Sajtó-helyreigazítás, de hogy?


Az elmúlt időszakban azt már sajnos megszokhattuk, hogy a független és elfogulatlan média Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Szinte az összes lap vagy egyértelműen kormánypárti, vagy egyértelműen ellenzéki, hébe-hóba lehet 1-2 objektív hírportált találni. A legnagyobb csalódás számomra azonban kétségkívül az origo. Hihetetlen számomra, hogy a 2-3 évvel ezelőtt még minőségi, független és szakmai média mára – véleményem szerint – a Habony-média elsőszámú szennylapjává avanzsálódott, ahol politikai kérdésekben nemcsak az objektív, de már a hiteles tájékoztatásnak a látszatára sem adnak.

De ha csak annyi történt volna, hogy az origo egy újabb magához méltó – vagyis igénytelen és részrehajló – politikai cikket írt volna, azon már meg sem lepődnék és egy vállrándítással elintézném. Amivel viszont szerdán találkoztam, az ennél sokkal érdekesebb.

Ami történt ugyanis, hogy az origonak egy valótlan tartalmú cikke miatt – amely szerint Vona Gábort húszmilliós Audival fizette le Simicska Lajos – sajtóhelyreigazítást kellett közölnie. A cikket – és a helyreigazítást egyben – itt olvashatjátok. De vajon ez egy normális helyreigazítás? Biztos így kellene ennek kinéznie? Egyáltalán mit ír elő a törvény? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a következő cikkemben!


Hogy szól a jogszabály?

A médiatörvény a sajtó helyreigazításról az alábbiakat írja: „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények (…) A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben (…) kell közölni.”

A szabály több kérdést vet fel, leginkább azt, hogy mit jelent az, hogy „hasonló módon és terjedelemben”? Sajnos nem vagyok médiajogász, így ennek pontos tartalma nem ismert előtt, jogi ismereteim azonban egyértelműen azt mondják, hogy egy ilyen szabályozás akkor éri el a célját, hogyha ugyanazok a személyek, akik a hírről tudomást szereznek, biztosan – vagy legalábbis nagy valószínűséggel – a helyreigazító közleményt is elolvassák. Hiszen így lehetséges az okozott sérelem kompenzálása.

Nézzük meg, hogy mi a problémám ezzel a helyreigazítással:

1.    Kezdjük egy kis szőrszál-hasogatással: a helyreigazító közlemény 819 karakter, a cik 1.533 karakter. Ezt én nehezen tudom hasonló terjedelemnek nevezni. De oké, ezen még túl lehet lépni.

2. Azzal, hogy az adott cikkbe gyakorlatilag beillesztették a sajtóhelyreigazítást, látszólag korrektül jártak el, valójában elérték, hogy jóformán senki se ismerje meg, aki az eredeti cikket elolvasta és elhitte. Ugyanis amikor április 4-én kitették, akkor ez friss hírként az origo főoldalán sokáig jelen volt. De nem tartom túl valószínűnek, hogy a sajtó-helyreigazítást követően ez ismételten friss hírként jelent volna meg az oldalon. Ha viszont tényleg nem, akkor gyakorlatilag semmi értelme nem volt a sajtó-helyreigazításnak, ugyanis hiába osztották meg az ellenzéki online sajtótermékek tömegével ezt az oldalt, ebből valószínűleg csak az ellenzékkel szimpatizáló állampolgárok ismerték meg annak tartalmát, akik eleve valószínűleg el sem hitték a cikk tartalmát. A helyreigazítás valószínűleg pont azokhoz nem jutott el, akik bevették a benne lévő hazugságokat. Szóval mindenképpen új cikként kellett volna megjeleníteni a helyreigazítást (amit egyébként az origo több másik esetben meg is tett).

3.  Az eredeti cikk napokig szalagcímen volt közvetlenül a választások előtt. A helyreigazítást egy percig nem láttam az origo főoldalán. Persze az is lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, de nem tartom valószínűnek. Ez szintén „egy kicsit” befolyásolhatja, hogy hány ember olvassa el.

4.   És végül ne feledkezzünk meg arról, hogy az eredeti cikk közvetlenül a választások előtt jelent meg, a helyreigazítás a választást követően. Az én véleményem az, hogy ez a választási alapelvek, azon belül is az egyenlőség elvének és a politikusok jó hírnévhez fűződő jogának egyértelmű megsértése. Az Alkotmánybíróság azonban nem osztja ezt a véleményemet. Már 4 éve is több alkalommal kifejtette a taláros testület, hogy mivel kampányidőszakban a politikusoknak sokkal több lehetőségük van megvédeni magukat a rágalmakkal szemben, mint bárkinek bármikor máskor, ezért az ellenük felhozott, akár alaptalan rágalmak, is beleférnek, kivéve, hogyha azok a politikai tevékenységükhöz nem kapcsolódnak (pl. mint családapát, és nem mint politikust rágalmazzák). Ezzel szemben nekem súlyos aggályaim vannak, ugyanis azt érzem, hogy ezek a megállapítások nagymértékben felelősek azért, hogy Magyarországon a politikai kultúra a morális pöcegödör legaljára került. Viszont ettől függetlenül képzeljünk el egy szituációt: egy 60 éves személy bemegy a választási irodába, és mondja, hogy „Elnézést kérek, de én a választásokon azért szavaztam a FIDESZ-re, mert az origo azt írta, hogy Vonát lefizette Simicska. De most, hogy kiderült, hogy ez hazugság, megváltoztatnám a szavazatom és mégis inkább a Jobbikra szavaznék!” Nyilván teljesen abszurd a kérés, márcsak azért is, mert a választások titkossága miatt nem lehet tudni, hogy ki kire szavazott. De valójában mégsem mondhatjuk azt, hogy a kérés teljesen megalapozatlan lenne. Más, ha valaki egy fizetett politikai hirdetésnek dől be, és megint más, ha egy magát hitelesnek nevező online lap hazugságának.


Mindezeket összevetve ebben a formában ezt a helyreigazítást nagyon súlyosan aggályosnak tartom, ugyanis pontosan a kívánt célt – azaz, hogy az eredeti olvasók tudomást szerezzenek a hamis hírről – nem tudja elérni. Ez  utóbbiért persze nem lehet az origot hibáztatni, ha a szabályok és a kontroll gyakorlata ezt megengedi, akkor nyilván ezt fogják tenni (ahogy az index és a 444 is igyekszik a helyreigazításait elsúvasztani). Ugyanakkor úgy érzem, hogy sokkal következetesebb és szigorúbb gyakorlatra lenne szükség ebben a kérdésben.


Mik a saját javaslataim?

A következőkben összefoglalom, hogy szerintem hogyan lehetne ezeket a trükköket kikerülni:

1.Szigorúbb szabályozás a sajtóhelyreigazítás elhelyezése – azt gondolom, hogy ahogy a tv-ben is meghatározott időpontban kell a sajtó-helyreigazításokat, illetve a műsorszünet-büntetéseket betartani, úgy online lapoknál is ez lenne a minimum. Ha egy hamis cikk a szalagcímen szerepelt, akkor a helyreigazítás legalább ugyanannyi ideig legyen az adott oldal szalagcímén. Sőt, még messzebb elmegyek: én azt mondanám, hogy kb. kétszerannyi ideig kellene a szalagcímen megjelennie a helyreigazításnak, mint ameddig az eredeti kinn volt. Az úgy elvenné az online lapok szerkesztőinek kedvét a hamis cikkektől.

2. Az oldal működésének ideiglenes megszüntetése – egy hasonló megoldás, mint a televíziós műsorszünet, itt is megoldás lenne. Abban mondjuk nem vagyok biztos, hogy online világban ez jogilag és gyakorlatilag kivitelezhető-e úgy, mint a televízióban. De ha van rá lehetőség, akkor megtenném azt, hogy az oldal ideiglenesen leáll és bármelyik cikknél, ha valaki rákattint, csak a sajtóhelyreigazító közlemény jelenik meg. Ha meg ez ebben a formában nem kivitelezhető, akkor arra kötelezném, hogy ideiglenesen az összes cikküknél megjelenjen egy hasonló írás, mint amit a linkelt cikkben látunk, és ami arról szól, hogy a közéleti cikkükben hazudtak.

3.  Elsősorban ne a pénzbírság legyen a megoldás – persze nem azt mondom, hogy a pénzbírság nem megoldás semmire és felesleges. Nem is azt, hogy ne fizessenek annak kártérítést, akit rágalmaztak. De a szankciók esetében a pénzbüntetés a legnagyobb kettős mérce. Hiszen ha egy origot mondjuk 50.000.000 forintra megbüntetnek, azt a tulajdonosai mellényzsebéből kifizetik, míg lehet, hogy egy adományokból magát fenntartó ellenzéki oldalnak ugyanez az oldal megszűnését jelentheti. A helyreigazítások, és a 2. pontban felvetett szankciók szerintem sokkal igazságosabbak.

Sajnos nincsenek illúzióim, tudom, hogy ezekre a jövőben nem fog sor kerülni. Mindazonáltal azt gondolom, hogy a média inkorrekt tájékoztatása oly sok mindenre van befolyással, hogy az ottani hazugságokról minél szélesebb körben tudomást kell szerezni. Ezért a cikk végén belinkelem az össze origos sajtó-helyreigazítást, ami az elmúlt időszakban politikai cikkekben megjelent. Ha másról is tudtuk, akkor jelezzétek és frissítem a cikket, és ha segítetek, más online lapok helyreigazításait is összegyűjtöm:


Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról