Sajtó-helyreigazítás, de hogy?
Az
elmúlt időszakban azt már sajnos megszokhattuk, hogy a független és
elfogulatlan média Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Szinte az összes
lap vagy egyértelműen kormánypárti, vagy egyértelműen ellenzéki, hébe-hóba
lehet 1-2 objektív hírportált találni. A legnagyobb csalódás számomra azonban
kétségkívül az origo. Hihetetlen számomra, hogy a 2-3 évvel ezelőtt még
minőségi, független és szakmai média mára – véleményem szerint – a Habony-média
elsőszámú szennylapjává avanzsálódott, ahol politikai kérdésekben nemcsak az
objektív, de már a hiteles tájékoztatásnak a látszatára sem adnak.
De ha
csak annyi történt volna, hogy az origo egy újabb magához méltó – vagyis
igénytelen és részrehajló – politikai cikket írt volna, azon már meg sem
lepődnék és egy vállrándítással elintézném. Amivel viszont szerdán találkoztam,
az ennél sokkal érdekesebb.
Ami
történt ugyanis, hogy az origonak egy valótlan tartalmú cikke miatt – amely
szerint Vona Gábort húszmilliós Audival fizette le Simicska Lajos –
sajtóhelyreigazítást kellett közölnie. A cikket – és a helyreigazítást egyben –
itt olvashatjátok. De vajon ez egy normális helyreigazítás? Biztos így kellene
ennek kinéznie? Egyáltalán mit ír elő a törvény? Ezekre a kérdésekre keresem a
választ a következő cikkemben!
Hogy szól a jogszabály?
A médiatörvény
a sajtó helyreigazításról az alábbiakat írja: „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak,
híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel,
követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy
a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket
tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények (…) A
helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség
esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény
sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben (…) kell közölni.”
A
szabály több kérdést vet fel, leginkább azt, hogy mit jelent az, hogy „hasonló módon és terjedelemben”? Sajnos
nem vagyok médiajogász, így ennek pontos tartalma nem ismert előtt, jogi
ismereteim azonban egyértelműen azt mondják, hogy egy ilyen szabályozás akkor
éri el a célját, hogyha ugyanazok a személyek, akik a hírről tudomást
szereznek, biztosan – vagy legalábbis nagy valószínűséggel – a helyreigazító
közleményt is elolvassák. Hiszen így lehetséges az okozott sérelem
kompenzálása.
Nézzük
meg, hogy mi a problémám ezzel a helyreigazítással:
1. Kezdjük egy kis
szőrszál-hasogatással: a helyreigazító közlemény 819 karakter, a cik 1.533
karakter. Ezt én nehezen tudom hasonló terjedelemnek nevezni. De oké, ezen még
túl lehet lépni.
2. Azzal, hogy az adott
cikkbe gyakorlatilag beillesztették a sajtóhelyreigazítást, látszólag korrektül
jártak el, valójában elérték, hogy
jóformán senki se ismerje meg, aki az eredeti cikket elolvasta és elhitte.
Ugyanis amikor április 4-én kitették, akkor ez friss hírként az origo főoldalán
sokáig jelen volt. De nem tartom túl valószínűnek, hogy a sajtó-helyreigazítást
követően ez ismételten friss hírként jelent volna meg az oldalon. Ha viszont
tényleg nem, akkor gyakorlatilag semmi értelme nem volt a sajtó-helyreigazításnak,
ugyanis hiába osztották meg az ellenzéki online sajtótermékek tömegével ezt az
oldalt, ebből valószínűleg csak az ellenzékkel szimpatizáló állampolgárok
ismerték meg annak tartalmát, akik eleve valószínűleg el sem hitték a cikk
tartalmát. A helyreigazítás valószínűleg
pont azokhoz nem jutott el, akik bevették a benne lévő hazugságokat. Szóval
mindenképpen új cikként kellett volna megjeleníteni a helyreigazítást (amit
egyébként az origo több másik esetben meg is tett).
3. Az eredeti cikk napokig szalagcímen volt közvetlenül a
választások előtt. A helyreigazítást egy percig nem láttam az origo főoldalán. Persze az is lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el,
de nem tartom valószínűnek. Ez szintén „egy kicsit” befolyásolhatja, hogy hány
ember olvassa el.
4. És végül ne feledkezzünk
meg arról, hogy az eredeti cikk
közvetlenül a választások előtt jelent meg, a helyreigazítás a választást
követően. Az én véleményem az, hogy ez a választási alapelvek, azon belül
is az egyenlőség elvének és a politikusok jó hírnévhez fűződő jogának
egyértelmű megsértése. Az Alkotmánybíróság azonban nem osztja ezt a
véleményemet. Már 4 éve is több alkalommal kifejtette a taláros testület, hogy
mivel kampányidőszakban a politikusoknak sokkal több lehetőségük van megvédeni
magukat a rágalmakkal szemben, mint bárkinek bármikor máskor, ezért az ellenük
felhozott, akár alaptalan rágalmak, is beleférnek, kivéve, hogyha azok a
politikai tevékenységükhöz nem kapcsolódnak (pl. mint családapát, és nem mint
politikust rágalmazzák). Ezzel szemben nekem súlyos aggályaim vannak, ugyanis
azt érzem, hogy ezek a megállapítások nagymértékben felelősek azért, hogy
Magyarországon a politikai kultúra a morális pöcegödör legaljára került.
Viszont ettől függetlenül képzeljünk el egy szituációt: egy 60 éves személy
bemegy a választási irodába, és mondja, hogy „Elnézést kérek, de én a választásokon azért szavaztam a FIDESZ-re,
mert az origo azt írta, hogy Vonát lefizette Simicska. De most, hogy kiderült,
hogy ez hazugság, megváltoztatnám a szavazatom és mégis inkább a Jobbikra
szavaznék!” Nyilván teljesen abszurd a kérés, márcsak azért is, mert a
választások titkossága miatt nem lehet tudni, hogy ki kire szavazott. De
valójában mégsem mondhatjuk azt, hogy a kérés teljesen megalapozatlan lenne.
Más, ha valaki egy fizetett politikai hirdetésnek dől be, és megint más, ha egy
magát hitelesnek nevező online lap hazugságának.
Mindezeket
összevetve ebben a formában ezt a helyreigazítást nagyon súlyosan aggályosnak
tartom, ugyanis pontosan a kívánt célt – azaz, hogy az eredeti olvasók tudomást
szerezzenek a hamis hírről – nem tudja elérni. Ez utóbbiért persze nem lehet az origot
hibáztatni, ha a szabályok és a kontroll gyakorlata ezt megengedi, akkor nyilván
ezt fogják tenni (ahogy az index és a 444 is igyekszik a helyreigazításait
elsúvasztani). Ugyanakkor úgy érzem, hogy sokkal következetesebb és szigorúbb
gyakorlatra lenne szükség ebben a kérdésben.
Mik a saját javaslataim?
A
következőkben összefoglalom, hogy szerintem hogyan lehetne ezeket a trükköket
kikerülni:
1.Szigorúbb szabályozás a sajtóhelyreigazítás elhelyezése – azt gondolom, hogy ahogy a tv-ben is meghatározott
időpontban kell a sajtó-helyreigazításokat, illetve a műsorszünet-büntetéseket
betartani, úgy online lapoknál is ez lenne a minimum. Ha egy hamis cikk a szalagcímen szerepelt, akkor a
helyreigazítás legalább ugyanannyi ideig legyen az adott oldal szalagcímén. Sőt,
még messzebb elmegyek: én azt mondanám, hogy kb. kétszerannyi ideig kellene a
szalagcímen megjelennie a helyreigazításnak, mint ameddig az eredeti kinn volt.
Az úgy elvenné az online lapok szerkesztőinek kedvét a hamis cikkektől.
2. Az oldal működésének ideiglenes megszüntetése – egy hasonló megoldás, mint a televíziós műsorszünet, itt is
megoldás lenne. Abban mondjuk nem vagyok biztos, hogy online világban ez
jogilag és gyakorlatilag kivitelezhető-e úgy, mint a televízióban. De ha van rá
lehetőség, akkor megtenném azt, hogy az oldal ideiglenesen leáll és bármelyik
cikknél, ha valaki rákattint, csak a sajtóhelyreigazító közlemény jelenik meg.
Ha meg ez ebben a formában nem kivitelezhető, akkor arra kötelezném, hogy
ideiglenesen az összes cikküknél
megjelenjen egy hasonló írás, mint amit a linkelt cikkben látunk, és ami arról
szól, hogy a közéleti cikkükben hazudtak.
3. Elsősorban ne a pénzbírság legyen a megoldás – persze nem azt mondom, hogy a pénzbírság nem megoldás semmire
és felesleges. Nem is azt, hogy ne fizessenek annak kártérítést, akit
rágalmaztak. De a szankciók esetében a pénzbüntetés a legnagyobb kettős mérce.
Hiszen ha egy origot mondjuk 50.000.000 forintra megbüntetnek, azt a
tulajdonosai mellényzsebéből kifizetik, míg lehet, hogy egy adományokból magát
fenntartó ellenzéki oldalnak ugyanez az oldal megszűnését jelentheti. A
helyreigazítások, és a 2. pontban felvetett szankciók szerintem sokkal
igazságosabbak.
Sajnos
nincsenek illúzióim, tudom, hogy ezekre a jövőben nem fog sor kerülni.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy a média inkorrekt tájékoztatása oly sok
mindenre van befolyással, hogy az ottani hazugságokról minél szélesebb körben
tudomást kell szerezni. Ezért a cikk végén belinkelem az össze origos
sajtó-helyreigazítást, ami az elmúlt időszakban politikai cikkekben megjelent.
Ha másról is tudtuk, akkor jelezzétek és frissítem a cikket, és ha segítetek,
más online lapok helyreigazításait is összegyűjtöm:
Ha szeretnél értesülni az új
cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:
https://www.facebook.com/velemenyes/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése