Az idő és a Hkk-szabályok

 

(ez a cikk 2012-ben a sutorkragoru.blosport.hu-ra készült eredendően. Annak tartalmán nem változtattam).


Időhúzás és időmúlás. Ezek bizony olyan problémák, amik a hkk berkeiben is gyakran megjelennek. Az egy fordulóra szánt idő gyakran gyorsan lejár, emiatt pedig adott esetben nem kapunk három pontot (vagy egyet sem), holott úgy érezzük, jobban álltunk, mint az ellenfél. Néha csak bosszankodunk, mert nem sokon múlott egy jobb eredmény, máskor ellenfelünket szidjuk, mert több időt használt, mint mi. De olyan is van, amikor megvádoljuk őt szándékos időhúzással. Az igazság nehezen deríthető ki, sokszor nem egyértelmű, hogy az ellenfél időt húz, vagy gondolkodik. Ha egyértelmű, akkor a bírónak kell szólni és jobb esetben megoldja a problémát. Azonban a bíró sem tud semmit kezdeni az időmúlás problémájával. Ahogy azzal sem, ha valaki azzal vádolja az ellenfelét, hogy sokkal több időt használt ki, mint ő, sokkal többet gondolkodott. Hibáztatható a bíró emiatt? Nem hinném. Ő is csak egy ember, ő sem tud mindig, mindenkor ott lenni. Ez viszont nem változtat azon a tényen, hogy a fordulók lejárnak és valamit kezdeni kell a vitatkozó játékosokkal. Az 1-1 körös megoldás, ami most van, vajon jó, vagy azért felmerültek vele problémák? Utóbbi mellett is lehet érveket felhozni. Egyrészt, hátrányba hozza azt az embert, akinek éppen a köre van (ha épp a köre végén állt, akkor már neki nincs köre, és lehet, mást csinált volna, ha tudja, hogy az adott köre az utolsó), másrészt pont a mostani pörgősön láttuk, hogy az az 1-1 kör akár negyed órán keresztül is tarthat, de az azonnali lefújás sem mindig igazságos. Ráadásul a döntetlen sokszor senkinek sem jó. Emiatt már többször sürgették a játékosok, hogy kellene valami valódi megoldás erre a problémára, ami kezeli az x-es meccseket (a ’dobunk egy kockával, és akié a nagyobb, az nyer’, mégsem az igazi). Mit lehet ilyen esetekben tenni? A Beholder fórumon mind a közeli, mind a távoli múltban felmerült már ez a probléma, és volt számos javaslat. Ezekből választottam ki ötöt, amit kicsit jobban kielemzek, utána pedig abban reménykedek, hogy a vitát ti fogjátok folytatni! Nem is szaporítom tovább a szót, vágjunk bele!

 




1.      Sakkórákat a Hkk-versenyre!

 

Nem egy alkalommal merült már fel az az elképzelés, hogyha egy játékosnak van sakkórája, akkor vihesse el a versenyre és használhassa. A sakkóra méri a köridőket és egyértelműen kivehető, ki hány percig játszott a körében. Az elképzelés érdekes, bár azt nem tudom, hogy a hkk-sok közül hánynak van otthon véletlenül elfekvőben egy sakkórája.

 

Előnyök:

 

-          Objektív mérce az időkihasználásra.

-          A legpontosabb, legprecízebb mérőeszköz.

 

Hátrányok:

 

-          A legtöbb játékosnak nincs otthon sakkórája, így csak 2-3 asztalnál működne ez, ami kettős szabályrendszerhez vezet, mely semmiképp sem támogatható. Az pedig sem a játékosoktól, sem a szervezőktől nem várható el, hogy minden asztalhoz sakkórát vigyenek (az eredeti cikk megírása óta a mobilapplikációk ezen a helyzeten javítottak – a szerk.).

-          A módszer nem veszi figyelembe a paklik közti különbséget. Mert nem ugyanannyi idő kell egy Változó környezetes quwarg decknek, vagy egy Csatamezőnek egy körre, mint mondjuk egy auto-Bilincs decknek. És az is elképzelhető, hogy a szándékos időhúzó magatartást az a játékos végzi, aki kevesebb időt használ fel, a paklik közötti különbségből adódóan.

-          Gondot jelent az is, hogy a hkk-ban a játékos megállíthatja az ellenfél körét, és gondolkodhat, a sakkban ilyen nincs. Ha az ilyen közbeszólásoknál mindig ’váltás’ van, az egész meccs átmegy sakkóra-ütögetésbe, ha viszont nincs, akkor egy játékos az ellenfél körében tudja húzni az időt.

-          A módszer nem értékeli eléggé a játékintelligenciát. Mert van olyan, hogy valaki briliáns játékkal, hatalmas taktikai húzásokkal, de rengeteget gondolkodva nyer meg egy meccset. Egy ilyen, lélektanilag nagyon értékes győzelmet meg lerombolhat az, hogy a játékos a sakkóra miatt mégis fordulót veszít. Ez hosszútávon az ötletes, kreatív, igazán játékos deckkek helyett az agyatlan paklikat hozhatja előtérbe.

-          Mi lenne az a határ, amikor a sakkóra dönt? Mert nyilván nem ugyanaz, amikor a gondolkodási idők közötti különbség 2 perc, mint amikor fél óra ez az időtartam.

 

 

2.     A fordulóját befejező játékosok, mint ’esküdtek’ szerepeltetése

 

Az a gondolat is felmerült már, hogy azok a játékosok, akik már végeztek, üljenek le azok mellé, akik még nem és figyeljék a meccset, ha valami szabálytalanságot észlelnek, szóljanak a bírónak. Ezzel a bírónak sok segítő szeme lenne, akik többet látnának és az időhúzást is ki tudnák küszöbölni. Az mondjuk megint egy más kérdés, hogy egy 25-30 év körüli játékos mennyire tolerálná, ha egy 14-15 éves felügyelné őt.

 

Előnyei:

 

-          A sakkórával ellentétben a játékosok nemcsak a gondolkodási idők közötti különbséget, hanem a szándékos időhúzást is észrevennék.

-          Egyszerű megoldás és egyértelmű.

 

Hátrányai:

 

-          25-30 perc általában mindenkinek kell, hogy befejezze a meccsét, így a kezdeti lassú játék/időhúzás nem derülne ki.

-          A játékosok egymás ellenfelei is, könnyen lehet, hogy a többi pakli kiismerésére fordítanák inkább az időt, nem az ellenőrzésre.

-          A játékosok könnyen elfogulttá válnak, főleg egy helybéli és egy városon kívüli versenyző egymás elleni küzdelme esetén.

-          Fennáll annak a veszélye, hogy a rutintalanabb játékosok beleszólnak a játékba. Ráadásul sok embert már az is zavar (köztük engem is), ha sok játékos veszi őt körül és figyeli a meccset.

 

3.     Pakliméret maximalizálása

 

A pörgős verseny tapasztalata az volt, hogy a Semleges csatamezős erőforrás-kontroll jellegű deckkek voltak azok, amik a leginkább nem tudták befejezni a körüket. Ennek oka talán a viszonylag kevés ölőlap, amiből jó néhányat ki is dobhatnak. Ezek a deckkek nem ritkán 120-140 lap körüliek, néha még ennél is nagyobbak. Ennek kapcsán merült fel, hogy 90-100 lap körüli deckmaximalizálás megállíthatná ezt a típusú ’hokijátékot’. Arról, hogy ez mennyiben gátolja a Mezők ilyen típusú játékát, nem tudom, őszintén megvallva nem szoktam ilyen paklival játszani.

 

Előnyei:

 

-          A módosítás valóban azt a paklit érintené, amivel az utóbbi időben időhúzás terén a legnagyobb gond van…

 

Hátrányai:

 

-          … de ezt a játékot messzemenőkig nem csak a Mezővel lehet játszani és nem csak 120 lapos deckkel.

-          Kérdés, mennyire gyengítene egy ilyen korlátozás a Csatamezőkön. Mivel ez egy használható, erős, metagame-formáló, de nem irreális pakli, nem szívesen száműzném a versenyasztalokról.

 

4.     Időtartalék a szoros fordulókra.

 

Pécsett én is gyakran csináltam azt, hogy eleve úgy tervezem a versenyeket, és úgy használom ki a lehetséges időt, hogy kalkulálok körülbelül félóra hosszabbítással, amit szoros meccseknél be lehet vetni. A döntést, hogy hosszabbítok-e, én hozom meg, de vannak irányadó szempontjaim. 2-0-s meccseknél nem hosszabbítok, ezenkívül figyelem a játék aktuális állását, hogy belátható időn belül befejeződik-e a meccs és persze arra is, hogy a végkifejlet szempontjából milyen jelentősége van az adott meccsnek. Az időhúzás kérdésére ugyan nem adunk választ, de pár indokolatlan lefújást el lehet ezzel kerülni.

 

Előnyei:

 

-          Nincs akkora idegeskedés, nyugodtan be lehet fejezni egy fordulót.

-          A gyorsabb fordulók idejét be hozzá lehet adni a későbbi fordulókhoz.

-          Van lehetőség felépíteni a meccset, nem egy kör alatt kell nyerni.

-          Gyakran teljesen észrevétlenül, vita nélkül lehet meglépni.

 

Hátrányai:

 

-          Nagyon szubjektív, a bíró könnyen visszaélhet vele (ezért engedtem el végül ezt a dolgot).

-          Az első 1-2 fordulóban nehéz dönteni arról, hogy használjuk-e el már ott az idő egy részét, és megkockáztassuk-e, hogy az utolsó fordulóban nem lesz.

-          25-30 fős versenyeken szinte mindig van egy olyan páros, aki nem végez időben.

 

5.     Kiértékelés

 

Azt hiszem, a legnagyobb kockázat nélkül kijelenthetem, hogy az egyik legvitatottabb módszere lenne ez a hkk-nak, ami létezik, ha bevezetnék. A lényeg azon van, hogy az időlejárás után a bíró megnézi az asztalokat, kezeket, gyűjtőket és a pakli felső 2-3 lapját, és ebből megpróbálja eldönteni, melyik játékos nyert volna, aztán a döntésének megfelelő eredmény kerül be a gépbe (vagy a papírra, mindenki amit használ). Az biztos, hogy a szándékos időhúzós vádak megszűnnének, viszont a bírók lehet, hogy közutálatnak örvendenének néhány ilyen eset után.

 

Előnyei:

 

-          Megszűnne az, hogy aki rosszul áll, 5-10 perccel az idő lejárta előtt direkt időt húz.

-          Egyértelmű meccsek esetén igazságos eredmény születne.

 

Hátrányai:

 

-          Szubjektív, a bíró könnyen visszaélhet vele.

-          A pakli felső 3 lapja akár egy Kurtz vagy gyűjtőben lévő Térfaló manaspórák után is megváltozhat.

-          Figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a játékosok is hibázhatnak, márpedig dőlt már el ezen meccs.

-          Sokan nem fogadnák el az ellenük történő kiértékelést egyértelmű esetekben sem, ami a verseny feszültté válásához vezetne.

 

6.     Aktuális kör befejezése után 1-1 kör a végén

 

Ráadásként egy nem az időmúlásra megoldást kínáló felvetést írok, hanem valami mást. Felmerült már pár alkalommal, hogy nem teljesen igazságos, hogy időlejárta esetén az aktuális játékos már csak a körét fejezheti be, a másiknak viszont teljes köre van. Ugyanis az ember, aki a második fő fázisában van mondjuk, már semmit nem tud tenni, a másik játékos viszont még felépíthet egy teljes kört. Ebből nekem is volt kellemetlen tapasztalatom az egyik Nemzetin. Két verzióm volt, vagy kockáztatok, és vagy van az ellenfelemnek azonnalija és hátrányba kerülök, vagy nincs, és nyerek. Vagy végigviszek egy biztonsági kört, amiben tudok védekezni és a következő körben igen nagy eséllyel nyerek. Elkezdtem a biztonsági körömet és a felénél leállítottak. Ha van még egy köröm, nyerek. Ha tudtam volna, hogy az az utolsó köröm, kockáztatok, utóbb megtudtam, ellenfelemnek nem volt azonnalija, nyerek. Így egy megnyert fordulót hoztam x-re. Itt bizony jobb lett volna, ha 1-1 kör van az aktuális . Persze így meg az aktuális körében lévő játékos kerül kis előnybe, de ezt teljesen igazságosan nem lehet megoldani.

 

Előnyei:

 

-          Mivel mindkét játékos felépíthet egy teljes kört, így egyenlőbbek az esélyek.

 

Hátrányai:

 

-          Több idő telik el az időlejárás után, még jobban elnyúlnak a fordulók.

 

 

Összegzés:

 

Mint látható sok a megoldási kísérlet, a baj csak az, hogy mindegyik újabb problémákat vet fel. Ez sajnos elég nagy gond. Mert az nem jó, ha megoldunk egy problémát, és 3 másikat generálunk helyette. Éppen ezért mérlegelni kell, mi az, amiből több kár, mint haszon, és mi az, ami alkalmazható. Én az első 3 megoldást nem igazán tartom sem szükségesnek, sem célravezetőnek, a másik három szerintem megfelelő keretek között (ha valaki ellenőrzi a bírót is) megvalósítható. És persze, ami a legfontosabb, legyünk tisztességesek! Ha egy játékos a nyilvánvalóan elveszít egy meccset, dobja be, ne akarjon így x-et szerezni (de persze csak akkor, ha 100% a kudarc, különben ne, ez mégiscsak egy verseny), és legyünk tisztességesek, gondolkodjunk nyugodtan, de ne húzzuk az időt és ne sürgessük a másikat se! Néha ez is csak feszültséget generál, és további esélyt ad az időhúzásra! Ezek persze szép szavak, de látni kell, mindenki tehet azért, hogy ilyen problémák ne legyenek (sajnos ezt nem látják be sokan). A játékosok is, a bírók is, a szabályalkotók is. Ha mindenki teszi a maga dolgát, biztos vagyok benne, hogy az esetek többségében meg tudjuk oldani ezt a problémát.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról