Kis Nosztalgia – Mesopotamia Kebab, Budapest

 

Amikor legutóbb jártam Budapesten, a West Endben mindenhol a Mesopotamia étterem reklámját láttam. Nem tudom, mióta vannak ott, de maga a Brand nekem nem ismeretlen: Kolozsváron ettem már náluk, ahol azt éreztem, hogy jó az étel, de nekem picit az ottani kebabosok mellett túlárazottnak tűnt. Azonban kíváncsi voltam, hogy itt Budapesten mit hoznak, így ki is próbáltam a helyet. Az ételek közül egy sima kebab menüt választottam, amiben kebab, üdítő és hasábburgonya van, mellé meg egy Nutellás-banános Creep palacsintát.

 

Az étel kb. 10-15 perc alatt készült el. Ezzel a részével nem lenne baj, mert a palacsintát láttam, hogy frissen csinálják, sokan rendeltek akkor, amikor én, és a kebabot is el kell készíteni. A mellett viszont nem tudok elmenni, hogy miután kitették a tálcámat, a sült krumplit szinte rögtön rátették. Így vígan hűlt 10-15 percet, mialatt olyan emberek, akik előttem kértek kebabtálakat, de akiknek a zöldségköretét rakták össze először, összességében frissebb krumplit kaptak, mint én. Na, ha valaki elmagyarázza nekem, hogy ez miért így történt, azt a következő pesti utamon meghívom itt egy adag kajára (persze csak ha racionális a magyarázat)! Minden létező konyhán azt tanítják, hogy fontos, hogy a vendég előtt minden friss legyen, sokszor ezért nagyon fontos, hogy milyen sorrendben készítenek el ételeket, hogy a szervírozás pillanatában minden a lehető legfrissebb legyen.

 

Oké, egy plázaétteremben nyilván nem várható el ugyanaz, mint egy elsőosztályú étterem konyhájában, de azért az, hogy megvárjuk, míg elkészül a kebab és utána teszünk hozzá a még friss (vagy legalábbis meleg környezetben lévő) krumplit, azért nem a konyhaművészet magasiskolája. Ezenkívül volt két másik problémám is a kiszolgálás kapcsán. Az egyik, amiről a legutóbbi cikkemben írtam, hogy nem volt olyan ember a személyzetben, aki tökéletesen beszélte volna a magyar nyelvet. Ez Budapest elit helyein is zavar engem, de egy Plázában még inkább. A másik pedig, hogyha nem szólok, akkor az üdítőt is lespórolták volna. Ez persze lehet csak egy apró figyelmetlenség volt, meg szóltam is, szóval ezen túl tudok lépni.

 

Ami az ízeket illeti, a krumpli ezek után nem meglepő módon egy kihűlő félben lévő burgonya benyomását keltette, mert, hogy az is volt. Ez jelentősen rontott az élvezeti értékéből. Maga a kebab azért jobban sikerült, a pitája mind formára mind ízre egyedi, picit sósabb, mint az átlagos kebab tészták, amiket használnak, viszont cserébe roppanósabbnak, frissebbnek is tűnt. Ez ízlés kérdése, hogy kinek fog tetszeni, de szerintem ígéretes. A hús itt pulykából van, amit reklámoznak is, ettem már más pécsi helyeken is pulykahúsos gyrost, így nekem ez nem annyira extrém meglepetés, viszont meg kell hagyni, jól készül, egy hagyományosabb, de finom fűszerezés, és aminek örülök, hogy némi szaftosság is maradt a húsba, összességében ízletes. A zöldségekhez sok mindent nem kell hozzátenni, minden rendben van velük mind minőségben, mind mennyiségben. És nekem ízlett a hozzáadott szósz is, lágy, édeskés, selymes öntet, bár ebből egy picit mehetett volna bele több, az étel pár részében kicsit elveszve éreztem.

 

Ezután kóstoltam meg a palacsintát, ami egy vékonyabb tésztás creep palacsinta. A tészta ennek megfelelően a szélén roppanósabb volt, ami nekem bejött, de ízre is ott van a szeren, és a benne lévő nutella és banán is oké, a Nutella tényleg Nutella, és mennyiségileg is nagyon rendben van, banánból egy kicsi szerintem még mehetett volna bele, de azért nem volt vállalhatatlan annak sem a mennyisége. Összességében ez is finom volt.

 

A két ételért együttesen 3.000 forintot fizettem, és összességében szerintem ez rendben van, itt most nem éreztem azt, amit Erdélyben, manapság egy komplex kebab menü kerülhet 2.000 forintba, és egy óriás creep palacsintáért sem elfogadhatatlan ár az ezres. Úgyhogy ezzel itt nem volt bajom. Más jellegű problémáim azonban voltak, de ami az érdekes, hogy ezek szinte mindegyike logisztikai és nem gasztronómiai. Maga a kebab egyértelműen a jobbak között van Budapesten is, de ha Pécsett megjelenne, szerintem itt is az lenne. Az, hogy hidegen kapom a krumplit, és nem kapok meg valamit, amit rendelek, kizárólag némi odafigyelést igényelne, ez pedig eléggé elszomorító. Ugyanakkor egyben egy reményt is jelent, hiszen ezek javítható, sőt, komolyabb befektetés nélkül javítható problémák. Így talán joggal bízhatok abban, hogy amikor legközelebb ott járok, akkor még jobb ízélményekkel távozhatok onnan.

 

Értékelésem: 7/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

 

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/mesopotamia.hu

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/