Rántott hús és sült kolbász modern köntösben 2. – A Séf Asztala, Budapest, rántott húsos szendvics menü és mediterrán marhakolbászos szendvics menü

Az egyik alkalommal vasárnap délben
jártam ott, így egy klasszikus ételt, a rántott húsos szendvicset választottam,
sertéshússal és sült krumplival, ahogy az a vasárnapi ebédekhez illik,
mártásként ezúttal a fűszeres tejföl mellett döntöttem. Ez azért volt érdekes
választást, mert utoljára ezt az ételt ebben a formában tavaly augusztusban
kóstoltam, így volt lehetőségem minden elemét összehasonlítani az ételnek a
korábbi élményeimmel. Szörpként ezúttal is az áfonyát választottam, az mindig
finom, ezúttal sem okozott csalódást.
A krumpli egy pici meglepetést
okozott. Azt már a régi cikkben megírtam, hogy a korábbi krumplihoz képest
megváltozott ez a köret, most azonban egy harmadik elkészítési formával lepett
meg a hely. Ezúttal egy klasszikus csónakburgonyát kaptam. Nagyon szeretem a
krumplit ilyen formában, főleg mártogatósokkal együtt, mert jó sok mártást
lehet vele „meríteni”. Egyébként az elkészítés hibátlan, kívül ropogós, belül
puha, a sómennyiséggel is maximálisan meg vagyok elégedve. Ez egy jó kezdés.
A fűszeres tejföl szintén változott
az első kóstolásomhoz képest. Amikor utoljára ettem ilyet, az finom volt, de
fokhagymán és a tejfölön kívül más ízvilágot nem igazán éreztem rajta. Most egy
sokkal fűszeresebb szószt kaptam, leginkább a Mr. Remy Gyros Bár tzatziki
öntetére emlékeztetett, csak egy annál sűrűbb állagban. Üdítően friss és nagyon
finom volt, akár a dupláját is meg tudtam volna enni belőle (pedig nem volt
kevés az adag).
A zsemle viszont valamivel
kisebbnek tűnt annál, amit legutóbb kaptam. Ezt leszámítva nem volt vele gond,
friss, és az a kis pirítás, amit kap, szintén hozzátesz az ételhez. A hús
viszont kifejezetten nagynak tűnt, több helyen kilógott a szendvicsből, ami
ennél az ételnél nem hátrány, sőt, inkább alapelvárás. Az ízével minden rendben
volt, friss, finom, egyáltalán nem olajos. A savanyú uborkát ezúttal nem
hagyták ki a szendvicsből, sőt, konkrétan telepakolták vele a kaját. Örülök,
hogy ezúttal erre figyeltek és nagy mennyiséget kaptam belőle, mert a rántott
húshoz igenis kell a savanyúság. Persze az is lehet, hogy a felszolgáló
felismert, és olvasta a korábbi írásomat, és visszakaptam az 1 évvel ezelőtt
lespóroltat J.

Néhány héttel később jártam megint
arra, ezúttal már a megváltozott étlapról rendelhettem. Az új étlapon (még a
neten szemlélve a kínálatot) azonnal észrevettem számos változást, többek
között egy mediterrán marhakolbászt, amit lehet ugyanúgy szendvicsben is kérni.
Érdeklődtem a honlapon, hogy ez mitől mediterrán, azt a választ kaptam, hogy az
aszalt paradicsom és a mediterrán fűszerezés teszi azzá. A paradicsomot
sokféleképpen láttam már felhasználni és szinte minden formájáért rajongok, de
ez meglepett, kolbásztöltelékként még sosem találkoztam vele. De kíváncsivá
tett, ezért a következő alkalommal már ezt az ételt kóstoltam meg. Ezúttal is
szendvics mellett döntöttem, köretként most zöldsalátát kértem. A pultnál lévő
hölgy ezúttal visszakérdezett, hogy megbizonyosodjon arról, hogy jó ételt vesz
fel. Ez a legkevésbé sem zavart, inkább kérdezzen vissza, ha bizonytalanság
van, minthogy más ételt kapjak.
A szörpöknél másik márkával
találkoztam, de azt is szeretem, így nem volt ezzel baj. Azt viszont kiemelném,
hogy az új étlapon a normál menühöz is fél liter szörpöt kap az ember, eddig
csak 3 dl járt érte. Ez piros pont. Egyébként az új étlap nem drágult
drasztikusan, 1-2 étel emelkedett 100 forinttal, de mindent egybevetve az
áraknál nem éreztem feltűnő emelkedést.
Az ételben ezúttal kevesebb volt az
újdonság, mint a rántott húsos vonulatnál. A saláta nagyjából ugyanaz, amit
régebben kóstoltam, viszont most már volt benne paradicsom, amit régen nem
kaptam hozzá. Ez nekem nagyon bejött, a kicsit fanyar, kesernyés salátának
nagyon jót tesz ez a friss, kicsit édesebb íz. A mustáros öntet továbbra is
remek. A szendvicskifli nem változott, a kolbász viszont nagyon kellemes
meglepetés volt. A klasszikus marhahús mellett a hagyományos kolbászfűszerek és
a délebbi fűszerek keverékét éreztem rajta, mindez kiegészülve az aszalt
paradicsommal, aminek az íze itt nagyonis érezhető volt. Egyáltalán nem tűnt nehéznek
az étel, de mégis tartalmas kolbászt ettem. Eddig a magyaros sertéskolbász volt
itt a kedvencem, de ez most könnyen megváltozhat.
Ehhez az ételhez is kaptam egy kis
salátát, meg majonézes öntetet, hasonlóan az előzőhöz, ezúttal is nagyon
ízlett. Plusz elmaradhatatlan kelléke az sült kolbásznak a mustár, ez sem
maradhatott le a szendvics tetejéről.

Mindkét ételért egy picit
kevesebbet fizettem, mint 2.000 forint, ami nem annyira alacsony ár, de még
megfizethető, főleg a többi plázaétel mellett, amik max. pár száz forinttal
olcsóbbak, de a minőségük ennek a közelében sincs.
Mindent egybevetve ebből a két
látogatásból azt éreztem, hogy azokat a korábbi problémákat, amikről írtam,
teljes egészében sikerült kijavítani, itt már semmilyen hiányérzetem nem volt.
A Séf Asztala valóban forradalmasította a plázaétkezés fogalmát, és a
konkurenciának igenis fel kell kötnie a gatyáját, ha labdába akarnak rúgni.
Értékelésem: 10/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)
Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/sefasztala/?hc_ref=ARRCpG7YK2c1BMSSfqwgP2WC-g_nlTC6h8T-TJvGofWPOo9EZdwW-LxFQKS7qytg4rU&fref=nf
Ha szeretnél értesülni az új
cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:
https://www.facebook.com/velemenyes/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése