Talán majd legközelebb… – Eozin Corso, Bacon-Cheese burger


A Monday Kvízek szinte állandó hétfő esti eseményeimmé váltak. A hangulat remek, a kérdések nagyszerűek és nagyon örülök, hogy játékosként is tudom élvezni az esti kvízek hangulatát. Érdekes módon azonban az Eozin Corso étlapjáról eddig még nem kóstoltam meg semmit. Másfél hete úgy döntöttem, hogy ennek is véget vetek, és megnézem, milyen étel kapható itt. Az étlapon zömmel 2.000-3.000 forint közötti főételeket láttam, és hamburgert is. Mivel az egyik kedvenc Street-food ételemről beszélünk, nem volt számomra kétséges, hogy ezt fogom választani. Sajnos ezúttal az ételről nem igazán tudtam jó fényképeket készíteni, a kvíz miatt a projector érdekében ilyenkor már viszonylag sötét a felső szint. De azért egyet sikerült csinálnom, ami nem olyan rossz J.

A hamburgert viszonylag gyorsan, kb. 10-15 perc után megkaptam és jó nagynak tűnt mind a burger, mind a hozzá kapott köretek. Ugyanis itt is dukál krumpli és saláta is az ételhez. Kezdjük velük az elemzést! A burgonya, bár frissen készült, nem különbözött azoktól a mirelit krumpliktól, amiket jónéhány gyorsétteremben kapok. Nincs vele különösebb baj, el lehet lenni vele, de valahogy egy étteremben ennél már többet várok. A saláta nem volt rossz megmondom őszintén, én a kicsit szaftosabb coleslaw salátákat szeretem, de nem volt ezzel sem különösebb probléma, ízlett.

A hamburger kapcsán sajnos szintén vegyes érzéseim voltak. Erős a gyanúm, hogy a buci is a bolti termékek közül való volt. Ha tévedek és egy helyi készítmény, akkor elnézést kérek, az viszont teljesen biztos, hogy nekem abszolute jellegtelen tűnt, azon túl, hogy az ételt összetartotta, igazából élvezeti értéket nem adott hozzá az ételhez. Sajnos a hússal is voltak problémáim. Nem igazán hozta a hamburger-húspogácsák állagát, engem sokkal inkább emlékeztetett a vagdalt húséra. Ízre egyébként nem rossz, de ez az állag nem igazán jött be nekem.

Voltak azért az ételnek pozitív elemei is. A zöldségek frissek, finomak, és elég nagy mennyiséget tettek bele. Ami a szószt illeti, a hely egy majonéz alapú szósszal operál, ami nekem bejött, kellemesen édeskés íze volt, és itt sem volt a baj a mennyiséggel sem. Kár, hogy csak ezekkel a részekkel voltam igazán elégedett.

Ezért az ételért 1.950 forintot fizettem (amiben az üdítő ára nincs benne).  Ha csak az a kérdés, hogy ezért a pénzért jól laktam-e, akkor a válaszom az, hogy igen, bőséggel. De egy 2.000 forint körüli ételnél már megemelkednek minőségbeli elvárásaim, és sajnos ezeket nem ugrotta meg a hely. Az a baj, hogyha összehasonlítom ezt az ételt a Neked Csak Szofi névadó burgerével, akkor azt látom, hogy a buci ott ízletesebb, a hús is, a zöldségek sokszínűbbek, a coleslaw salátájuk is ízletesebb, valamint a házi krumplijuk is jobban ízlik nekem, ráadásul ott még egy barbeucue-szósz is jár az ételhez, meg kétféle sajt (egyik rántva). És mindezt 1.590 forintért. Az egyetlen, amiben az Eozin Corso jobb volt, az a mennyiség, de mivel a Szofiban is bőven jól lehet lakni, ezért ez nem annyira fontos összehasonlítási szempont.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hamburger annyira népszerű étel, hogy olyan helyeken is megjelenik, amiknek nem ez a fő profilja. Nincs ezzel semmi baj, a piaci verseny már csak ilyen. Ebből viszont már levontam azt a tanulságot is, hogy önmagában a hamburgerből egyik hely kapcsán sem szabad messzemenő következtetést levonni. Így biztos, hogy fogok még próbálkozni a hellyel, és legközelebb valami magyaros ételt, vagy egy ebédmenüt fogok kipróbálni, és akkor meglátom, hogy a hagyományosabb vonalon mit tud a hely. De sajnos ez az étel az árához képest számomra középszerű volt.


Értékelésem: 6/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/eozincorso/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról