagait külön-külön is megkóstolni, a szósznál rögtön itt a lehetőség.

Azt kell, hogy mondjam, hogy életem talán legjobb Barbeque szósza volt, amit most ettem. Édeskés ízvilág jellemezte azzal a jellegzetes füstös ízzel, de a sajt is kiérezhető volt benne, sőt, bár lehet, hogy az én ízlésem csalt meg, egy kicsit mintha a hagyma ízét is éreztem volna. Az összetevői tökéletes összhangban voltak, nagyon ízlett.

A húst teljes egészében beborította a szósz, de a kíváncsiságom győzött és egy darabról teljesen leszedtem a barbeque-t és úgy kóstoltam meg. Azt tudom mondani, hogy majdnem tökéletes. Jól elkészített kacsamell, de egy hajszálnyival jobban megsütve annál, mint amit én szeretek, önmagában egy picikét száraznak éreztem. Azonban itt nagyon hangsúlyoznom kell az „önmagában” szót, mert a szendvicsben a barbeque mellett egyáltalán nem lehetett száraznak érezni, és remek összhangban volt a szósszal.

Fügéből nem volt túlságosan sok az ételben, ezt annyira nem is bántam. Megkóstoltam azért önmagában is, de mivel nem szeretem, túl nagy meglepetésre nem számítottam. Nem is volt, a szokásos gyümölcsös-édeskés, de számomra valahogy mégis jellegtelen ízt éreztem. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a szendvicsben elég jó összhangban volt a kacsával és a szósszal. Ettől függetlenül a mai nap megint úgy hajtom álomra a fejem, hogy nem szerettem meg a fügét.

A padlizsánkrém ellenben nagyon pozitív csalódás volt. A krémen egyértelműen érezhető volt a padlizsán íze, de annál sokkal összetettebb volt, talán a fokhagyma íze volt még, amit éreztem rajta viszonylag intenzíven, amit imádok, így a krém önmagában véve is nagyon finom volt. Az ételben meg ez a fajta ízvilág nagyon jól kompenzálta az eddigi összetevők édeskés kompozícióját. A kóstolásom előtt olvastam a fastfoodcentral kritikáját, de nem értek egyet azzal a részével, hogy ez az összetevő alig jut szerephez, én bőségesen kaptam belőle, és az étel egészében jól kiérződött az íze. Persze az is igaz, hogy nem ugyanabból az étteremből rendeltünk.

Az édesíz-kompenzáció másik fontos eleme volt a rukkola saláta. Ebből szintén nagyon nagy mennyiség volt, korábban burgerekben és doggerekben már találkoztam vele a Don Pepénél, de azokban sokkal kevesebbet kaptam belőle, itt konkrétan minden falatra jutott. Kellett is, egy újabb karakteres és egyedi íz került a szendvicsbe általa.

A paradicsom önmagában semmi extra, de a frissessége és a lédússága miatt sokat hozzátett az élményhez. A ciabatta alján a sült füstölt sajt önmagában finom volt, de én meg ennél az alkotóelemnél éreztem azt, hogy összességében picit elbújt a szendvicsben, elég nehezen leltem fel benne.

Végére hagytam a ciabattát, ami finom volt, bár ez az óriási ízkavalkád mellett nagyon nem tudtam rá odafigyelni. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a szendvics szélénél, ahol nagyobb szerepet kapott, különösen örültem a jelenlétének, friss volt és ropogós.

A vizsgált elméletre visszatérve azt mondom, hogy még mindig nem tudok teljesen azonosulni a gondolattal, hogy bármilyen ételt el tudnak úgy készíteni, hogy azt megegyem, de ez a kóstolás egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy ezt el tudjam fogadni, hiszen a két általam nem kedvelt alapanyagból az egyik „nem rontotta el az ételt”, a másik meg kifejezetten sokat hozzátett, és nálam az egyik legnagyobb erőssége volt a szendvicsnek.

Összegészében a kacsahús és a barbeque édessége dominálta az ételt, de az édes íz egyáltalán nem nyomta el a többi összetevőt, így egy nagyon sokoldalú és finom szendvicset ehettem meg. Mennyiségileg is teljesen rendben volt, bár kicsit alattomos, mert evés közben nem tűnt egy óriási adagnak, de amikor befejeztem, erős kaja-kóma érzés lett úrrá rajtam, kb. fél órát kellett várnom, míg a desszertet megkóstoltam.

_______________________________________________________________

Ha már rendeltem, írok pár mondatot a desszertről is, ami egy Don-pepe palacsinta, vagyis egy somlói galuskás palacsinta volt vanilia- és csokiöntettel. Kicsit furcsa volt, hogy hidegen érkezett, de a címkén az szerepelt, hogy „hidegen fogyasztandó”. Bár nekem a palacsinta alapvetően meleg desszert, most a feliratra tekintettel kivételt tettem, és ebben a formájában kóstoltam meg. A tálban egy palacsinta volt, igaz, az jó nagy, bőségesen meglocsolva a kétféle öntettel. A csokoládé egy klasszikus öntet volt, a vanília kicsit sűrűbb, inkább mártásnak nevezném. A palacsinta tésztája rendben volt, a töltelékben a somlói galuska minden alkotója kiérződik, az egész mazsolákért külön piros pont. A szószok számomra nem kiemelkedőek, inkább „csak” átlagosak voltak, a vanília közelebb állt a szívemhez az édeskésebb, lágyabb íze miatt. Nem mondom, hogy egy különleges és rendkívüli édesség volt, de nincsen vele különösebb problémám sem, finom volt, és valóban, hidegen is fogyasztható.

Összességében egy nagyon jót ettem, melyből a szendvics 1.890 forintba került (volna). Nyilván sokaknak ez az ár már elér egy lélektani határt, főleg azért, mert „csak egy szendvicsről” beszélünk, de alapanyagokban és minőségben jócskán túllép egy átlagos szendvicsen, és tökéletesen jól lehet lakni vele. Szóval én biztatlak titeket, hogy egy kóstolás erejéig próbáljátok ki, megéri az árát. Aki pedig a palacsintát is megkóstolná mellé, annak az még 890 forint lesz.