Pilótaértékelés 2021, 2. rész

 

A hétvégén feldübörögnek a gépek, és új Formula 1-es szezon kezdődik el. De addig még pótolom a hiányosságomat és befejezem a múlt héten elkezdett listámat, ezúttal az első 10 helyezettel. Lássuk, kiknek sikerült jól a tavalyi év.

 

10. Sebastian Vettel

 


A német versenyző tavaly a karrierje mélypontjára került, így az idei évben az volt a kérdés, sikerül-e neki felállnia. Azt gondolom, hogy részben azért ez megtörtént. Az első pár futama ugyan nem sikerült túl jól, ám Monacótól kezdődően volt pár olyan versenye, ahol úgy éreztem, mintha a régi Vettelt látnám. Utána sajnos ez már nem jött ki ennyire jól, de azért, ha nem is nagyon nagy különbséggel, de verte a csapattársát, és tudott azért stabil pontokat szerezni. Ez még messze nem a négyszeres világbajnok Vettel volt, de az irány mindenesetre jó, és ha az Aston Martin erősebb lesz, látok rá esélyt, hogy komolyabb eredményeket fog elérni. Ha…

 

9. Esteban Ocon


 

A francia versenyző érdekes kihívást kapott maga mellé a visszatérő Fernando Alonso személyében. Legyőzni ugyan nem tudta őt, ám azért derekasan helytállt. A szezon kezdetén volt pár kimondottan erős futama, ám utána jópár gyengébb teljesítménye is, és úgy tűnt, hogy Alonso a fejére fog nőni. Ám sikerült összeszednie magát és, bár némiképp szerencséje is volt, de megszerezte élete első futamgyőzelmét is. Azonban Ricciardoval ellentétben nála a best of rest bajnokság azt bizonyította be, hogy nem egy véletlen kiugró eredmény volt csak a magyarországi győzelem. Összességében a tavalyi évhez képest egyértelműen fejlődött, és várhatjuk, hogy mi fog vele még történni.

 

8. George Russell

 


Többször tettem már fel a kérdést, hogy vajon mit tudna Russsell, ha csak egy picikét versenyképesebb autó lenne alatta. Nos, erre megkaptuk a választ: a brit versenyző rendszerint túl tudott jutni a Q1-es szakaszokon, volt pár Q3-as eredménye is, és néhány pontszerzése is, sőt, megszerezte élete első dobogóját, bár ez egy kissé kétes eredmény lett. A nyers tempója remek és a 2020-as évvel ellentétben 2021-ben már ki is tudta használni a kínálkozó lehetőségeket több ízben. Így méltó ellenfele lehet idén Lewis Hamiltonnak. Ami egy picit elbizonytalanít, hogy azért az idei évben is volt 1-2 könnyelmű hibája, ráadásul az utolsó futamokon volt, amikor kikapott csapattársától. A hétszeres világbajnok ellen ezek már nem fognak beleférni.

 

7. Fernando Alonso

 


Jó az öreg a háznál, ezt meg kell hagyni. A szezon kezdetén féltem, hogy ez egy Schumi-féle visszatérés lesz, ám Fernando már az első futamon bebizonyította, hogy van még benne tartalék. Utána volt pár gyengébb futama, ám a szezon közepére belerázódott, és megbízható teljesítmény nyújtva gyűjtögette a pontokat. A katari dobogója a legszebb eredménye volt, ám a legemlékezetesebb eleme a szezonjának a Hamilton elleni kiváló hungaroringi védekezése, amivel csapattársa győzelmét védte. Nem mondom, hogy ez volt élete szezonja, de abszolute bizonyította, hogy még 40 évesen is számolni kell vele.

 

6. Charles Leclerc


 

Keserédes éve volt a Ferrari francia versenyzőjének. Több pole pozíció és dobogó is kötődik a nevéhez, ezenkívül mind edzéseken, mind futamokon legyőzte a csapattársát…akitől a pontversenyben mégis kikapott. Hogyan? Be kell ismerni, hogy Leclerc idei éve balszerencsés volt, a kelleténél több technikai hibával és ezek rányomták a bélyegét az idei évére, ugyanakkor megvoltak a személyes hibái is, pl. a monacoi időméről baki abszolute neki felróható. És úgy tűnik, ez a jelenlegi csapattárs ellen már nem fér bele. Ezzel együtt a Ferrari pilótája remek szezon futott és nincs kétségem, hogyha az autó olyan erős lesz, mint a teszteken, akkor vele számolni kell, mint bajnokaspiránssal.

 

5. Pierre Gasly

 


Az Alpha Tauri versenyzője ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta. Bár a csapata mindösszesen a konstruktőri bajnokság hetedig helyére volt jó, ő maga rendkívül stabilan hozta a pontokat, rendszerint Q3-ba került és bár a győzelem nem sikerült neki, egy dobogós hely dukált neki. Ez pedig felveti annak a kérdését, hogy vajon indokolt-e tovább küzdenie a Red Bull de facto fiókcsapatába, vagy indokolt volna egy váltás? Szerintem, ha nem lép előre, akkor mindenképpen az utóbbi a járható út. Csak azért nem teszem még előrébb, mert Tsunoda gyenge teljesítménye miatt nehéz megítélni az Alpha Tauri valós erejét. De hogy Gasly erőn felül teljesített, az biztos.

 

4. Carlos Sainz Jr.


 

Azt gondolom, hogy amíg a McLaren, az Alpine és az Aston Martin esetén jogosan felvetődő kérdés volt, hogy vajon a rutinosabb, ám új környezetbe kerülő vagy a fiatalabb, de csapaton beül tapasztaltabb csapattárs lesz-e a jobb, addig a Ferrarinál mindenki készpénznek vette Leclerc győzelmét. Éppen ezért óriási meglepetés volt, hogy a fiatal spanyol versenyző összességében le tudta győzni. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a két versenyzőből egyértelműen őt érte kevesebb pech és egyébként mind az időmérőkön, mind az edzéseken 14-8-ra kikapott tőle. Ennek ellenére stabilitásával kitűnt a tömegből, és mivel a teoretikus best of rest bajnokságomban is megverte Leclercet, úgy gondolom, indokolt a magas helyezése (bár itt a 4-6. helyen nüanszok döntöttek).

 

3. Lando Norris


 

Ha csak a szezon első kétharmadát nézném, akkor azt mondom, hogy Norris világbajnoki szintet hozott. Ebben az időszakban abszolute felvette a versenyt Verstappennel és Hamiltonnal (az autója sajnos nem), amit számos dobogós és masszív pontszerző hely bizonyít. És már az első győzelem is csak karnyújtásnyira volt tőle, amikor érkezett az az eset, amiről korábban írtam, és ami miatt én személy szerint nem tudom őt hibáztatni. Utána viszont mintha kissé visszaesett volna, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez legalább annyira igaz a McLarenre is, mint rá. Ami azonban tény, hogy pályafutása legstabilabb szezonját teljesítette és egy nem akármilyen kvalitású pilótát vert el meggyőző fölénnyel. Ez nálam mindenképp dobogós.

 

2. Lewis Hamilton

 


Tavaly – bár sokan az Abu Dhabi eset után erkölcsi bajnoknak kiáltották ki – nem sikerült neki a címvédés. Ez főleg három dolognak tudható be: az autók közötti különbség gyakorlatilag eltűnt (a Red-Bull vonatkozásában), stratégiailag a Mercedes nagyon alulmúlta a Red Bullt, és azért Hamiltonnak is volt 1-2 hibája. Nem sok persze, de azért az imolai vagy a bakui hibája ott volt, illetve Monaco sem ment neki tökéletesen. Ezzel együtt így is remek szezont hozott, és főleg a szezon végén, amikor már nem nagyon fértek bele hibák, semmit nem rontott el, és az utolsó pillanatokig életben tartotta az esélyét. Ami utána történt, arról már nem ő tehetett. Így a veresége ellenére is dicséretet érdemel.

 

1. Max Verstappen

 


Abu-Dhabi incidens ide vagy oda, amit Max letett az asztalra, az előtt fejet kell hajtani. A győzelmek és poleok száma önmagáért beszél, ahogyan az is, amilyen könnyedséggel verte meg legújabb, rutinos csapattársát. Az egész szezon alatt alig volt hibája és az utolsó pár futamot leszámítva végig megőrizte hidegvérét, de ezeken a versenyeken sem követett el durva hibát. Az egész éve stabil, masszív és gyors volt, mialatt a mögötte dolgozó csapat is mindent megtett a végső győzelme érdekében. Egyértelműen megérdemelt a bajnoki címe.

 

Mire ezeket a sorokat olvassátok, Bahreinben már dübörögnek a gépek és talán már túl is vagyunk 2 szabadedzésen. De remélem, mindenki lezárja ezzel a tavalyi évet és nekifordulhatunk az ideinek, ami az eddigi alapján kifejezetten izgalmasnak ígérkezik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról