Működik-e a varázslat? – Magic II. Étterem, Budapest
Néhány hónapja írtam egy
beszámolót a Pirates Empire-ről, amely a mellett, hogy nagyon jó hangulatot
adott, gasztronómiai szempontból is kifejezetten tetszett. Azonban még az első
látogatásomkor tudomást szereztem arról, hogy ugyanez a csapat üzemelteti a
Harry Potter tematikájú helyeket is, amiből a Magic II. is egy hasonló étterem.
Így hát nagy reményekkel indultam oda, hogy azt is kipróbáljam.
Már amikor megérkeztem, láttam,
hogy a látványvilág itt is gyönyörű. Harry Potteres motívumok,
varázspálcák, öltözékek, képek, a belső terem meg tényleg olyan érzést nyújt,
mintha a filmben lennék. Nagyon hangulatos, be kell látni. Ami viszont nem
tudta elkerülni a figyelmem, hogy jó pár olyan trükköt bevetettek, ami a
Pirates Empireben is szerepelt. A kehely alakú poharak gyakorlatilag azonosak
voltak (mondjuk mindkettőhöz illik is), a füstös trükk is megjelent, valamint a
varázsfőzetek is gyakorlatilag azonosnak tűntek a kalózos főzetekkel, e mellett
a menüben is éreztem azonosságot. De ezzel nincs baj, ha mindkettő adja a
hangulatot.
Most egy olyan ételt
választottam, ami emlékeim szerint nem szerepel a Pirates Empire-nél, a csirkés
Quesadillát villámkrumplival, desszertnek meg fehércsokis-epres tiramisut.
Italként a szerelmi bájital fedőnevű italt választottam, amitől féltem kicsit,
mert a vattacukor aroma miatt tartottam tőle, hogy túl édes lesz. Szerencsére a
többi összetevő volt annyira savanykás, hogy ezt kompenzálta, kellemes ital
volt összességében.
Az étel kb. 15 perc alatt érkezett meg, és ránézésre ért az első csalódás. A „villámkrumpli” ugyanis nem más, mint az a cikk-cakkos szélű burgonya, aminek a mirelit verziója kb. minden ábécében megtalálható. És az íze alapján erős a gyanúm, hogy pontosan azt ettem. A Quesadilla tésztája jó, de a belsejében lévő csirke-bacon-sajt töltelék egész egyszerűen fáradt és buta. Együtt ez a három eléggé töménnyé teszi az ételt és véletlenül sincs benne valami zöldség, ami frissítene az egészen, vagy legalább mellé valami saláta. Ami picit javított a helyzeten, az a salsa-szósz, de az meg nem az étel tartozéka, hanem külön rendeltem és fizettem érte.
Ez azért furcsa főleg, mert a
legutóbbi kóstolásom óta a Pirates Empireben is kipróbáltam egy rántott
tintahalkarikából és garnélából álló ételt. A mellett, hogy én nem gondolom
azt, hogy ezeket az ételeket ki kellene rántani, ott volt mellé krumpli, mártás
és még egy kis saláta is, így elég komplex étel hatását keltette. Ez viszont
nagyon nem, pedig elvileg azonosak az üzemeltetők.
Ezután érkezett a tiramisu,
amivel sajnos megint voltak gondjaim. Maga a tálalás látványos ezekkel a kis
fagyiszerű krémgolyókkal, de a cukorgolyócskák…szerintem kb. a 8 éves gyerek az
utolsó, aki ezeknek komolyan tud örülni, utána már nem hiszem, hogy bárkinek jó
élmény lenne erre ráharapni ezekre a kemény golyócskákra. Ez egy rossz gasztronómiai beidegződés, hogyha
valami édesség, akkor szórjuk tele mindenféle csilli-villi dologgal, aztán ettől
szép lesz. Hát nagyon nem.
E mellett ízében is volt vele
problémám, konkrétan, hogy nekem nagyon édes volt ez a tiramisu. Nem jó dolog,
hogy ennyiszer hozom fel a Pirates Empire-s kóstolásom, de muszáj. Mert az
ottani körtés-kéksajtos tiramisu tényleg extra volt és egy olyan kiegészítését
jelentett a tiramisu íze mellett, ami igazán különlegessé tette. Itt viszont a
kávét szedték ki belőle, ami nekem a tiramisu lényegét vette el, inkább egy
édes krémsajtnak éreztem egy gyümölcs-öntettel. Nem ehetetlen, nem
vállalhatatlan, de ennél nagyobb az elvárásom egy 2.000 forintos desszerttől.
Végül egy kb. 9.000-es számla
jött ki az italra, a főételre, és a desszertre, de ezt most sajnáltam érte. A
legutóbbi kóstolásomnál a pénzemért kaptam egy különleges élményt és egy olyan
vacsorát, ami gasztronómiai szempontból is kiemelkedő volt. Itt most az ár
ugyanaz, a látvány ugyanaz, de ezek az ételek nagyon középszerűek voltak.
Illetve a személyzet kapcsán sem éreztem ugyanazt a pozitívumot. Erre sem
mondom azt, hogy vállalhatatlan volt, de amíg a Kalóz Birodalomnál nagyon
kedves emberekkel találkoztam, akik úgy éreztem, hogy élvezték, amit csináltak,
addig itt az engem felszolgáló ember az alapvető illemet megadta, amit egy
vendégnek kell, de semmivel sem többet. Az előző után ez is jelentett némi
hiányérzetet.
Igazából nem tudom eldönteni,
hogy itt mi volt. El tudom képzelni, hogy ezt a helyet elsősorban a gyerekeknek
tervezték és az ő ízlésükhöz próbálnak alkalmazkodni, vagy azt, hogy vannak még
kezdetleges gyermekbetegségek. Ha az utóbbi a megoldás, akkor remélem, ezeken
gyorsan túllépnek, de ha az előbbi, akkor is elgondolkodnék némi változtatáson.
Mert azért a gyerekeket is a szülők viszik vacsorázni…
Értékelésem: 6/10 (Hogy ez
pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)
Bővebben a helyről itt!
Ha szeretnél értesülni az új
cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:
https://www.facebook.com/velemenyes/
Szia. Mivel az oldalon azt hirdeted, hogy minden vélemény szabad, így nem tudtam magamban tartani.
VálaszTörlésA cikk több sebből vérzik; hemzseg az elütésektől, hibáktól, szóismétlések grandiózus serege, magyartalan mondatok. A "szakmai karriered" áttanulmányozása során meglepődve tapasztaltam, hogy "újságírói" státusszal is rendelkezel, egy portál égisze alatt. Az élet rövid, így az ottani műveidet nem vizsgáltam meg, de remélem, ott lektorálnak.
De mit is ér egy vélemény, ha nincs alátámasztva példákkal. Kezdjünk is neki!
1. "Már amikor megérkeztem, láttam, hogy a látványvilág itt is gyönyörű minden." A kép alatt ez a nyitómondatod. A magyar nyelv elképesztő, lenyűgöző, csak szuperlatívuszokban beszélnek róla neves külföldi szerzők is, akkor ne legyen már magyartalan. Már elvetted a kedvem a továbbiaktól.
2. A "volt" létige indokolatlan használata. Legalább egy tucatszor használod, amikor a visszafordíthatatlan múlt időre más opciókat is találhatsz.
3."A Quesadilla tésztája jó, de a belsejében lévő csirke-bacon-sajt töltelék egész egyszerűen fárad és buta." Fárad és buta? Mire gondolt a költő? Száraz és puha? Nettó igénytelenség, így kiengedni a kezeid közül. Erre az sem mentség, amennyiben hobbiként tekintesz erre az oldalra.
4."addig itt az engem felszolgáló ember" Felszolgált már a részedre ételt egy kutya? Esetleg macska? A felszolgáló elegendő, habár leereszkedő is egyben, nyugodtan nevezhetjük pincérnek is, mindenki érteni fogja.
5. Olyan szófordulatok használata, amiket már alsó tagozatban is próbálnak kigyomlálni a diákokból. "Nagyon hangulatos, be kell látni." "Hát nagyon nem." "De ezzel nincs baj, ha mindkettő adja a hangulatot." Ez az utolsó mondat pedig próbál vagány, szlenges lenni, de teljesen elüt az egész szövegtől.
Összegzés: Nincs tehetséged az íráshoz. A közösségi profilodból az is kiderül, hogy a kormányunkat nem kedveled, amihez abszolút megvan a jogod (ha jól láttam jogász is vagy). Azonban éppen rájuk jellemző, hogy tehetség hiányában is pozíciókat, lehetőségeket, megjelenést kapnak és adnak. Amennyiben te sem tudsz megfelelő önkritikát gyakorolni, vagy legalább fejleszteni az írásodat, ha már belefogtál, akkor te sem különbözöl tőlük. Semennyire.
Nem tudom, hogy ez a vélemény maradhat-e, vagy a cenzúrát alkalmazod. A véleményem az, hogyha kritikus véleményt megfogalmazhatsz éttermekkel szemben, akkor a minimum, hogy a cikkeidet is lehet véleményezni. Azonban tanácsként; sokkal többet kellene szépirodalmat olvasnod, és nemcsak ilyen varázslós, hatalom kártyás (vagy mi?!) ponyvákat.
G.B. Shaw, drámaíró mondta:
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Kívánom, hogy ezeket a parányi különbségeket, végre megtaláld.
Üdv,
Egy véleményes.
Köszönöm szépen a véleményt, amit tiszteletben tartok, még ha nem is értek egyet mindennel, amit írtál (pár gépelési hibát közben javítottam). Azt beismerem, hogy ezt a cikket eléggé gyorsan írtam meg, és nem fordítottam annyi figyelmet az ellenőrzésre, amennyit kellett volna. Valamint azt is tudom magamról, hogy abba a hibába hajlamos vagyok beleesni, hogy megfogalmazok egy mondatot, aztán az utolsó pillanatban változtatok a szóhasználaton, de valamit nem javítok át és a kettőből összejön egy olyan mondat, aminek nyelvtanilag nincs értelme. Ezen igyekszem javítani, nem mindig sikerül.
TörlésAzt azért megjegyzem, hogy a gasztronómiai szleng a fáradt szót használja (igen, egy betűt elírtam), leginkább olyan ételekre, amik nélkülözik a kreativitást, nehezek, unalmasak. Számos riportot készítettem már szakácsokkal, ők is használták többször, így átvettem ezt a "szlenget". Illetve 1-2 kifejezés-használattal kapcsolatos megjegyzésedre is inkább azt mondanám, hogy szubjektív vélemény, semmint, hogy objektív igazság.
A következtetésedről meg azt gondolom, hogy, mint vélemény, elfogadom és tiszteletben tartom, de nem értek egyet vele, és egy elhamarkodott következtetésnek gondolom. A mai napig kapok megkereséseket cikkírásokra , anno az újságírói munkát is úgy kezdtem, hogy a hírportál alapítói kerestek meg engem, nem én pályáztam, és Hatalomkártyás (ami nem ponyva, nem is regény, hanem egy TCG) cikkek írására is a kiadó kér fel. Ha nem lenne tehetségem, ilyen megkereséseket nem kapnék.
Ami mostanában valóban gondot okoz, hogy nehéz úgy hobbiból blogot vezetni, hogy közben az ember újságírással keresi a pénzének egy részét is (e téren az elmúlt 2 év hozott nagyobb változást, mert azóta már állandó szerkesztő vagyok, nem csak eseti tartalomkészítő). Ez azért észrevehető a blogon lévő tartalom mennyiségén és struktúráján is. 2 éve írtam április elsején egy búcsúzó cikket, és picit ironikus, hogy azok az okok, amiket ott leírtam "kamu-indokként" a blog lezárására, gyakorlatilag valósággá váltak. De elengedni nem szeretném a blogot, mert egyrészt vannak olyan témák, amikkel továbbra is csak itt tudok foglalkozni (leginkább a KJK könyvek elemzése, és a Baranyán kívüli éttermekről szóló kritikáim), másrészt, ha egyszer felhagyok az újságírói munkámmal, akkor biztosan több energiát szeretnék majd megint szentelni erre a felületre.
Még egyszer köszönöm az észrevételeket, átgondolom őket!
Üdv. András