Ilyen egy szír shawarma? – Laziza Syrian Fast Food, Budapest

 

A „shawarma” kifejezéssel Romániában gyakran találkozom (pontosabban ott sok helyen a Shaormát használják), ami egy a gyroshoz nagyon hasonló étel, ugyanaz az alap, tortillatekercs, hús, krumpli, zöldségek, szószok. Romániában a magyarországi gyros pita helyett ez terjedt el. A Shawarma eredendően egy szír fogás, ami szintén egy tekercselt street food étel, azonban tradicionálisan csak hús, savanyú uborka és szósz található benne. Itt Pécsett egyszer már ettem ilyet, és nagyon kellemes benyomást tett rám, főleg a sűrű, fokhagymás szósz ízlett benne.

 

Amikor megláttam Pesten a Laziza éttermet, ami hasonló vonalon mozog, úgy éreztem, hogy ki kell próbálnom. Ebben az is benne volt, hogy mivel a könyvtárazásaim során nem akartam ebédszünetet tartani (nagyon rövid nyitvatartási idővel volt a legtöbb könyvtár ekkor), egy kiadós reggeli után csak egy könnyebb ebédet ettem. Ebbe egy ilyen étel bőven belefért. Így egy sima csirkés Shawarmát kértem, és szerettem volna egy tejpudingot is megkóstolni, de sajnos az nem volt, így ezt ki kellett hagynom. A személyzet egyébként kedves, bár fura volt, hogy itt sem volt, aki igazán jól beszélt volna magyarul. Tetszett viszont, hogy a beltéren, bár helybeni fogyasztásra alig volt lehetőség, viszont az a kis rész rendezett volt és nagyon szép, közel-keleti díszeket tartalmazott. Ugyanakkor ezt most nem sokáig láttam, ugyanis „sétálóban” kértem az ételt.

 

Kóstolva az ételt sajnos elég vegyes érzések kerítettek hatalmába. Ami egyértelmű pozitívum, az az étel tésztája, valamivel vastagabb, mint a tortilla-tekercsek, kellemes az íze, a hosszabb pirítással pedig jó melegnek éreztem, mintha tényleg egy frissen sült kenyérkét ennék. Ez bejött, főleg ebben a téli hidegben.

 

Sajnos a hús már jóval kevésbé. Az volt az érzésem, hogy picit túlkészült, néhány falat már a „megégett” határát súrolta, a fűszerezése intenzív, nekem kissé idegen volt, de összességében nem rossz. A hozzá tett uborka azonban ennél is furcsább volt. Egyrészt hosszában vágott szeleteket adtak, de ez nem baj, másrészt az általam eddig kóstolt uborkáknál jóval savanyúbb és fanyarabb ízvilágot éreztem. Amikor pedig a kissé túlsült hússal együtt ettem, az egésznek egy olyan utóíze volt, mint amikor egy egész köménymagra harapok rá. Ez azért érdekes, mert önmagában a húsban nem éreztem a kömény ízét. Viszont ez az érzés ettől még nem kellemes.

 

Érdekes volt a hozzá adott joghurtos szósz is. Önmagában egy kellemes savanykás, mégis intenzív fűszerezésű öntetnek gondolom. Viszont az amúgy is savanyú uborka mellé nekem ez már finoman szólva sem hiányzott, csak fokozta ezt az ízhatást, aminek az lett az eredménye, hogy ez az étel harmóniában nekem teljesen felborult. Annyira, hogy az utolsó pár falat már kellemetlen volt és végül a kukában végezte (tudom, nem szép dolog).

 

Az étel ára 1.200 forint volt, kicsit drágább, mint egy hagyományos gyros, de mennyiségben is valamivel nagyobb, így ezzel nem lenne gondom. De sajnos az ízélménnyel vannak, amiben az a furcsa, hogy a korábbi pécsi kóstolásom ennél sokkal kellemesebb volt, nem ütöttek el ennyire az ízek egymástól. Két dolgot tudok egyébként elképzelni: az egyik, hogy itt próbálnak egy tradicionálisabb receptet vinni, míg a másik hely már magyarosabbá, közép-európai szinten komform-étellé alakította ezt a szír ételt. Ezesetben a szír street food konyha nem az én világon. A másik, hogy egész egyszerűen itt nem készítik el olyan jól. Még így sem akarom nagyon lepontozni a helyet, mert tény, hogy egyedi volt, és izgalmas, de ezzel együtt nekem nem jött be. De talán nektek majd igen!

 

 

Értékelésem: 6/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

 

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/LazizaBudapest

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/