Búcsú
Bár
még a héten is volt cikkem, sajnos a mai napon egy szomorú elhatározásra
jutottam: beszüntetem a Blog működését. Az eddigi cikkek ugyan fenn maradnak,
ám újakat meg nem fogok írni, és frissítésre sem kerül semmi. Nehéz döntés
volt, de úgy éreztem, meg kell, hogy hozzam. A továbbiakban leírom, mi volt az,
ami végül erre döntésre késztetett.
Amikor
elkezdtem a Blogot, még sok vitakultúrával kapcsolatos cikket szerettem volna
írni. Azonban az volt a keserű tapasztalatom, hogy ezek a cikkek nagyjából
senkit se érdekelnek, ha össze kéne állítanom a TOP 10 legkevésbé olvasott
cikket, könnyen lehet, hogy több ilyen is benne lenne. Ennek a nyomásnak
engedve ezt a témát végül elengedtem, és más területekkel kezdtem el aktívan
foglalkozni. Mostanában a 3 leggyakoribb téma, amivel foglalkozom, azok a
kóstolós cikkek, a politikai reflexiók és a Kaland-Játék-Kockázat könyvek
elemzése, de sajnos mindegyiknél vannak gondjaim.
Amióta
a Bahír.hu szerkesztője vagyok, már ott is rengeteg gasztro tematikájú cikket írtam,
jóval nagyobb volumenűeket, mint itt, kiváló séfekkel beszélgethettem, de
néhány kóstolós cikk is belefért a repertoáromba. Ezek a cikkek népszerűségben,
olvasottságban jelentősen meghaladják a blogom látogatottságát. Eddig is
szenvedtem azzal, hogy melyik cikkem kerüljön fel a Bahír-ra, és melyik a
Blogra, így talán könnyebb lesz, ha csak egy irányba megyek.
A politikai
cikkek kapcsán egyre közismertebb tény, hogy én magam is politikai szereplő
vagyok, ezt az ismerőseim és a Baranya megyei olvasóim már tudják, de mások is,
akik olvasták a képviselő-jelöltségről szóló cikkemet. Azóta egyre többször
kapom meg a cikkeknél, hogy elfogult vagyok, így nyilván az a véleményem, ami.
Ezekkel a kommentekkel nem lehet ész érvek mentén vitatkozni, sajnos ma a
magyar politikai kultúra távol áll attól, hogy valaki a másik oldal érveire
érdemben reagáljon, ne csak személyeskedjen. Nekem viszont hosszú távon ez elég
zavaró.
A
KJK-s cikkeket tapasztalataim alapján szeretitek, de abban is egyre fogy az
ihlet. Amikor ezt elkezdtem, még több mint 50 zagoros könyv volt a terítéken,
de ma már ezek száma egyre kevesebb. Bár a Száguldó Harcos Sorozat megjelenése
ad némi lehetőséget, de hosszú távon ezekről már nagyon nehéz írni, azt a
párat, ami szeretnék meg talán más felületen is meg tudom jeleníteni. Így ebben
sem láttam nagy potenciált.
Ezek
miatt éreztem azt, hogy meg kell hoznom ezt a nehéz döntést, ma már több időm
megy erre el, mint amennyire lelkesnek érzem magam. De azért semmire nem
cserélném el ezt a bő három évet. Köszönöm mindazoknak, akik eddig lelkesen
olvastak, és had üzenjek nekik még egy utolsó: ugye senki sem felejtette el,
hogy ma április elseje van? J
Ha
szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:
https://www.facebook.com/velemenyes/
Az utolsó mondattal eléggé összezavartál.
VálaszTörlésItt egy érdekes cikk az írásról:
https://mertekmegorzo.hu/cikk/irni-annyi-mint/
Az utolsó mondat csak arra céloz, hogy az egész cikk egy áprilisi tréfa volt :)
TörlésÉrtem,de annyira komolyan,érvekkel megtámogatva adtad elő,hogy nem tudtam eldönteni,melyik a vicc.(Ti. az,hogy vége,vagy az,hogy csak tréfáltál.) :)
TörlésEz volt a cél :)
TörlésUgyanezt leírtad már máshova. Ugyanazt a tartalmat több alkalommal nem hagyom meg.
VálaszTörlésNeked akkor, amikor az intelligenciád és a viselkedésed eléri egy 10 éves gyerekét. Becsléseim szerint ez még olyan 5-6 év.
VálaszTörlés