Nincs lehetetlen – Don Pepe, Pécs, Székely Káposztás pizza

 

A Blog fennállása során sok hibrid ételről írtam már, amelyek két különböző étel sajátos fúziójaként jelennek meg. Azt gondolom, hogy ezek akkor tudnak jól működni, ha mindkét alap étel kiérezhető, de mégis megvan egyfajta kompromisszum, visszafogottság. Ha ugyanis mindkét fogás jellemzői túl dominánsak, akkor a kettő közötti különbségek diszharmonikussá tehetik a fúziót, ha meg csak az egyik domináns, akkor éppen az étel kettőssége szorul háttérbe, ami azt különlegessé tenné.

 

A Don Pepe sokszor próbálkozik olyan pizzákkal, amelyekre feltétként egy másik étel kerül, a márciusi Hónap Pizzájuk azonban megdöbbentett: székely káposztás pizza! Ez nagyon bizarrul hangzik. Mint említettem, voltak már hasonló próbálkozások az étteremláncnál, de azt éreztem, hogy ezek a mostanihoz képest biztonsági játékok voltak. Mert egy másik Street food étellel – például a hamburgerrel vagy hotdoggal – való keverés a sok hasonló összetevő miatt érdekes, de azért annyira nem rizikós. És – kövezzetek meg, de én a rakott krumplis pizzával is úgy voltam, hogy az egyik legkreatívabb „átverés”, mert bár extrémen hangzik, de a rakott krumpli alapanyagai külön-külön pizzafeltétként is használhatók, ráadásul annyira rugalmasan lehet változtatni a receptet, hogy elég sok teret enged a szakácsnak.

 

A székelykáposzta viszont nagyon más, sokkal kötöttebb. Ehhez kell a hús (maximum a fajtájával lehet játszani), meg kell lennie a savanyú káposztának, éreznie kell az embernek azt a kis pörköltes háttérízt, és a szaftosság sem hiányozhat (viszont az sem jó, ha a pizzáról csöpög le a zsír). Ha ezekből bármi nincs meg, az már nem székelykáposzta az én szememben. Viszont ezt a tradicionális magyar ételt fogalmam sem volt, hogy miként lehet összehozni egy olyan sajtos-paradicsomos fogással, mint a pizza. Egyszerre féltem ettől az ételtől és voltam rá nagyon kíváncsi. Úgyhogy adtam neki egy esélyt.

 

A kiszállítás 40-45 perc volt, ez teljesen rendben van. Amikor kinyitottam a dobozt, rögtön éreztem az intenzív székelykáposzta illatot, ami kifejezetten furcsán hatott, mert maga a székelykáposzta nem látszódott a pizza tetején lévő sajt miatt. Picit még mindig tartottam a dologtól, ezért először a széléből kóstoltam meg egy falatot. Megint részletezhetném, hogy középvastag, friss, jóízű tészta, de ezt már leírtam többször, felesleges újra. De most már nem lehet tovább húzni, csapjunk bele a lecsóba, akarom mondani a székelykáposztába.

 

És az első falat után meglepődtem: ez nagyon finom! Elképzelésem sem volt arról, hogyan sikerül a két ételt összhangba hozni egymással, de megoldották, nem is akárhogy. Amit én látok, hogy a székelykáposzta megtartotta a szaftos átlagát, viszont ellentétben az eddig általam evett székelykáposztákkal – amikben rengeteg káposzta és viszonylag kevés hús volt – itt a borjúhús és a savanyú káposzta szinte fele-fele arányban volt jelen az ételben, és így a hús dominált inkább, a káposzta pedig savanyú kísérőelemként jelent meg, ami így már teljesen rendben volt. Ehhez a húshoz már illet a sajt, ami ezúttal füstölt mozzarella képében jelent meg, így közelebb állt ehhez a magyaros ételhez, mint mondjuk egy hagyományos trappista sajt. Klasszikus alapszószt az étel nem tartalmaz, ezt a funkciót is a székelykáposzta látja el.

 

A többi összetevő is próbál rámenni erre a harmóniára. A tejföl a székelykáposzta klasszikus eleme, de fokhagymásan a pizzán is gyakran jelen van, így teljesen jó választás (bár megjegyzem, ebből azért egy picit több is mehetett volna az ételre). A paradicsom nem jelent meg a pizza egészén, de ahol igen, ott adott egy kellemes kiegészítő ízt az ételnek. A hús bár a székelykáposzta részeként szerepel az ételben, de önállóan is ízletes, szaftos, finom. Igazából ebben a pizzában nem tudok rossz elemet mondani és most a korábban néha tapasztalt kiszállítási hibák sem jelentek meg, itt tényleg minden klappolt.

 

Az étel 2.790 forintba került, ami egy pizzáért nem olcsó, viszont árnyalja a képet, hogy egy féllel bőségesen jól lakik az ember, így gyakorlatilag két étkezésre elegendő. És azt meg, hogy mennyire különleges, nem kell magyaráznom. Bevallom, nagyon tartottam ettől a kóstolástól, de amit kaptam, az meglepett és minden várakozásomat felülmúlta. Ha ti is szeretnétek kipróbálni, a hónapban megtehetitek!

 

Értékelésem: 10/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://www.donpepe.hu/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/