Egy családi hely – Tettye vendéglő, Pécs, többféle étel

Ritkán írok a szó klasszikus értelmében vett éttermekről (értsd: ahol egy főfogás ára a 2.000 forintot meghaladja), sajnos az anyagi helyzetem nem olyan, hogy sok ilyen helyet kipróbáljak. A Tettye vendéglő azonban kivételt képez ez alól, elsősorban családi okokból, a legtöbb jelentős családi eseményünket ott tartjuk, így éves szinten azért 4-5 alkalommal eszek ott. Most az utolsó 2 ebédemről fogok írni. Nyilván a pontozás itt kicsit relatívabb, hiszen egy ilyen helyen az ember kalkulál azzal, hogy az árak magasabbak mint a klasszikus gyorsétteremben, vagy az átlagos street food éttermekben, de emiatt az elvárások is megnőnek.

A két alkalomból, amiről szeretnék írni, az egyik az édesapám testvérének születésnapja volt.  Ekkor úgy gondoltam, hogy a szezonális étlapról kóstolok két ételt, egy vegyes gyümölcslevest, illetve egy fűszeres bundás harcsafélét, aioli mártással és mandarinos lilakáposzta salátával. A levest viszonylag gyorsan megkaptuk, első ránézésre kicsit menzás beütése volt a lilás színével és a benne lévő különböző gyümölcsökkel. Hozzáteszem, nekem ezekkel a levesekkel az iskolában sem volt soha bajom, így itt sincs. Az íze pedig a menzainál érezhetően jobb volt. A leves sokkal fűszeresebb, a benne lévő gyümölcsök mennyisége is nagyobb, változatosabb és az íze is finomabb. Ezenkívül kapunk némi tejszínt is a tetejére, ami külcsínynek is jó, és az ízéhez is hozzátesz. Megmondom őszintén, ma már én szívesebben eszek gyümölcskrém-leveseket, mint ezeket a hagyományos gyümölcsleveseket, de ez ennek ellenére nagyon finom volt, ez egy jó kezdés.

Sajnos a főétellel már sokkal több problémám volt. Nekem a fűszeres bundáról valamiért egy sörtészta-szerű, paprikás-fokhagymás (esetleg citromos, ha már hal) bunda jutott eszembe, nem tudom, miért. De amit kaptam, az nem ez volt, de ami még rosszabb, hogy nem csak más volt, mint az elvárásom, hanem rendesen alul is múlta azt. Ez ugyanis gyakorlatilag egy rántott harcsa volt, amiben a rántást teleszórták egész köménymaggal. Erre viszont nagyon hepciás vagyok. Lehet, csak én gondolom így (bár a blogom facebook-csoportjában indított szavazás alapján nem), de szerintem az egész köménymag egy nagyon rossz beidegződése a magyar (és több más) konyhának. Az őrölt kömény abszolute át tudja adni azt az ízt az ételnek, amit remélnek a köménymagtól, de annál kevés rosszabb dolog történhet egy étkezés közben, hogy ráharapok az egész köménymagra. Márpedig ebben az ételben elkerülhetetlen volt, hiszen a bunda tele volt vele. És sajnos ez innentől eléggé beárnyékolta a teljes ételt. Írhatnék arról, hogy a halhús önmagában véve finom volt, jól elkészítették, írhatnék arról, hogy a lilakáposzta saláta mandarinnal keverése még szárazsalátának is jó ötlet, a két alapanyag remekül harmonizál egymással, és dicsérhetném az aioli mártást, amit szintén jól készítettek el. De igazán nem lenne hiteles tőlem egyik sem, mert a kömény íze az első ráharapástól annyira elnyomott mindent, hogy ezeket a kajákat is csak nyomokban tudtam élvezni. Így csak annyit tudok mondani, hogy sajnálom.

Ez az eset után azonban nem akartam rögtön írni. Mivel már többször jártam ott, és ismerem a helyet, ezért tudtam, hogy ennél sokkal jobbra is képesek, ezért elhatároztam, hogy csak a 30. szülinapi partim után készítem el a végleges írást a helyről.

Ekkor azonban az állandó étlapról választottam. A levesem ezúttal egy egyszerű húsleves volt, a főételem pedig kacsamellszeletek, édesburgonya lángossal és kékáfonya mártással. A levest ezúttal is hamar megkaptam. Az íze kifogástalan, az az igazi húsleves, kellőképpen sós, de nincs elsózva, friss, meleg, aminek pedig külön örültem, hogy a tészta mellett néhány csirkehús falat is került a tányérba. Az egyetlen nagyon apró kifogásolnivalóm az volt, hogy az étlapon szerepelt a „zöldségekkel” felirat, a sárgarépán kívül más zöldséggel ebben a tányérban nem találkoztam. Ennek ellenére azt mondom, hogy egy jó húslevesnek ilyennek kell lennie.

A kacsa már tálalásra is nagyon látványosan hatott, a lángoson rajta a hússzeletek, körülötte és félig rajta a mártás. Az íz pedig csak fokozta ezt az amúgy is szenzációs látványt. A kacsamell finom, fűszeres, és ami külön dicséretet érdemel, egyáltalán nem száraz. Az édesburgonya lángos kapcsán mindenkit megnyugtatok, aki nem szereti ezt a zöldséget: nem igazán lehet érezni rajta az édesburgonya ízét, inkább klasszikus lángos íze van, annál talán minimálisan édesebb. Maga a lángos azonban nagyon jó puha, és laza, ilyen szempontból egyáltalán nem emlékeztet azokra a lángosokra, amikről a legutóbbicikkemben írtam. A kékáfonya mártás szintén nagyon pozitív. A Kolozsváron töltött időm alatt rengeteg alkalommal kóstoltam főleg édességeket az áfonya különböző elkészítési módjaival, és nagyon is szerettem ezeket az ételeket. Romániában azonban sokkal nagyobb ennek a gyümölcsnek a tradíciója, mint itthon és féltem, hogy ez az elkészítésének minőségében is érződni fog. Nem tudom, hogy ez általánosságban így van-e, de a Tettye vendéglőnél biztosan nem. Egy remek, részben édes, de kicsit mégis savanykás mártást kaptam, amiben a gyümölcs íze abszolute kiérződött. Ez a mártás abszolute feltette az „i”-re a pontot, egy tökéletes ételt ettem.

Árakról ezesetben nem akarok sokat beszélni, 4-5.000 forint között helyezkedett el mindkét ebédem ára. A mennyiséggel nem volt probléma, az első alkalommal 3 szelet halat kaptam és a másodikban is volt kacsamell bőséggel. Régen egyébként akkora adagokat adtak ezen a helyen, ami szerintem már nem volt normális, vacsorára simán el lehetett vinni a kaja felét. Mostanra ez csökkent, de egyáltalán nem mondható, hogy kevés lenne, inkább úgy fogalmazok, hogy normalizálódtak az adagok. A minőség azonban továbbra is magasan van.

Bár desszertekről most nem írtam (utóbbi két alkalommal nem ettem), de van 1-2 különleges édességük, a nagymama palacsintáját mindenképp ajánlom kóstolásra.

Mivel a 4 étel itt 4 teljesen különböző élmény volt, rendhagyó módon külön-külön pontozom őket:

Gyümölcsleves: 8/10

Fűszeres bundás harcsa: 6/10

Húsleves: 9/10

Kacsamell édesburgonya lángossal és kékáfonya-mártással: 10/10

A helyről bővebben itt: http://www.tettye.hu/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/