A pilóták rangsora a 2020-as Formula 1-es szezonban, 2. rész

 

Az előző cikkem után következzék a listám második része, ami egyben az első fele, vagyis azok, akik úgy gondolom, hogy idén a mezőnyben a jobb teljesítményeket nyújtották. Természetesen továbbra is fennáll, hogy a listám szubjektív, lehet vele vitatkozni, ha szeretnél, kommentben meg is teheted. No de nézzük, kik azok, akiknél úgy gondolom, hogy jár nekik a gratuláció, és a teljesítményük indokolta, hogy – most már biztosan tudjuk – jövőre is itt legyenek.

 

10. Kimi Raikkönen

 

Azt gondolom, hogy a tavalyi év után ez most kicsit gyengébb szezonja volt a finn világbajnoknak, de ez legalább annyira betudható az autónak, mint neki. Az ugyan nem néz ki jól, hogy időmérőkön kikapott a csapattársától, de a futamokon rendszerint előtte végzett, ráadásul rutinos vén rókaként valahogy mindig a kiscsapatok mezőnyének élére tudta egerészni magát. A pontszerzései emlékezetesek maradtak, a portugál nagydíjon teljesített első köre meg különdíjat érdemelt, be kell ismerni, nem akármilyen teljesítmény volt. Sajnos e mellett azért voltak szürkébb futamai is, ahol kevésbé tudta megmutatni, hogy mit tud (leginkább az időmérők miatt), de ha picit erősödik az Alfa Romeo, akkor jövőre is biztosan harcolhat még a pontszerző helyekért.

 

9. George Russell

 

Talán páran picit meglepődnek most, mert arra számítottak, hogy a brit versenyzőt előrébb fogom helyezni. A tavalyi évhez hasonlóan időmérőn masszívan verte a csapattársát, ráadásul a 6 gyenge autót vezető pilóta közül ő volt a legtöbbször, aki a Q2-be jutott, szám szerint 9 alkalommal. Ez fantasztikus teljesítmény, főleg, ha a csapattársa hasonló teljesítményét vesszük alapul. Ezenkívül bár elrontották a versenyét, a Mercedesben is kiemelkedőt tudott mutatni, nem sokon múlott a futamgyőzelem. Akkor mégis mi a baj? A tavalyi évben azt mondtam, hogy azzal a kocsival nem volt igazán realitása a pontszerzésnek. Azt gondolom, hogy az idei évre viszont ez nem igaz, Russelnek két alkalommal is reális lehetősége nyílt rá, de Mugellóban az utolsó rajtot rontotta el, Imolában meg a Saffety Car mögött fogott falat. És bár kellett ő is ahhoz, hogy ezek a lehetőségek megadassanak, de utána saját hibájából el is rontotta őket. Ezért is nem gondolom azt, hogy az az egy futam bebizonyította volna, hogy Russel is világbajnok lenne a Mercedes-szel. Nagyon gyors, de a stabilitás kell ahhoz, hogy a listán feljebb helyezzem. Ennek ellenére nem volt ez egy rossz szezonja egyáltalán.

 

8. Lando Norris

 

Tavaly azt írtam, hogy már nem fér bele akkora lemaradás a csapattársától, mint 2019-ben. És ha úgy vesszük, ezt teljesítette is, sőt, időmérőkön és futamokon is 9-8-ra le tudta őt győzni, ráadásul rögtön az első futamon dobogóval indított, ami nem kis teljesítmény. Viszont a szezon második felére úgy tűnt, hogy ismét inkább Sainz dominál. Ráadásul mindent egybevetve, amíg tavaly azt mondtam, hogy Norris volt a pechesebb pilóta, addig idén ez a spanyolra igaz, szerintem ebben az évben el lehetett volna várni Landotól, hogy legyőzze a csapattársát, ami végül nem sikerült. Ennek ellenére gyors és konstans teljesítményt nyújtott, ami nagyon kellett ahhoz, hogy bezsebeljék ezt a McLaren számára nagyon értékes konstruktőri harmadik helyet.

 

7. Charles Leclerc

 

Talán ő a másik pilóta, akit sokan előrébb vártatok, és ugyanazért nincs magasabb helyen, amiért Russel. Itt is le kell szögezni, az autójához képest Leclerc pokoli gyors volt, bár mondjuk azt nagyon nehéz megítélni, hogy vajon mi is volt a kocsi reális tudása, mert számomra az is tény, hogy Vettel közel sem hozta ki a maximumot, ami benne van. De ettől még tény, Leclerc hatalmasat ment és két dobogójával úgy tűnt, hogy ő lesz a Ferrari megmentője. De ahogy Russel esetén, úgy nála sem tudok elmenni a mellett, hogy nagyon sok vezetői hibája volt. A Stájer nagydíjon a csapattársát lökte ki, Törökországban is önhibájából bukott dobogós helyet (szerencsére csapattársa javára), és a Szahír nagydíjon is érthetetlen módon okozott balesetet az elején. Azt látom, hogy a hibák terén a tavalyi évhez képest egyáltalán nem fejlődött, és bár az autójával jól bánik, a következetesség nagyon fontos a Formula 1-ben. A jövő évre ebből a szempontból kíváncsi leszek, mert új csapattársa úgy érzem, hogy egy kicsit lassabb, ám konstansabb pilóta nála. Érdekes csata lesz kettejük között.

 

6. Carlos Sainz Jr.

És akkor jöjjön is az a csapattárs! Az előző évét nem tudta felülmúlni ugyan, de ebben a szezonban sincs miért szégyenkeznie a spanyol versenyzőnek. Az elején egy picit aggódtam érte, mert az első pár futamon Norris meggyőzőbbnek tűnt, utána meg amikor azt éreztem, hogy megint Sainz kezdi a meggyőzőbb teljesítményt nyújtani, több alkalommal balszerencséje is volt (Silverstone, Belgium, Toszkán nagydíj), Oroszországban meg ő vétett egy tőle nagyon szokatlan hibát. A szezon végére azonban megint minden összeállt nála és nagyon stabil futamokat hozott, a Bahreini nagydíjon szerintem a verseny embere volt, és végülis élete eddigi legjobb helyezését is elérte ebben a szezonban. Szóval jár neki a dicséret. Úgy érzem, hogy egy nagyon harmonikusan működő csapatot hagy hátra, ahol egy remek pilótapáros és hangulat alakult ki (ha megnézzük, miként búcsúzott és összevetjük Vettellel, ég és föld), ráadásul jövőre motorikusan is úgy tűnik, hogy erősödni fognak. Lehet, hogy már nem örül annyira, hogy a Ferrarihoz igazol? J

 

5. Pierre Gasly

 

Az Alpha Tauri, bár technikában jócskán az utolsó hármas felett állt, de összességében egyértelmű lemaradása volt a 3-6. helyezett csapatokkal szemben. Ehhez képest kifejezetten felértékelődik a francia versenyző teljesítménye. Önmagában véve az, hogy győzelmet szerzett, nagy fegyvertény, de persze tudom, ehhez nem kis szerencse és Hamilton büntetése is kellett. Ami viszont még ennél is meggyőzőbb számomra, hogy 10 alkalommal volt képes pontszerző helyet szerezni ezzel a kocsival és bizony vannak olyan pilóták, akiknek ez erősebb kocsival is kevesebbszer sikerült. Mindezt úgy, hogy neki is volt mind technikai hibája, mind vétlen balesete. Tavaly azt írtam, hogy a lefokozása után mintha új életre kapott volna, idén meg ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta. Jár a kalapemelés.

 

4. Sergio Perez

 

Nem úgy indult a szezon a Racing Point pilótájának az első pár versenye, ahogy gondolta. Az első futamnak a legvégén csúszott nagyon hátra, egy másikon önhibájából vesztett pontokat, majd a Covid miatt 2 futamot is ki kellett hagynia, ráadásul egyre erősebbé váltak az azóta már igaznak bizonyult Vettel-Aston Martin pletykák. A szezon második fele azonban nagyon jól sikerült neki. Ráadásul utolsó előtti Racing Pointos futamán – ha szerencsével is – de életében először a futamgyőzelem is összejött neki. Egész éves stabil teljesítményét mi sem bizonyítja jobban, hogy önerőből minden alkalommal pontszerző helyen végzett, csak kétszer a technika, kétszer a Covid akadályozta meg ebben. Ahhoz képest, hogy milyen instabil volt a helyzete, nagyon stabil teljesítményt nyújtott, azt gondolom, megérdemelte a jobb ülést, és könnyen lehet, hogy ezzel megvan a jövő év legerősebb pilótapárosa. Hacsak…

 

3. Daniel Ricciardo

 

Noha pontszám szerint nem az ausztrál versenyző volt a „Formula 1,5” győztese, de a legmeggyőzőbb teljesítményt szerintem mégiscsak ő nyújtotta. A stabilitás szobrát akár róla is lehetne mintázni, összesen 3 futamon nem ért célba pontszerző helyen, melyek közül az egyiken technikai hiba akadályozta meg ebben. Ráadásul neki nem voltak olyan extrém szerencsés előrejövetelei, mint mondjuk Gaslynak és Pereznek, amikor dobogókat szerzett (oké, minden dobogóhoz kellett idén némi szerencse és, hogy a 2 Mercedes egyikével vagy Verstappennel történjen valami, de nem voltak olyan szerencsés szituációi, mint mondjuk Gaslynak vagy Oconnak). Csapattársát folyamatosan verve szinte egymaga húzta a hátán a Renault-t, amely hosszú évek után végre ismét a dobogóra tudott állni (ez utóbbi a sok befektetés mellett egy csapatfőnöki tetoválásba is került). Jövő évben Ricciardo ismét csapatot vált, a Mercedes motorokkal erősítő McLarenbe, amivel azt gondolom, még nagyobb esélyekkel harcolhat a dobogós eredményekért. Izgalmasnak ígérkezik.

 

2. Max Verstappen

 

Ne legyen kétségünk, ami ebben a kocsiban van, azt Max kihozta. Nemcsak folyamatosan hozta vele a dobogós helyeket, de számos alkalommal meg tudta keseríteni Bottas, egyszer-kétszer meg még Hamilton életét is. Teljesítménye azért süvegelendő meg főleg, mert tény, hogy a Mercedes ezúttal nem kis technikai fölényben volt az ellenfeleivel szemben, ehhez képest, ha nincs ennyi technikai problémája, Max simán átugrotta volna Bottast. Nagyon magas színvonalon versenyzett, és szinte már teljesen kinőtte azt a hebrencs stílust, ami 2018 első felében jellemző volt rá. Az egyetlen dolog, ami miatt nem akarom neki megadni az első helyet, az a törökországi futama, ami azt gondolom, nyerhető lett volna a könnyelmű hibája nélkül.

 

1. Lewis Hamilton

 

Óriási technikai fölény ide vagy oda, ez az év nem lehet kérdés, hogy Hamiltoné. Bár az első futamán aggódtam kicsit, utána gyakorlatilag nem volt megállás. A szezon futamainak több mint a felét megnyerte úgy, hogy önerőből az első 15 futamból kétszer sikerült legyőzni (plusz kétszer büntetések hátráltatták az életét). Utána ő is a koronavírus miatt kényszerpihenőre került, majd a sokak szerint túl rövid pihenője után az utolsó futamon már nem tudott kimagasló teljesítményt nyújtani, de a harmadik helyet így sem lehet rossznak tekinteni. Ez az év ellentmondást nem tűrően az övé volt, nincs kérdés. És bár a jövő évre neki még nincs szerződése, de ne legyen kérdés, hogy alá fog írni és jövőre újra a világbajnoki cím legnagyobb esélyeseként fog küzdeni.

 

Ez az én listám. Ha valamivel nem értesz egyet, írd meg kommentben! Tervezek még Hamilton 36. születésnapjára egy cikket a 10 legnagyobb futamgyőzelmével. Bár a lista nagyjából megvan, de ha befolyásolni akarsz, még írhatsz véleményt, hogy szerinted melyik futamnak lenne ott jó helye! :)

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/