Wrap a burgerestől – Jack’s burger, Szeged

 

A Jack’s burgerben egyszer ettem nagyon régen még a Nyugati Pályaudvaron, utána egy jó darabig nem. Aztán a szegedi nyaralásom során egy Plázaétteremben úgy döntöttem, kipróbálom. Az elmúlt évadban nézője voltam a Cápák Között c. műsornak, ahol ugyebár a Franchise tulajdonosa, Moldován András is rendszeres szereplő. Látva őt és az ottani viselkedését, egyértelmű, hogy egy olyan emberről van szó, aki megköveteli a minőséget és a jó munkát, de persze nyilván nem lehet ott minden egyes elkészült ételnél, alapvetően nem is ez a feladata. De kíváncsi voltam, hogy az ő üzletében mit kapok. De mivel a hamburgert nem kívántam, ezért egy csirkés tortillát kóstoltam.

 

Sajnos ezúttal a szervírozással akadt gondom. Nekem egy plázaétteremhez képest kicsit soknak tűnt a várakozási idő (közel 20 perc), de ami jobban zavart, hogy miközben várakoztam, a személyzet elég hangosan beszélt arról, hogy már csak 40 perc és vége a munkaidőnek és mehetnek haza…nyilván elfogadom, hogy vannak ilyen érzések az emberben, főleg a műszak vége előtt, de nem biztos, hogy ezt a vendégek füle hallatára kell kibeszélni. Főleg, mert óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon milyen hozzáállással készítik el a kajámat. No de végül megkaptam a wrapet, nézzük, mi jött ki belőle.

 


Az étel csirkecomb-filéből, sajtból, salátából, paradicsomból, szószból és magából a tortilla tekercsből állt. Ezek közül, amit nagyon ki tudok emelni, az a hús, finom, omlós, kellemesen fűszerezett volt. A tortillában nagyon kiemelkedő dolgot nem találtam, de különösebb problémám sem volt vele, a funkcióját ellátja.

 

A többi elem kapcsán ugyanakkor voltak gondjaim. A sajt ízében oké, de nekem picit kemény volt, illetve zavart, hogy csak nyersen beletették az ételbe az egész sajtdarabokat, ennél a grillezés, az olvasztott sajt használata, vagy a reszelt sajt is jobban illett volna ehhez az ételhez. A két zöldségnél az arányok nagyon felborultak, salátából kis túlzással annyit tettek bele, hogy el se lehetett férni tőle, paradicsomból meg talán ha két karika volt benne. Külön-külön nincs velük baj, de azért a salátát önmagában rágni nem a gasztronómia csúcsa. A benne lévő szószból meg annyira keveset kaptam, hogy kb. azt sem tudnám megmondani, hogy milyen ízű volt.

 

Összességében ki merem mondani, hogy többet vártam a helytől, ez nekem egy nagyon-nagyon középszerű wrap volt, ráadásul nem is olcsón (talán 1.800 forint volt, de erre már nem emlékszem). Viszont kóstolás után egy kicsit elgondolkodtam valamin: vajon tényleg ennek az ételnek kellett volna a tányéromra kerülnie? Ha igen, akkor itt azért komoly bajok vannak. De tulajdonképpen az aránytalanságok, a kevés szósz vagy a nagyon naturális sajt legalább annyira lehet elkészítési hiba, mint koncepciós. Mert az számomra egyértelmű, hogyha az alapanyagok kiegyensúlyozottabb mennyiségben vannak jelen, akkor ez egy sokkal jobb étel lehetett volna, még akkor is, ha csak ezek az összetevők vannak benne. És ahogy az elején mondtam, a személyzet lelkesedése hagyott kívánni valót maga után. Lehet ez kihatott az étel elkészítésére is?

 


Hogy valami pozitívval zárjam a beszámolóm, a végére hagytam az italt amit kértem, ami egy almafröccs, méghozzá nem bolti, hanem egy termelői ital. Na ezt nagyon megdicsérem, önmagában azt is, hogy nem csak szériatermékek vannak, de ez ízében is egy kellemes ital, ezt bármikor hajlandó lennék újrarendelni. Ez azért mindenképpen feljebb viszi kicsit az értékelést.

 

Értékelésem: 7/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

 

Bővebben a helyről: https://www.jacksburger.hu/  

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról