A Fidesz és az Európai Néppárt ügyének margójára

 

Tegnap jelentette be Deutsch Tamás és Gál Kinga, hogy a Fidesz kilép az Európai Néppárt Európai Parlamenti frakciójából, mert felháborítónak tartják a Néppárt visszaható hatályú döntéshozatalát, meg azt, hogy miközben Magyarországon életeket mentenek, az EPP ideológiai vitákkal foglalkozik. Az, hogy az Európai Parlamentben egy párt kilép egy pártcsalád frakciójából, nem egyedi jelenség, ilyennel már találkoztunk, nem is egyszer. De a kommunikáció megint olyan mélységeket ölt, ami mindennek a legalja, mert a mellett, hogy többszörösen hazug és manipulatív, olyan dolgokat ró fel – nem is mindig meglapozottan – az EPP-nek, amit ők maguk sokkal durvábban szoktak országon belül csinálni. Ezeket fejtem ki a következőkben.

 

Mi volt ez az Alapszabály-módosítás?

 

A módosítás leginkább releváns kérdése az volt, ami az eddigi kizárási és felfüggesztési opciókat bővítette. A frakció Alapszabálya szerint eddig csupán tagok kizárása, illetőleg tagságuk felfüggesztésére volt lehetőség. Mostantól ez már képviselőcsoportok esetén is meg lehet tenni.

Magam részéről ezt nem érzem olyan drasztikus változtatásnak. Egyfelől, ha úgy vesszük, tagonként eddig is megvolt a lehetőség egy kvázi teljes frakció felfüggesztésére, és ehhez képest a frakció felfüggesztése csak minimális többlethátránnyal jár. Ráadásul ennek a használata tényleg csak nagyon extrém esetekben jöhetne szóba, amikor egy frakció kollektíve követ el kiugróan súlyos jogsértést. Erre azért nagyon kicsi az esély, és még ha meg is történik, továbbra is kétharmados döntés kell ehhez, amit azért egy ekkora frakcióban nem olyan nehéz elérni. Szóval önkényes döntésekre ez az új szabály semmivel sem ad tágabb lehetőségeket, mint a korábbi.

A médiában megjelent egyfajta visszaható hatállyal kapcsolatos aggály. Ez abból adódik, hogy a Fidesz képviselői 2019 óta jelenleg is felfüggesztett tagsággal vannak (voltak…) a Frakcióban. A kérdés az, hogy erre az új szabályra hivatkozva lehetne-e frakció szinten kizárni vagy felfüggeszteni őket. Ez valóban egy picit aggályos, ha igen, ugyanakkor számomra ez nem következik automatikusan, ráadásul, ahogy korábban írtam, nem érzem, hogy igazán jelentősége az összképet tekintve.

És ezt nem csak én gondolom így. Az Európai Néppárt frakciójának szavazói közül (180) 148-an támogatták a javaslatot. Ez akárhogy nézzük, nemcsak kétharmados többség, hanem még a 80 % is kényelmesen megvan. Itt tehát nem lehet arra hivatkozni, mint a Sargentini-jelentés idején, hogy a kétharmad milyen körülmények között keletkezett. Ráadásul itt még csak baloldali akaratról sem nagyon lehet beszélni, hiszen az EPP alapvetően konzervatív pártok családja. Itt tehát nagyonis el kéne gondolkodni azon, hogy nem mindenki megy épp a Fidesz-szel szemben az autópályán…

 

Bagoly mondja verébnek…

 

Már önmagában ez a kilépéssel fenyegetőző hiszti (és annak beváltása) meglehetősen szánalmas volt, de ha még hozzávesszük azt, hogy mégis melyik párt az, aki ezt reklamálta, akkor különösen így van. Ugyanis, ha megnézzük, az összes érvet, amit most a Fidesz felró, akkor látjuk, hogy ők maguk már ugyanezeket megcsinálták valamikor Magyarországon. Nézzük meg ezeket kicsit jobban!

A Fidesz felrótta a Néppártnak, hogy demokratikusan megválasztott tisztségviselőket hallgattatnak el. És arra emlékszünk-e, hogy éppen ők vezették be a magyar országgyűlésben az ülésekről kitiltás lehetőségét a Házszabály megsértése esetén? Ráadásul ez a házelnök egyszemélyes döntésén alapul, még csak nem is kell hozzá semmilyen kétharmad. Erősen kettős mérce érzése van az embernek.

Apropó, ha már visszamenőleges hatályról beszélünk. Én még emlékszem arra az ominózus különadó törvényre, ami kb. 10 évre visszamenőleg vetett ki adót jogtalannak vélt végkielégítésekre. Sőt, még arra is emlékszem, hogy ezt az Alkotmánybíróság visszadobta, éppen a visszaható hatály tilalma miatt. És ezután mi történt? Egy alkotmánymódosítással a Fidesz kiszedte az Alkotmánybíróság hatásköréből a döntési jogot, és megszavazta újra. Elfogadhatatlan a visszaható hatály? Miről beszélünk?

Végül a sérelem, hogy az EPP a vírusvédelem helyett mással foglalkozik. Nos, igen, bármilyen meglepő, az élet nem áll meg, foglalkozni kell más kérdésekkel is. De ha már itt tartunk, azért derék kormányunk vírusvédelem címszó alatt módosította a választási törvényt, két hét alatt intézkedett az egyetemi vagyon kiszervezéséről, titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének dokumentációját, az első veszélyhelyzet idején pedig szépen elkezdték a Városliget projectet, amit egyébként a főpolgármester közreműködése nélkül normális körülmények között nem tehettek volna meg. Ennek tükrében eléggé hiteltelennek tűnik, amit most állítanak.

 

Mi lesz ezután?

 

Túl sok változás nem lesz. A Fidesz továbbra is részét képezi az európai Néppártnak, csak a frakciónak nem. Így azok az információk, támogatások, amik ebből adódóan eddig a pártot megillették, ezután is meg fogják. Ezen kívül maguk a képviselők sem veszítik el a szavazati jogaikat, sem a mandátumaikat.

A frakciótagság elvesztése viszont érzékenyen érintheti a pártot és a képviselőket, mind anyagi szempontból, mind felszólalások időtartamában, mind tisztségek vállalásában. Így szinte biztosra veszem, hogy valahogyan megoldják a frakcióban való részvétel kérdését. Jelenleg ebből a szempontból két opciót tudok elképzelni. Az egyik, hogy csatlakoznak Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR). Bár Orbán hallgathatná egy darabig, hogy a párttársai abban a székben ülnek, ahol korábban Bokros Lajos, de ezt leszámítva ideológiailag talán ők állnak még mindig legközelebb a Fideszhez. A másik opció, ha alapítanak egy új frakciót. Mivel ehhez 23 fő és 7 különböző ország képviselője kell, gyakorlatilag a frakció fele megvan és más országokból akár 1-2 képviselő is elég lehet, hogy ez megtörténjen. Én jelenleg ezt a két utat látom a Fidesz előtt.

 

Ha neked más a véleményed, írd meg kommentben!

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/