Puszi nekik! – Puszi Café Pécs

 

Hogyha valaki megkérdezte volna tőlem pár hete, hogy hol van a Puszi Café, akkor azt mondom, fogalmam sincs. Azonban a pandémia óta megjelent a kínálatuk a Netpincéren és egy hétvégén azt gondoltam, teszem velük egy próbát, leginkább azért, mert van hamburger menüjük, ami elég komplex. Erre pedig bárhol igent mondok. Utólag megnéztem egyébként a hely weboldalát és azt látom, hogy hétfőtől csütörtökig 10 és 19.55, míg pénteken 10.00 és 20.55 között van kiszállításuk. Ez alapján azt gondolom, hogy a vírushelyzet idejére átállhattak hétvégi kiszállításra (is). No sebaj, így legalább volt lehetőségem kipróbálni, mit is tudnak!

 



A menüjük egyébként burgerből, krumpliból és coleslaw salátából áll, a burgonyánál lehet választani a sima szalmakrumpli, a steak burgonya és az édesburgonya között (különböző árkategóriában). A hamburgerekből most úgy döntöttem, hogy nem a hagyományost választom, hanem az Uránia burgert, amiben hús, saláta, uborka, hagyma chutney, bacon, cheddar, paprikakrém és hamburgerszósz található. Eléggé komplex meg kell hagyni, reméljük, az ízével sem lesznek bajok. Köretként ezúttal egy egyszerű sima szalmakrumplit kértem, ami legolcsóbb a három közül. Ezenkívül úgy gondoltam, hogy kipróbálok egy amerikai palacsintát is, ami ezúttal 20%-os kedvezménnyel volt a kínálatban.

 

Az étel körülbelül 40 perc alatt érkezett meg, ami nagyszerű teljesítmény, egy dobozba a burger és a krumpli, kis műanyag tégelyben a coleslaw és külön csomagolva a palacsinta. Kicsit megmondom őszintén féltem ettől a nyitástól, mert a hely promóképein elég érdekes zöld szín burgerbucikat láttam, de az enyém nem olyan volt, ettől függetlenül (vagy talán épp ezért? J ) igencsak csábító. Méretre egy picit az átlagosnál nagyobb az egész, de nem óriás-burger.

 



Ezúttal is a köretelemekkel kezdtem a kóstolást. A krumpli remekül készült, friss, ropogós, fűszeres, aranysárga, erre semmi rosszat nem tudok mondani, valósággal eteti magát. A coleslaw saláta is nagyon ízletes, jó „szaftos”, ahogy én szeretem, benne van az a kis édes-hagymás háttéríz is, és a zöldségek is finomak. Nagyon szerettem, viszont a méretével nem voltam kibékülve, ha azt mondom, hogy nem túlozták el a mennyiségét, akkor igen finoman fogalmaztam.

 

No, de térjünk rá a lényegi elemre, a hamburgerre. A buci egy olyan verzió, amivel eddig még nem találkoztam, kicsit fekete magokkal a tetején. Lehet, hogy helyben készítik? Ezt nem tudom, de az biztos, hogy ízlett, enyhén édes, de nagyon friss és szellős, abszolute adott ízélményt, nem csak összetartó funkciója volt. A hús kapcsán sajnos vegyesebb érzéseim voltak. A marha íze kiérződött, a minimálfűszerezés szintén oké, a médium elkészítés megintcsak jó, kellőképpen szaftos is maradt, de ami a marhaburgereknél szokatlan, hogy pár húsfalat nagyon nehezen rágható, kicsit „mócsingos” volt, igazából nem tudom mitől. Sajnálom, mert ezt leszámítva jó lett volna, de így néha okozott kellemetlen pillanatokat.

 



A hagyma chutneyt, a burgerszószt és a paprikakrémet most együtt fogom elemezni, leginkább azért, mert különleges volt nekem ez a három így ebben a formában. Ugyanis mind a három egy édeskésebb-pikánsabb vonalat képviselt. Normális körülmények között ezt nem tartanám szerencsésnek, de itt ez a 3 fajta íz annyira különböző „alapból” származott, hogy mégis változatosságot adott az ételnek. A burgerszósz édességét egy majonézes alap adta, a pikáns oldala meg a fűszerezéséből fakadt. A sült paprika alapú krém önmagában édes, de éreztem egy kicsit kesernyés háttérízt is mellette, míg a hagyma chutneynál nagyjából azt kaptam, amire számítottam, hiszen a hagymának alapból megvan az az édes, de mégis csípős-pikáns íze, ami ebben a formájában is megmaradt. Nagyon leleményes az egész, ezúton küldök egy puszit a szakácsnak (remélem nem férfi J)!

 

A sült bacon ropogott az ételben, ezt mindig szeretem, és örültem, hogy a sok édesebb összetevő mellett ez is adott egy markáns sós alapot. A cheddar nagyon örülök, hogy nem ment el a McDonadsos ömlesztett irányba, szerintem kis sütést vagy grillezést kaphatott (vagy csak összeolvadt a forró hússal), ami egy karakteresebb ízt adott neki. A savanyú elem funkcióját az uborka tökéletesen ellátta, erről felesleges is többet írni. A nagy ízorgia mellett a zöldsalátát szinte már észre se vettem, de ezzel sincs gond, friss és jól néz ki az ételben.

 



Mivel elég éhes voltam, ezért miután az egészet bepusziltam, még elfért a desszert (bár elég laktató az adag, meg kell hagyni). Viszonylag egyszerű elkészítés, egy réteg palacsinta, rá egy adag Nutella (tényleg az!), arra még egy palacsinta, majd még egy Nutella. A tészta tulajdonképpen egy klasszikus, édes palacsintatészta, a Nutellát meg mindenki ismeri, nagyon nem kell részleteznem. Igazából nem lehet hozsonnákat zengeni arról, hogy ez mennyire egy különleges desszert, de nem is szükséges, finom volt, jól esett, ennyi. Néha ilyen is kell.

 

A két ételért 3.060 forintot fizettem összesen (ha nincs a kedvezmény a palacsintára, akkor 3.200 körül lett volna), vagyis azt nem lehet mondani, hogy pusziért ettem…na jó, abbahagyom ezeket a puszis poénokat, mielőtt még valaki megelégeli és kapok egy hatalmas medvep…akarom mondani dislikeot a cikkre. Viccet félretéve ez nem a legolcsóbb árkategória, de azért vegyük figyelembe, hogy ez egy elég különleges étel, nem számítottak fel külön kiszállítási díjat, desszert is volt hozzá és tartalmas is volt az egész. Most abban a havi 1-2 esetben, amikor felvállalom, hogy kóstolok valami különlegeset, a 3.000 forintot meg lehet érte fizetni és ki merem mondani, a hely magasan túllépte azokat az elvárásaimat, amikre számítottam. Egyedül az a kis hiba a húsnál, ami homokszemként bekerült a gépezetbe és ami miatt elsőre nem tudom megadni a maximális pontszámot. De ezt leszámítva minden tökéletes volt.

 

Értékelésem: 9/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://puszicafe.hu/  

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról