Egészen más irány – Duna Döner Pécs, Döner kebab


A Duna Dönert még 2014-ben próbáltam ki először, de akkor elég kellemetlen élménnyel távoztam onnan, nem igazán jött be az a kebab. Tavalyelőtt újra kipróbáltam, akkor már sokkal jobb volt az élmény, de még mindig azt éreztem, hogy nem az igazi. A sorozatom miatt ezúttal ismételten visszatértem a helyre, megnézve, vajon mi változott, hogyan értékelem most a helyet.

Eddig rendszerint elvitelre kértem az ételt ott, most úgy döntöttem, megeszem helyben. Maradtam egy sima kebabnál, csirkehúsból, kértem hozzá mindent. Mivel a hely emeleti részén még nem jártam, ezért úgy döntöttem, megnézem, hogy néz az ki. És bevallom, meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy ekkora terület van ott, kb. 50-60 ember simán elférne, van egy televízió is, és elég szép a kilátás is a Széchenyi térre. Ezenkívül egy pult is van fölül, amit akkor épp nem használtak. Azon is elgondolkodtam, hogy akár még egy kocsmakvíz is tartható lenne itt, ha a megfelelő italok lennének hozzá J. De persze ezt csak a szakmai ártalom mondatja velem, a kvízünk helyszíne jelenleg tökéletes, nem tervezünk váltani. Viszont mi tagadás, igényes a hely.

A kebab látványa viszont az érkezéskor egy kicsit megijesztett. A pitán látszódott, hogy helyi készítésű, de ennek biztos ilyen feketének kellene lennie? Nekem látványra úgy tűnt, hogy ezt egy kicsit túlsütötték. Ezenkívül rám furcsa benyomást tett ez a sárgászöld színű szósz is, valahogy szokatlannak tűnt. Az viszont tetszett, hogy mind húsból, mind zöldségekből szemlátomást nem keveset tettek bele, mennyiségileg kifejezetten imponálónak tűnt az étel.


A pita kapcsán az első kóstolásra beigazolódni látszottak a félelmeim. Az alsó része még egész kellemes volt, de a teteje kicsit megégett, eléggé kesernyésre sikeredett. Ez nálam komoly hiba, azért ezt észre lehetett volna venni. A húst az étel aljára tették, igencsak szép mennyiségben. Finom, omlós, jól fűszerezett hús, ez kifejezetten ízlett.

A zöldségekből igen emberes mennyiséget kaptam, és a frissességgel sem volt baj. Ami azonban egyedi volt, hogy az egyik zöldségnél – talán a salátánál vagy a lilakáposztánál, nem tudtam pontosan belőni – egy savanykás-ecetes ízt éreztem. Erre majd még kicsit később visszatérek. A szószok tekintetében a csípős szósz nekem nagy kedvencemmé vált. A mellett, hogy ez tényleg rendesen csípett, nem csak pikáns volt, egy édesebb alternatív íz is kiérződött belőle. Nekem ez nagyon bejött. A másik szósz sokkal felemásabb érzést keltett. Megmondom őszintén, egyáltalán nem tudom, hogy ez miből készül. Az alapja joghurt valószínűleg, de azt a klasszikus savanykás ízt nem érzem, sőt, egy kifejezetten édes ízt éreztem a számban. A fűszereket sem tudtam beazonosítani, amiből készült, talán a menta, talán a curry íze benne volt, de lehet, hogy nagyon mellélövök. Az érdekessége számomra az volt ennek, és a kicsit ecetes zöldségnek, hogy ahol ez a két íz keveredett, ott egy kifejezetten harmonikus elegyet éreztem, ahol viszont ezek külön-külön voltak jelen, ott nekem mindkettő kicsit markánsnak, már-már kicsit zavarónak hatott. Nem mondanám kifejezetten rossznak, csak valahogy számomra idegennek.

Az ételért magáért 850 forintot fizettem. Azt éreztem egyébként, hogy nincs szignifikáns különbség ez a Mumi’s kebab kebabjának a mérete között, így talán ki merem jelenteni, hogy ár-mennyiség tekintetében eddig ez a legjobb étel az eddigi belvárosi gyrososok/kebabosok közül. Az étellel abszolute jól lehet lakni és az arányok is rendben vannak. Az meg külön tetszik, hogy a kaját szendvicsszerűen rétegezték, így ha az ember beleharap, minden alapanyag ízét érzi.



Ami meg az ízeket jelenteni, egy dolgot ettől a helytől nem lehet elvitatni: ezt az étel 100 másik közül is felismerném, egyik belvárosihoz sem hasonlít. Talán emiatt is egy ízig-vérig megosztó hely, amit a különböző kommentek alapján is érzek. Viszont ebből következik, hogy bár van, aki nem szereti, de van, akinek meg ez lesz a kedvence. Ez pedig sokkal jobb a forgalom szempontjából, mint egy olyan hely, ami nem rossz, de nem tud igazán kiemelkedni. Szóval szerintem a továbbiakban is lesz jövője a helynek.

Ami meg az értékelésemet illeti, fenntartom, amit mondtam, hogy ez a szósz, amit annyira nem dicsértem, nem rossz, inkább csak távol áll az én ízlésvilágomtól. De ez nem bűn. Egy tökéletesen elkészített karfiolos vagy gombás ételt sem fogok pozitívan értékelni, mert egész egyszerűen ezt a két ételt ki nem állhatom. De ez nem az ételek hibája, hanem az enyém. Ezt itt is szem előtt tartva, nem fogok valamit rosszra értékelni csak azért, mert egy fűszerezés tőlem idegen. Az a pita viszont túlkészült, erről kár volna vitát nyitni.

Értékelésem: 8/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/pages/Duna-D%C3%B6ner-P%C3%A9cs/1572017596343493

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról