Beárazta-e Russell Hamilton teljesítményét?

 

A tegnapi Formula 1-es futam eléggé felborzolta a kedélyeket és rég nem látott kommentháborút indított el. A versenyen a koronavírus miatt nem induló Lewis Hamilton helyére beugró George Russell miután az időmérőn megszerezte a 2. helyét, lerajtolta csapattársát, Valtteri Bottast és egy sima futamgyőzelem felé száguldott. Utána azonban egy ritkán látott hatalmas boxutcai hiba, majd egy lassú defekt miatt még a pontszerzés is alig sikerült a beugró brit pilótának. A közvélemény egy része azonban úgy gondolja, hogy ez a futam bebizonyította, hogy Hamilton bajnoki címei értéktelenek, hiszen bárki tudja hozni ezt a teljesítményt. Vajon igazuk van? A továbbiakban összefoglalom, hogy én miként értékelem Russell futamát a többi eddigi beugró pilótával viszonyítva, és miért gondolom azt, hogy ezek a feltételezések túlzóak, főleg annak tükrében, hogy itt mindössze egy futamról beszélünk.




 

Mit tudunk eddig George Russellről?

 

Russell tavalyi Williamse messze a mezőny leggyengébb autója volt, így az egyetlen viszonyítási alapunk a csapattársa volt, akit azonban időmérőkön 21-0 arányban vert meg. Ezzel kapcsolatban azonban komoly kritika érte amiatt, hogy a maradandó kézsérülést szenvedő Robert Kubica volt ez az ominózus csapattárs. Ezért összehasonlítási alap híján nehéz volt értékelni a teljesítményét.

Az idei év azonban már sokkal többet elmond. Csapattársát, az újonc Latifit szintén minden edzésen megverte a Williamsben, de ami sokkal relevánsabb, hogy 9 alkalommal volt képes a Q2-be jutni. Csak összehasonlításként: csapattársa erre egyetlen alkalommal volt képes, de ha a másik 2 „gyenge” autó, a Haas és az Alfa Romeo versenyzőit nézzük, akkor ez Raikönennek 4, Giovinazzinak, Grosjeannak és Magnussennek 3-3 alkalommal jött össze. Ez azért már egy olyan adat, ami önmagáért beszél, ebből és az alsóbb kategóriás versenyeiből azért látszik, hogy Russell nem egy kutyaütő versenyző, igencsak tehetséges, csak ugyebár gyenge technikával nehéz villantani.

Ami a felkészültségét illeti, nyilván nehéz beugrani egy teljesen ismeretlen autóba, azonban két apróság ezt a tényt árnyalja. Az egyik, hogy ő azért 2 éve folyamatosan versenyzik egy másik, jóval nehezebben vezethető autóban, tehát nem nulláról indul, ráadásul neki azért voltak már korábban Mercedeses tesztjei, így nem volt számára teljesen ismeretlen sem a közeg, sem a kocsi. Persze ilyenkor számos kellemetlenség zavarja a versenyzőt – jelen esetben például kicsit szűk is volt neki a kocsi – tehát az alkalmazkodóképesség fontos.

Az időmérős 26 ezredes vereség Bottas-szal szemben még a rövid pálya ellenére is imponáló egy olyan versenyzővel szemben, aki 4 éve a Mercedesben ül. Ugyanakkor azért az idei évben láttunk már kiugró meglepetéseket időmérőn. Nico Hülkenberg a második Racing Pointos időmérő edzésén a harmadik helyet szerezte meg, és ha nincs egy lassú defekt, meg is veri a csapattársát, de ha Jack Aitken időmérős teljesítményét vesszük, ő is egy tizeden belül teljesített a csapattársával szemben úgy, hogy ő még egy futamot sem teljesített idén a Formula 1-ben. Ezek az eredmények a maguk nemében szintén kiugróak voltak. Persze ellenpéldát is találunk, elég csak a szintén frissen beugrott Pietro Fittipaldira gondolni, aki első Haas-os versenyén ezen a rövid pályán is kb. 8 tizedet kapott az idén nem túl acélos Magnussentől. A gyors alkalmazkodás tehát nem mindenki sajátja.

 

Mintha Hamiltont láttuk volna

 

A futam elején Russell fantasztikus rajttal a pálya rossz oldaláról tudta megverni Bottast, és utána a szerencséje sem hagyta cserben (ekkor még…). Ugyanis biztosra lehetett venni, hogyha lesz is olyan csapat, amelyiknek van minimális esélye is megverni tempóban vagy gumikezelésben a Mercedeseket, az legfeljebb a Red Bull vagy a Racig Point lehet. Stroll és Albon már az időmérőn parkoló pályára kerültek, így Verstappen és Perez maradt képben, azonban az első kanyarban Leclerc – és kicsit Bottas – rövid úton elintézte őket (oké, Perez visszatért, nem is akárhogy, de ha nincs a Mercedes elszúrt boxkiállás-sorozata, akkor a győzelemért vívott harcban sehol sem lett volna). Így innentől gyakorlatilag kétesélyessé vált a futam, csak Bottast kellett legyőznie.

Ellene viszont nagyon stabil teljesítményt hozott, folyamatosan tudta növelni az előnyét, a gumiját remekül osztotta be, és látszódott, hogy rutin ide vagy oda, a finn versenyző semmit nem tud kezdeni vele.

Hogy Hamilton mit tudott volna tenni ugyanebben a kocsiban, azt nem tudjuk. Vélelmezhetően neki is meglett volna talán a pole pozíció is, de a vezető hely nagyon valószínű, azt, hogy Russelnél képes lett-e volna erősebb tempóra, és ha igen, mennyivel, azt legfeljebb találgatni tudjuk. De tény, hogy Russellnek ez egy remek ajánlólevél volt. Akinek jóval kellemetlenebb, az Bottas, nehéz magyarázatot találni arra, hogy egy újonc pilóta miért volt képes ennyire jó teljesítményt hozni ellene…



Banális hibák

 

A győzelem kapujában egy váratlan Saffety Carnak köszönhetően a Mercedes szerelői tőlük szokatlan, már-már komédiába illő hibákat halmoztak fel. Az első kerékcserénél véletlenül Russell Bottas kerekeit kapja, majd Bottasnál ezt már észreveszik, ezért visszaadják neki a régi használt kerekeit, majd újra behívják Russellt, hogy megkapja a saját kerekeit. Nagyon amatőr hiba egy ilyen profi csapattól.

Olyannyira, hogy elindultak az összeesküvés-elméletek, melyek szerint nem volt véletlen ez az akció, és direkt toltak ki Russellel, hogy ne alakuljon ki az a kép, hogy ezzel a kocsival bárki világbajnok lenne. Magam részéről ebben nem hiszek, teljesen abszurdnak gondolom. Egyrészt az emberek így is látták, hogy Russell ezt a futamot megnyerhette volna, így ez a kép a hiba ellenére is sokakban kialakult – szerintem tévesen, később megindokolom, miért – tehát nem sokat „nyert” volna a Mercedes szándékos manipulációval. Sőt, ebből a helyzetből jól nem jöhettek ki, ugyanis a közvélemény szemében vagy csalók voltak, vagy teljesen inkompetensek ezek a futamon. Mindezt úgy, hogy a dilettáns munkával Bottas versenyét is tönkretették (igazából még jobban, mint Russellét), akinek nagy lehetősége lett volna, hogy matematikailag is bebiztosítsa a második helyét a kieső Verstappennel szemben Ha mindenképpen Bottast akarták volna helyzetbe hozni, akkor Russelt egyszerűen kicsit rosszabb beállításokkal indítják el, ugyanez a vége, mindez kevésbé feltűnően.

Ezután Russellnek még mindig maradt esélye a győzelemre. Ötödik helyre került, ám négy olyan autót kellett volna megelőznie, akik erősen használt közepes vagy kemény gumival versenyeztek. Ezt Russell 3 pilótával nagyon gyorsan megtette. Ám ekkor egy lassú deffekt miatt negyedik alkalommal is kiállni kényszerült, amivel a végmezőnybe került, ahonnan már csak a 9. helyig tudott felírni.

 

Hamilton nyerhetett volna?

 

A viták annak kapcsán is megjelentek, hogy vajon Hamilton képes lett volna győzelemre? A kérdés leginkább úgy értelmezhető, hogy elkerülhető lett volna Hamiltonnal ez a két szerencsétlen szituáció?

Az első esetben a szerelői munkára nyilvánvalóan nincs hatással a versenyző, tehát ebben az esetben szent meggyőződésem, hogy teljesen mindegy, ki ül a volán mögött. Az egyetlen érv, ami elhangzott, hogy lehet, hogy Hamilton ki sem ment volna, ugyanis azzal, hogy a mögötte lévő pilóták kinn maradtak – ami sejthető volt, mert nekik a kerékcsere pozícióveszteséggel járt volna – gyakorlatilag a hatodik helyen álló Carlos Sainz lett volna az első, aki jelentős gumielőnyben lett volna vele szemben, de neki négy autón kellett volna áthámoznia magát, mire beéri Hamiltont, aki addig Perezhez hasonló, sőt nagyobb előnyt építhetett volna ki. Ugyanakkor a másik oldalon nézve ez egy ingyen kerékcsere volt, hiszen Russell is gond nélkül visszaért Perez elé, tehát az egyetlen kockázat tényleg a boxutcai hiba volt, amire szerintem senki nem számított, főleg nem ilyen volumenűre. Személy szerint nem gondolom, hogy Hamiltonnal ezt másként tették volna.

A lassú defekt kérdéséről kevesebbet beszélnek, holott szerintem az az érdekesebb ebből a szempontból. Egy lassú defektet okozhat egy simán rossz minőségű kerék, egy külső tárgy vagy törmelék, vagy akár egy vezetői hiba is. Egyelőre még nem találtam konkrét adatot arra, hogy Russellnél ezek közül melyik állt fenn, Toto Woolf azt nyilatkozta hogy „a lassú defekt talán azért jött, mert sokszor le kellett térnie a versenyívről az előzésekhez”. Ez vélelmezhetően nem vezetői hiba, mert előzéskor egész egyszerűen muszáj a versenyívről letérni és nem lehet minden apró törmeléket észlelni, de biztosat nem tudunk egyelőre. Azért az eddigiek alapján valószínű, hogy ezek a hibák Hamiltonnál is megjelentek volna, és bár jós nem vagyok, talán nagyobb az esély arra, hogy ezek a hibák Hamiltonnál is ugyanígy jelentkeztek volna.

 

Konklúzió

 

Ami úgy gondolom, vitán felül áll, hogy Russell egy nagyon szép versenyt futott és mindenképp ígéretes. Azt is valószínűsítem, hogy azok a hibák, amik megtörténnek, alapvetően nem vezetői hibák voltak. Viszont ez az egy futam alapján azt mondani, hogy Russell képes lenne arra, amire Hamilton, szerintem eltúlzó. Leginkább egy nagyon egyszerű ok miatt: ez csak egy futam volt.

Nem tudom, ki emlékszik még a 2016-os Behreini nagydíjra, ahol Stoffel Vandoorne beugró pilótaként debültált Fernando Alonso helyén. Fantasztikus futamot ment, szép előzésekkel, a McLaren első pontjait megszerezte és már mindenki az állandó helyet követelte neki. Meg is kapta a következő két évre, aztán meg nagyon látványosan kikapott Fernando Alonsotól, 2018-ban különösen, ahol időmérőkön bucira lett verve, és pontok tekintetében is 50-12 volt a különbség a spanyol javára. Egy verseny tehát nem feltétlenül tükrözi a realitást.

Különösen nem egy olyan pályán, ami szinte teljesen a motorerőről szól, alig van benne kanyar, és könnyen megjegyezhető. Tény, hogy a Mercedes technikai dominanciája idén hatalmas, és az is, hogy ez a pálya sokkal inkább igénybe veszi a technikát, mint a legtöbb másik. Tehát ha valahol be kell ugrani, akkor ez egy hálás pálya. Kicsit magam ellen beszélek, de én szeretném, ha Russell Abu Dhabiban is a Mercedesben lehetne, mert sokkal kombináltabb pálya, ami jobban igénybe veszi a pilóták képességét, ha egy tökéletes körről van szó. Abból talán már kissé messzemenőbb következtetéseket lehetne levonni (bár ha ott hirtelen Bottas mögé kerülne, akkor biztos jönnének a kommentek, hogy most már visszafogták).

Egy bajnoki szezonra vonatkozó következtetést meg végképp nem lehet egy futamból levonni (7-re meg pláne). Hiszen minden bajnoki aspiránsnak vannak kiemelkedő futamai, de ez főleg a stabilitáson múlik, hogy mennyire tudja valaki állandóan hozni a jó eredményeket és kulcspillanatokban mennyire remeg meg a keze. És bár nem akarom Russellt bántani, de ő azért eldobott két komoly pontszerzési esélyt idén önhibájából. Mugelloban az utolsó rajtnál 4 pozíciót veszített, ami a pontszerzésébe került, Imolában meg a biztonsági autó mögött fogott falat, szintén pontszerző helyen. Ilyen hibák egy VB-küzdelemben nem férnének bele, akár a csapattárs az ellenfél, akár más.


Ez azért csúnya volt...


 Mindent összevetve Russell szép futamot ment, és egyértelmű, hogy bőven van benne potenciál, de azért 7 Vb-cím munkáját nyilvánvaló, hogy nem degradálta azzal, hogy volt egy futama, ahol jól teljesített.

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról