Kalózkodjunk! – Pirate Empire Birodalom, Budapest

 

Korábban már írtam tematikus éttermekről, és ezekről általában vegyes a kép, ami kialakult. Mindig hozzátesz valami extrát, valami egyedit a hangulathoz, de nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy hagyjuk, hogy ez a hangulat elvigyen minket és a gasztronómiai hibákat erre tekintettel elhagyjuk! Ezért is kíváncsi voltam, hogy a hozzám tematikában nagyon közel álló Pirate Empire étterem vajon mennyire találja el az én ízlésemet.



A hely kínálata egyébként viszonylag gyermekbarát – ez magából a tematikából is következik – de egy kicsit a tengeri hangulatot is adja. A pizzák, hambuergerek mellett többféle halétel és néhány hagyományos, leginkább rántott húsos kaja is található. Ezúttal én egy olyan burger-variációkból álló ételt választottam, ami igazából három darab miniburgerből áll, rendeltem mellé sült krumplit és kíváncsiságból egy áfonyás szószt. E mellett egy az italkínálatból egy blue curacao szirupos és citrusos italt (Őrjöngés Átka fedőnévvel), illetve desszertként egy körtés-gorgonzolás tiramisut.

 

A rendelést követően volt egy kis élményben részem. Az étkezés előtt el kellett űzni egy krákent, ami kis versmondással és egy kis füstös játékkal történt. Mivel egy örök gyermek vagyok, ezért nekem ez nagyon tetszett, és adott egy tényleg egyedi hangulatot. Az élményfaktor egyébként ki van maxolva a helyen, nem csak a díszlet, a háttérzene és a pincérek öltözéke adja meg ezt a hangulatot, hanem a személyzet viselkedése, ezek a kis apró intermezzok, illetve a felső szinten lévő élethű (de persze nem működő), fegyverek, öltözetek, amikkel kicsit lehet szelfizni, szórakozni. Szóval ez tényleg nem az a hely, ahova csak enni érdemes bemenni, ha már kicsit ott vagyunk, érezzük is jól magunkat. Láttam egyébként, hogy az online foglalási rendszer kb. 1.5 órával kalkulál, és maga az étkezés ezt nem indokolná, valószínűleg ezzel is számolnak.

 


Először az italomat kaptam meg, ami ez a jellegzetes, kék színű limonádé volt. Bár kaptam hozzá külön poharat, nem bírtam megállni, hogy ne öntsem bele abba a pohárba, ami az asztalon van, mielőtt kóstolok. Egyébként nagyon rendben van, nem túl édes, nem túl savanyú, kellemes. Ez mindig egy fontos első lépés.

 

Kb. 15 perces várakozás után jött a főétel, a háromféle miniburgerrel, krumplival és az áfonyás szósszal. A hasábburgonya teljesen rendben van, friss, fűszeres, szívesen eszi az ember. Az áfonyás szósszal már kicsit ambivalensebb érzéseim voltak. Ha csak magában a szószt nézem, akkor nagyon jó, intenzíven gyümölcsös, édes. Viszont amúgy meg azt éreztem, hogy állagában és ízében is ez egy folyékonyabb áfonyalekvár. És ez az édes szósz egy viszonylag sós burgonyához nekem egész egyszerűen nem illett össze mártogatósként. És ugyanez igaz a marhaburgerekre is. Hozzátéve, én más helyeken ettem olyan áfonyás mártást, ami majonézalapú volt némi áfonyával, és az pl. nekem nagyon rendben volt mártogatósnak. Ez viszont annyira nem, inkább egy desszerthez vagy rántott sajthoz jó kiegészítő. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt én kértem, nem az étlapon szerepelt így, de lehet azért picit mondhatott volna többet a személyzet, hogy mit javasol. No mindegy, legyen ez a legnagyobb baj!

 


 A három miniburgerből az egyik egy BBQ szószos marhaburger volt, a másik egy fokhagymás-majonézes marhaburger, a harmadik egy avokádókrémes vegaburger grillsajttal. A harmadikat kóstoltam először, mert az áll legtávolabb az ízlésemtől. És rögtön egy nagyon kellemes meglepetést okozott. A sajt jól át volt sütve, a benne lévő zöldségek is finomak, a rukkoláért külön pirospont, húsos burgerek mellé is szeretem, de a vega ételeknél kifejezetten értékelem, ha bátrabb, ízesebb összetevőket használnak. És bár az avokádókrémért egyáltalán nem rajongok, ez ízlett, krémes volt, de nem tolta a képembe durván az avokádó ízét, harmóniában volt az étellel.

 

A két húsos burgerből először a BBQ-sat kóstoltam meg. Itt kaptam először húst, és ízlett, jól átsült, de a kis mérete ellenére mégsem éreztem, hogy száraz lenne. Az étel különlegessége itt főleg maga a szósz, ami picit meglepett, mert nem az a klasszikus édes-füstös íz, amit adott, hanem egy picit frissebb, pikánsabb ízt kóstoltam. De összességében tetszett, annak meg örülök, hogy a tetejére és az aljára is tettek szószt, így bár a buci kicsit roppanósabb volt, az egész ételt nem éreztem száraznak. A fokhagymás-majonézes szószos volt a leginkább hagyományos hamburger, de ez is működött, a zöldségek, a hús és a szósz jó összhangban voltak. Összességében mindhárom burger nagyon ízlett.

 

Ugyanakkor, ha kritikusabb vagyok, akkor ez a menü nekem egészben egy kicsit biztonsági játéknak érződött. Vagy legalábbis én azt vallom, hogyha már lúd, akkor legyen kövér. Vagyis, ha én bevállalom, hogy egy ételben háromféle kreálmányomat megmutatom, akkor azok különüljenek el rendesen egymástól, és legyen tényleg 3 különböző élményem. Jó, nyilván nem ugyanaz a fokhagymás majonéz és a BBQ, de a szósztól eltekintve (meg minimálisan a zöldségektől, de az nem annyira releváns) ez a két burger azért nagyjából ugyanazt mutatta nekem. Miközben látom az étlapon, hogy a helyszínnek amúgy van halas meg csirkés burgere is, és mindkét hús egyébként tökre passzol a fokhagymás-majonézes szószhoz. Szóval, ha már vannak ilyenek, és van az étlapon egy ilyen ízpróbálós menü, akkor én látni szeretném ez(eke)t is!

 

Persze könnyen lehet, hogy valójában arról van szó, hogy a helyen azért érződik, hogy a gyerekeket preferálja, és a halételek azért megosztóak a gyermekek körében, emiatt van két darab marhás burger. Ezzel együtt én simán el tudnám képzelni, hogy mondjuk van egy menü, ahol választható 3 burger a marha-csirke-hal-vega formációból, és van valami extra, ami mind a négyet megadja. Persze, mielőtt túl kritikus leszek, megírom, hogy így is nagyon jó volt, csak leírom, hogy szerintem mivel lehet még javítani.

 

Ezután érkezett a desszert, amire nagyon kíváncsi voltam. A gorgonzola nem tartozik a kedvenc sajtféléim közé, desszertben használni azért bátorság, és egyáltalán nem egyszerű. Mert ha túl keveset használnak, akkor mi értelme, ha meg túl sokat, akkor elnyomja a többi összetevőt és már nem desszert, amit eszünk. Kíváncsi voltam, hogy ezt hogy hozzák össze, leginkább valami olyasmire gondoltam, amit legutóbb a pécsi Bagolyvár étteremben kóstoltam: a kávét kiveszik belőle, és egy könnyedebb sajtkrémet adnak körtével és esetleg abba került egy kis gorgonzola.

 


Ehhez képest pont az ellenkezője történt, nem hogy kihagyták belőle a kávét, hanem kifejezetten intenzív volt benne. Ugyanakkor ez nagyon meglepett, álmomban nem gondoltam volna, hogy a kávé kesernyés íze a sajtnak ezzel a fanyar, a kéksajt miatt még intenzívebb ízével ennyire jó kombinációt alkot. Intenzív ízű, de nagyon krémes desszert volt, amihez a körte adott egy jó harapható kiegészítőt, ami az édességhez is hozzátett, a kétféle öntet, amivel meglocsolták pedig nekem egy olyan összhatást adott, ami egyenesen a Mennyország. Az apró kis reszelékek meg egyéb kiegészítők is jók voltak, de ez az ízorgia mellett néha el is felejtettem, hogy ott vannak. Erről a desszertről bármilyen nagyobb leégés nélkül merem kijelenteni, hogy a 3 legfinomabb éttermi desszert között ott van, amit valaha ettem.

 

Az egész ételcsomagért főétellel, körettel, főzettel, desszerttel és szervízdíjjal 11.000 forintot kellett fizetnem, ami azért, ha őszinte akarok lenni, nem olcsó, még akkor sem, ha figyelembe veszem, hogy Budapest belvárosában vagyok. Ugyanakkor a mellett meg nem tudok elmenni, hogy ez a hely nem pusztán ételt ad a vendégnek, hanem tényleg egy olyan élményt, ami más tematikus éttermekénél is nagyobb. És gasztronómiai szempontból sem szerepelt le, sőt, nagyon magas polcra került nálam. Illetve még azt is tegyük hozzá, hogy a hamburger mellé külön kellett köretet és szószt rendelni, de más hagyományosabb ételeknél a köret benne van az árban, a pizzáknál meg értelemszerűen nincs külön köret. Szóval ennél azért lehet jóval olcsóbb összeállítást is rendelni.

 

Nagyon sokat gondolkodtam itt a pontszámon. Nyilván egy élmény-alapú helyen valamennyivel magasabb ár az normális, az meg külön öröm, hogy gasztronómiai szempontból talán ez a legjobb tematikus étterem, ahol jártam. Ehhez még hozzájön, hogy a desszert rendkívül különleges és finom volt. A főétellel és az összetevőivel szemben azonban már volt némi kritikám, annak ellenére, hogy egyébként ezek sem rosszak. Illetve, hogy viszonylag kevés helyen kell azért 1.500 forintot + szervízdíjat fizetni egy krumpliért és egy mártásért, sok helyen ez azért menüben van.

 

Összességében úgy érzem, hogy ez a hely nagyon-nagyon közel van ahhoz, hogy megadjam a maximum pontot. De egyelőre maradjunk ennél! Aztán majd egy következő alkalommal, ha már most megöltem a krákent, annak a darabjaiból szeretnék egy tökéletes tengeri lakomát csapni.

 

Értékelésem: 9/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

 

Bővebben a helyről: https://kalozetterem.hu/index.php  

  

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról