Rántott hús és sült kolbász modern köntösben 2. – A Séf Asztala, Budapest, rántott húsos szendvics menü és mediterrán marhakolbászos szendvics menü

A Séf Asztaláról korábban már írtam egy cikket, azonban az elmúlt hónapokban nem volt lehetőségem ott enni, amiben a kolozsvári tartózkodásom is benne volt. A nyár során azonban kétszer is sikerült a helyet meglátogatnom, egyszer még az új étlap előtt, egyszer pedig utána. Mivel mindkét alkalommal számos újdonságot tapasztaltam, úgy gondoltam, ideje írni másodszor is a helyről.

Az egyik alkalommal vasárnap délben jártam ott, így egy klasszikus ételt, a rántott húsos szendvicset választottam, sertéshússal és sült krumplival, ahogy az a vasárnapi ebédekhez illik, mártásként ezúttal a fűszeres tejföl mellett döntöttem. Ez azért volt érdekes választást, mert utoljára ezt az ételt ebben a formában tavaly augusztusban kóstoltam, így volt lehetőségem minden elemét összehasonlítani az ételnek a korábbi élményeimmel. Szörpként ezúttal is az áfonyát választottam, az mindig finom, ezúttal sem okozott csalódást.

A krumpli egy pici meglepetést okozott. Azt már a régi cikkben megírtam, hogy a korábbi krumplihoz képest megváltozott ez a köret, most azonban egy harmadik elkészítési formával lepett meg a hely. Ezúttal egy klasszikus csónakburgonyát kaptam. Nagyon szeretem a krumplit ilyen formában, főleg mártogatósokkal együtt, mert jó sok mártást lehet vele „meríteni”. Egyébként az elkészítés hibátlan, kívül ropogós, belül puha, a sómennyiséggel is maximálisan meg vagyok elégedve. Ez egy jó kezdés.

A fűszeres tejföl szintén változott az első kóstolásomhoz képest. Amikor utoljára ettem ilyet, az finom volt, de fokhagymán és a tejfölön kívül más ízvilágot nem igazán éreztem rajta. Most egy sokkal fűszeresebb szószt kaptam, leginkább a Mr. Remy Gyros Bár tzatziki öntetére emlékeztetett, csak egy annál sűrűbb állagban. Üdítően friss és nagyon finom volt, akár a dupláját is meg tudtam volna enni belőle (pedig nem volt kevés az adag).

A zsemle viszont valamivel kisebbnek tűnt annál, amit legutóbb kaptam. Ezt leszámítva nem volt vele gond, friss, és az a kis pirítás, amit kap, szintén hozzátesz az ételhez. A hús viszont kifejezetten nagynak tűnt, több helyen kilógott a szendvicsből, ami ennél az ételnél nem hátrány, sőt, inkább alapelvárás. Az ízével minden rendben volt, friss, finom, egyáltalán nem olajos. A savanyú uborkát ezúttal nem hagyták ki a szendvicsből, sőt, konkrétan telepakolták vele a kaját. Örülök, hogy ezúttal erre figyeltek és nagy mennyiséget kaptam belőle, mert a rántott húshoz igenis kell a savanyúság. Persze az is lehet, hogy a felszolgáló felismert, és olvasta a korábbi írásomat, és visszakaptam az 1 évvel ezelőtt lespóroltat J.

A szendvicsben még volt egy kis saláta majonézes öntettel, ez szintén ízlett, és a rántott húshoz illik is ez a fajta dresszing. Mindent egybevetve kell ez a kis szaftosság az ételbe, szóval nagyon rendben volt. Ahogy összességében az egész étel is kiemelkedik a pláza kínálatából, nem csak beszélnek a minőségről, hanem tényleg meg is kapom azt.

Néhány héttel később jártam megint arra, ezúttal már a megváltozott étlapról rendelhettem. Az új étlapon (még a neten szemlélve a kínálatot) azonnal észrevettem számos változást, többek között egy mediterrán marhakolbászt, amit lehet ugyanúgy szendvicsben is kérni. Érdeklődtem a honlapon, hogy ez mitől mediterrán, azt a választ kaptam, hogy az aszalt paradicsom és a mediterrán fűszerezés teszi azzá. A paradicsomot sokféleképpen láttam már felhasználni és szinte minden formájáért rajongok, de ez meglepett, kolbásztöltelékként még sosem találkoztam vele. De kíváncsivá tett, ezért a következő alkalommal már ezt az ételt kóstoltam meg. Ezúttal is szendvics mellett döntöttem, köretként most zöldsalátát kértem. A pultnál lévő hölgy ezúttal visszakérdezett, hogy megbizonyosodjon arról, hogy jó ételt vesz fel. Ez a legkevésbé sem zavart, inkább kérdezzen vissza, ha bizonytalanság van, minthogy más ételt kapjak.

A szörpöknél másik márkával találkoztam, de azt is szeretem, így nem volt ezzel baj. Azt viszont kiemelném, hogy az új étlapon a normál menühöz is fél liter szörpöt kap az ember, eddig csak 3 dl járt érte. Ez piros pont. Egyébként az új étlap nem drágult drasztikusan, 1-2 étel emelkedett 100 forinttal, de mindent egybevetve az áraknál nem éreztem feltűnő emelkedést.

Az ételben ezúttal kevesebb volt az újdonság, mint a rántott húsos vonulatnál. A saláta nagyjából ugyanaz, amit régebben kóstoltam, viszont most már volt benne paradicsom, amit régen nem kaptam hozzá. Ez nekem nagyon bejött, a kicsit fanyar, kesernyés salátának nagyon jót tesz ez a friss, kicsit édesebb íz. A mustáros öntet továbbra is remek. A szendvicskifli nem változott, a kolbász viszont nagyon kellemes meglepetés volt. A klasszikus marhahús mellett a hagyományos kolbászfűszerek és a délebbi fűszerek keverékét éreztem rajta, mindez kiegészülve az aszalt paradicsommal, aminek az íze itt nagyonis érezhető volt. Egyáltalán nem tűnt nehéznek az étel, de mégis tartalmas kolbászt ettem. Eddig a magyaros sertéskolbász volt itt a kedvencem, de ez most könnyen megváltozhat.

Ehhez az ételhez is kaptam egy kis salátát, meg majonézes öntetet, hasonlóan az előzőhöz, ezúttal is nagyon ízlett. Plusz elmaradhatatlan kelléke az sült kolbásznak a mustár, ez sem maradhatott le a szendvics tetejéről.

Az új étlapon a desszertek tekintetében is van változás. Most már 3 féle adag van (kicsi, közepes, nagy), 490, 790 és 1.090 forintért. Ez azért tetszik nekem, mert eddig többször fordult elő olyan, hogy azért nem ettem desszertet, mert 800 forintot már nem akartam érte kiadni, és még a kis adag is elég nagy volt és nem mindig tudtam megenni. Így jó, hogy egy olcsóbb, kisebb opció is van most már. Ezenkívül az almáspite kikerült a repertoárból, de lett helyette túrógombóc, ugyanazokkal a szórásokkal és öntetekkel, mint a nudli. Ez nagyon kíváncsivá tesz, még sosem ette vaniliakrémes túrógombócot, de régóta ki akarom próbálni. Legutóbb lemondtam róla, mert 2 finom túros palacsinta volt a táskámban, így nem volt rá igényem J. De ami késik, nem múlik.

Mindkét ételért egy picit kevesebbet fizettem, mint 2.000 forint, ami nem annyira alacsony ár, de még megfizethető, főleg a többi plázaétel mellett, amik max. pár száz forinttal olcsóbbak, de a minőségük ennek a közelében sincs.

Mindent egybevetve ebből a két látogatásból azt éreztem, hogy azokat a korábbi problémákat, amikről írtam, teljes egészében sikerült kijavítani, itt már semmilyen hiányérzetem nem volt. A Séf Asztala valóban forradalmasította a plázaétkezés fogalmát, és a konkurenciának igenis fel kell kötnie a gatyáját, ha labdába akarnak rúgni.

Értékelésem: 10/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/sefasztala/?hc_ref=ARRCpG7YK2c1BMSSfqwgP2WC-g_nlTC6h8T-TJvGofWPOo9EZdwW-LxFQKS7qytg4rU&fref=nf

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról