Újabb török kebabos – Kebap Time, Budapest, Lurdy-ház

 

Nemrégiben a Lurdy házban volt dolgom, és a pécsi utam előtt úgy gondoltam, hogy meg kellene vacsoráznom, ezért körbenéztem, milyen opciók vannak. Sajnos a legtöbb hely már zárva volt, ám egy török kebabos étterem még nyitva állt, ültek is benn, ezért azt gondoltam, hogy még tudok helyben fogyasztásra rendelni. Maga a kínálat nagyjából olyan volt, mint bárhol máshol, kebabfélék, néhány másfajta főétel, és egy elég igényes desszert-szekció. Szóval reménykedtem, hogy ez most jó lesz. Egy fetás gyros-tál mellett döntöttem, egy üdítővel és desszertként egy pudingot kértem.

 

Sajnos ezúttal is akadt néhány problémám az elején. Egyrészt megint előjött a szinte már szokásosnak mondható probléma, hogy akinél próbáltam rendelni, az elég nehezen értette a magyar nyelvet, magyaráznom kellett pár dolgot, mire megértette, mit akarok. Ugyanakkor a hely mentségére legyen mondva, hogy láttam egy másik embert is később a pultnál, aki tökéletesen beszélte a nyelvet, csak éppen ő akkor nem volt ott, amikor én rendeltem, ez picit más szituáció így. A másik, hogy az „étlapon” szereplő kép a gyrosról nem pont úgy nézett ki, mint amit kaptam, a pita például hiányzott róla. Sajnos egyébként ez sem egyedi jelenség, hogy random képeket tesznek csak fel, de ez azért kicsit zavar.

 

Maga az étel a húsból, zöldségekből, hasábburgonyából, a külön kért feta sajtból és a szószokból állt. A krumpli nem dobott túl nagyot, szerintem mirelit termék, és nem is volt túlságosan friss, ahogy rátették az ételre, ez azért így nem egy nagy élmény. A hús viszont annál ízletesebb, itt csak egyféle húsból lehet választani, de az legalább finom, hagyományosan, ám kellemesen fűszerezett, és kellőképpen omlós is. A feta sajtnál picit fura volt elrendezésben, hogy a hús alá tették, de ezt leszámítva teljesen rendben van, és eléggé tisztességes mennyiséget is kaptam belőle.

 

A zöldségek terén is minden rendben volt, bár a reszelt sárgarépát még mindig picit nehezen értelmezem a gyrosokhoz, de ízében különösebb baj nincs vele. Ami viszont igazán különlegessé tette a gyrost, az a két szósz. A csípős szószt nagyon szerettem, főleg, mert a csípőssége mellett egy édeskésebb ízhatása is volt. Ugyanakkor figyelmeztetnem kell mindenkit: ez a szósz tényleg csíp, nem is gyengén, így aki nem szereti az erős ételeket, az véletlenül se kérje rá. Én szerettem, nekem még rendben volt, de akinek e téren alacsonyabb a tűréshatára, az jobb, ha nem rizikózik. A másik szósz viszont nagyon ízlett, kellemes, kissé savanykás, remek állagú öntet. És összességében az egész étel is az apróbb hibái ellenére nagyon egyben van.

 

A desszert kapcsán le kell szögezni, nem ez a legszebb puding, amit valaha láttam, a vaníliás része nem igazán élettel teli, ráadásul kicsit vízesnek tűnt az egész. Ízben viszont oké, a csokoládés picit kesernyésebb, a vaníliás krémesebb és kellemesen édes, mennyiségben sem nem túl sok, sem nem túl kevés. Úgyhogy nagy gondok azért nincsenek.

 

Az árakra pontosan nem emlékszem, de kb. 2.500 forint volt a két étel, ami szerintem elfogadható. Bár kicsit kötekedőbb voltam, összességében azért a krumplit leszámítva komolyabb hiba ebben az ételben nem volt, inkább a rendelés körüli apróságok, amik kicsit zavarnak. Ugyanakkor azt szeretném éreztetni a pontjaimban is, hogy lényegesen jobb helynek gondolom ezt, mint a legtöbb budapesti török kebabost.

 

Értékelésem: 8/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

 

Bővebben a helyről: https://www.foodpanda.hu/restaurant/almb/kebab-time-lurdy-haz?utm_source=google&utm_medium=organic&utm_campaign=google_reserve_place_order_action

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/