A gyorskaja ilyen? – Ses Bes étterem, Budapest, Árkád

 

Évekkel ezelőtt kifejezetten rossz véleménnyel voltam a török kebabosokról Budapesten, az elmúlt években viszont volt azért 1-2 olyan élményem, ami egy kicsit javított ezen a megítélésemen. Az Örs vezér téri Árkádban sokáig Star Kebab volt, ami viszont most már Ses Bes néven működött. A váltásnak örültem, mert a Star Kebabbal nem voltam igazán kibékülve, ahogyan arról írtam is már korábban. Lássuk, ez miben más!

 

Az étlapon láttam egy nagyon egyszerű, ám annál szimpatikusabb menüajánlatot. Gyrostál+desszert+üdítő=3.200 forint. Ez tetszett, mert a hűtőjükben sokféle desszert volt, köztük tejberizs, palacsinta és baklawa is. Azt gondoltam, ez belefér, kértem is.

 

Na, és rögtön itt jött az első dolog, ami zavart. Ugyanis a pultos hölgy közölte, hogy baklawát tud csak adni desszertként. Na, ez két okból sokkolt, az egyik, hogy nagyon nem szeretem a diót, és ugyebár a baklawa egy diós étel, másrészt nem ez van kiírva, harmadrészt ott volt a többi desszert. Ja, ez már három, nem kettő. Amikor szóvá tettem, akkor azt mondták, hogy ez azért van, mert árban nekik csak ez jön ki. Na, nézzük meg! Sima baklawa 640 forint, pisztáciás 740, palacsinta 790. Most komolyan ez az 50-150 forint viszi csődbe őket? Nem hiszem el. Vagy ha így van, akkor legyen a menü 100 ft-tal drágább, de könyörgöm, az, hogy azt írják ki, hogy desszert és helyette csak baklawa kapható, ez a vásárló átverése. És félreértés ne essék, nem a 100-150 forint a baj. Hanem az elv, hogy legyünk őszinték a vásárlókhoz!

 

A szituációt végül úgy oldottam meg, hogy felajánlottam, hogy ráfizetek, de inkább palacsintát kérek. Végülis ráfizettem (200 forintot a 150-es különbözet helyett, de mindegy), és így azt kaptam, amit kértem. Maga az étel elkészítése kb. 5 percet igénybe vett, de ez belefért, főleg mert mondták az elején. Ami viszont a fizetéstől zavart, hogy bizony a Star Kebab szerepelt a fizetési listán. Tehát valamiféle kapcsolat van a két hely között.

 

Ami a tálat illeti: a hússal sajnos voltak gondok, leginkább az, hogy néhány falatja igencsak keményre sikeredett és ízben is kissé kesernyés volt. Voltak kellemes ízű falatok is, de mintha a hús egy része oda lett volna égetve. A másik fele a pita. Nem tudom, hogy ezt hogy tudták megcsinálni, de ahol a pita meg volt pirítva, ott ehetetlenül keserű volt, a többi részét meg száraznak, szikkadtnak és íztelennek éreztem. Ezt meg sem tudtam enni, ami ritkán fordul elő nálam piták esetén.

 

Voltak azért jó elemek is. A sült krumpli, bár bolti termék, tetszett, hogy friss volt, a sómennyiség is oké. A zöldségek minősége és mennyisége is rendben volt, bár az picit zavart, hogy a hagymát elég nagy karikákra vágva hagyták. De alapvetően ezekkel nem volt gond.

 

Szószok terén felemás élmény kaptam. A csípős kellemesebb volt az átlag török csípős szószoknál, csípett rendesen, de volt egy kellemes pikáns íz is mellé, nálam működött. A joghurtos alapból nem volt kellemetlen, viszont miután megettem, éreztem azt a kellemetlen utóízt, amit más török helyeknél is, hát nem mondom, hogy hiányzott.

 

A főétel után rátértem a desszertre. Az első kérdés, ami megfordult bennem, hogy ebben a kajában mi a 790 ft. A dobozban elvileg két palacsinta volt, valójában a kettő felért kb. egy normális méretűvel (azt sem zárom ki, hogy egy volt kettévágva). A hideg palacsinta nem a kedvencem, de erre azért persze számítottam, hiszen a hűtőben volt. De azt, hogy egy túrós palacsintához miért a tejföl a kísérő öntet, azt nekem valaki magyarázza el! Ugyanaz a hőmérséklet, ugyanaz az ízhatás. Akkor tegyünk már rá csak csokiöntetet vagy bármit, de ennek így semmi értelme! Fogalmazzunk úgy, hogy nem zárta magát a szívembe. Ez egyébként pont ugyanolyan volt, mint anno a Star Kebabnál, csak ott több csokoládéval kaptam, ami valamelyest dobott rajta.

 

Ugyebár a teljes menüért 3.400 forintot fizettem, amivel még nem is lenne nagy baj, ha finom lett volna. De sajnos nem volt az. Volt benne 1-2 jobb összetevő, de voltak kifejezetten gyengék is és sok olyan hiba, amiben bizony az odafigyelés is benne volt. A kóstolás egy vicces sztorija volt, hogy két srác először megkértek (udvariasan), hogy vigyem arrébb a kabátom, hogy tudjanak beszélgetni, majd rákérdeztek, hogy milyen volt a kaja, és amikor mondtam, hogy nem az igazi, nevetve elintézték, hogy a gyorskaja ilyen. Utána még beszélgettünk kicsit (egyetemistának néztek, ez jól esik továbbra is :) ), majd búcsúztunk, de ezek a gondolatok kicsit a fejembe maradtak. Tényleg ez a gyorskaja? Szerintem nem. Pécsett annyi jó gyrosos van, akik szintén gyorskaját adnak, de lehet rá azt mondani, hogy márpedig ez igenis finom, nincs bennük semmi világrengető, de igényes. Kolozsváron is tök egyszerű és ízében középszerű gyrosokról alakult ki pozitív véleményem, mert látszott, hogy kedvesek, és bár abból dolgoznak, ami van, fontos nekik a vendég. Nagyon nagy bajnak tartom, ha az, amit most kaptam – mind ételben, mind kommunikációban – a kialakult kép a gyorskajákról. És ezért is szeretek olyan helyekről is írni, amik unalomig ismertek, amikben nincs sok egyediség és lehet tudni, hogy mit kapunk, vagy mit kellene kapnunk. Mert igenis ezek a helyek között is vannak különbségek, és gyorsétterem szintjén létezik az egyszerű, de igényes fogalma. Ez viszont sajnos nem az volt.

 

Értékelésem: 5/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)

 

Bővebben a helyről: https://www.starkebab.hu/

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/