Minden szempontból gourmet… – Eozin Corso, Gourmet Pljeskavica

A pécsi éttermek közül elkezdtek megnyitni azok, akiknek van valamilyen teraszuk vagy kerthelyiségük. Ez péntek estén látszódott is, nagyon sok helyen volt telt ház. Ennek örömére egy kisebb baráti társasággal úgy döntöttünk, hogy mi is elmegyünk valahova. Hogy hova az egyértelmű volt, az Eozin Corso kvízein hosszú ideje nem jártunk már sajnos, de a hely nyitását azért illik megünnepelni. Így egyértelmű volt, hogy arra esik a választásunk.

A hely átmeneti, szűkített étlapja nem kínál akkora változatosságot, mint korábban, de azért bőven elegendő. BBQ grill ételekből négyféle is megtalálható, de a balkáni húsfélékből és kolbászfélékből is van kínálat, ezenkívül néhány leves, készétel, saláta, és burgervariációk (köztük vega) is. Ennyiből azért mindenki tud választani. Én ezúttal kicsit kilógtam a csapatból, akik mind valamilyen BBQ húst kértek, velük ellentétben én a gourmet pljeskavicát választottam ki az ételkínálatból, amihez köretként házi lepényt és hagymát kínáltak, és mellé az elmaradhatatlan ajvárt. Mivel baráti társaságban voltam, nem mértem az elkészítési időt, de szerintem olyan 15-20 perc lehetett, ami teljesen rendben van friss ételeknél. A tál egyébként gusztusos, esztétikus volt, méretre viszont kissé keveseltem.


Megkóstoltam a pljeskavicát és nagyon meglepett. Viszonylag ritkán tapasztalom ennél a húsnál, hogy relatíve vastag kérget sütnek rá, de itt ez történt, viszont a kéreg keménysége remek kontrasztot adott a hús puha belső részével. A fűszerezése pedig abszolute visszaadta a hagyományos alapízeket, viszont egyiket sem tolta túl. Ki merem jelenteni, ez volt a legfinomabb pljeskavica, amit valaha ettem.

 

A lepény folytatta a remek sort. Első harapásra éreztem, hogy ez nem egy boltban kapható, házi termék, ellenben friss, ropogós, és nagyon kellemes ízű. Ez a fajta kenyérféleség, amit önmagában, mindenféle kíséret nélkül is szívesen megennék. Az ajvár erőssége és fűszerezése visszafogottabb volt, mint az átlag, de ezt egyáltalán nem értékelem hátrányként, mostanában sajnos sok olyan ajvárt ettem, aminél a csípős elemeket túltolják és ezzel a hagyományos alapzöldségek ízét alig lehet érezni. Itt viszont minden működött, állagában nagyon selymes volt, ízben hozta a zöldségek természetes ízeit. A hagyma igazából egyszerű, szétvágott lilahagyma volt. Ezt mindenki ízlése szerint ítélje meg, vannak, akik azt szeretik, ha megsütik kicsit a hagymát, mások a ropogósra pirított hagymachipsre esküdnek, engem viszont egyáltalán nem zavar, ha egy zöldség megmarad a maga nyers valóságában. Összességében nagyon komplex és finom vacsorát ettem.

 

Az ételért 2.490 forintot fizettem. Az étlap gourmet pljeskavicát ígért, és ezt minden szempontból megkaptam: remek, egyedi készítésű hús, lepény és nagyon finom ajvár, mindez esztétikus tálalásban. Viszont ha ironikus akarok lenni: a mennyiség is tükrözte a klasszikus gourmet-konyhát. Sajnos nem tudok a mellett elmenni, hogy gyakorlatilag 2.500 forintért kaptam egy szelet húst, ami aránylag a kisebbek közé tartozik a városban (csak összehasonlításként: a Tettye étteremben, ami szinten nem olcsó hely, a vegyes haltálban 3.500 forintért 4 halszeletet ettem). Ezenkívül a belső arányok sem voltak összhangban: ez a mennyiségű lepény 2 szelet húshoz is elég lett volna. Az ajvár kb. összhangban volt a lepény mennyiségével, viszont hagymából ehhez képest irreálisan sokat adtak (legalábbis szerintem, lehet, hogy van, aki több hagymával eszi, annak ez biztos tetszeni fog). Nem szeretem, ha egy tányér arányaiban ennyire felborul. És sajnos hasonló tapasztalatai voltak a többieknek is, akikkel együtt voltam.

 

Összefoglalva: ha csak a minőséget nézem, akkor ez az étel úgy, ahogy van, tökéletes, minden alapanyag nagyon finom, egyetlen elemébe sem tudok belekötni, továbbá minden elem hozzátesz valamit az étel összegészéhez, ami a külön-külön is nagyszerű részeket együtt még fantasztikusabbá teszi. Viszont az ár-mennyiség arány mégis kérdőjelessé teszi az összképet, főleg, hogy „éppen csak” jól tudtam lakni vele, ha kicsit éhesebb vagyok, lehet, nem távozok jóllakottan. Hogy ezt ki mennyire értékeli kritikának, azt mindenkire rábízom!

 


Értékelésem: 9/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/eozincorso/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:https://www.facebook.com/velemenyes/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról