Alkotmánymódosítás – szükséges és indokolt-e?

Szerdán, ha minden igaz, márpedig eléggé nehezen tudom elképzelni, hogy ne így legyen, a magyar országgyűlés elfogadja a legújabb alkotmánymódosítást és az ún. Stop Soros törvényjavaslatot. Mindezt heves viták övezik. Az alaptörvény módosításával kapcsolatban számos ellenzéki képviselő és civil szervezet hívta fel a figyelmet különböző problémákra. Ezzel szemben a kormány azt állítja, hogy a migráció megfékezéséhez ez szükséges, és aki ezt nem teszi meg, az maga is bevándorláspárti. Vajon mi az igazság? Ahhoz, hogy ez kiderüljön, érdemes megnézni, pontosan milyen rendelkezések vannak a törvényben, és megvizsgálni, hogy ezek szükségesek-e. Ezek után el lehet dönteni, vajon valóban hazaáruló-e az a személy, aki ezt nem szavazza meg. Erre vállalkozom a mostani cikkemben. Egyesével fogom az új rendelkezéseket kielemezni és véleményt nyilvánítani róluk.

1.       módosítás – Nemzeti hitvallás kiegészítése

„Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Nehéz bárhogy viszonyulni ehhez a rendelkezéshez. Kezdjük azzal, hogy szerintem a nemzeti hitvallást úgy ahogy van, ki kellene szedni az egész alaptörvényből. Az alkotmányok funkciója elsősorban a rendezettség, stabilizáció, illetve minimálkonszenzusok megteremtése (ezért nagyon szerencsétlen, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, mert ebből hiányzik a konszenzus), ebbe egy hitvallás tartalmilag sem igazán fér bele. Ráadásul ami ebben van, az még csak nem is nemzeti hitvallás, hanem a FIDESZ politikai véleménye, aminek aztán tényleg semmi keresnivalója nincs egy ilyen szabályban. Ezt nyilván ők is tudják, ezért átnevezték nemzeti hitvallásra, hogy legalább formálisan be tudják tenni az Alaptörvénybe, de ez a tartalmi inkompetenciákon nem jelent felülemelkedést.

Egyébként magának a rendelkezésnek még akár lehet is létjogosultsága egy alkotmányban, de az azért érdekes, hogy a nemzeti önazonosság csak most jut eszébe egy magát nemzetinek valló kormánynak, amikor ezt már politikai célokra tudja felhasználni.

2.      módosítás – E cikk 2. bekezdés módosítása

 „(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Tulajdonképpen itt is egy kiegészítés történt, ami viszont már sokkal aggályosabb. Azonnal le kell szögezni, az Európai Unió egyszer sem tett kísérletet még arra, hogy önkényesen belenyúljon Magyarország államformájába, állami berendezkedésébe, annak ellenére, hogy a kormányoldal ezt így állítja be. Ugyanakkor annak, hogy egy nemzetközi szervezethez csatlakozunk, különösen egy EU szintűhöz, része, hogy a tagállam az állami szuverenitás egy részét kvázi feláldozza a nemzetközi szövetség oltárán. Így egy ennek ellentmondó rendelkezés Alaptörvénybe iktatását elvi okokból is aggályosnak tartom.

3.      Módosítás – "R" cikk kiegészítése:

„(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ezzel végülis nincs különösebb problémám. Azt mondjuk nem tudom, hogy ez milyen kötelezettséget ró azokra a szervekre, akik semmilyen nemzeti üggyel nem foglalkoznak, de ilyet már láttunk, ez a rendelkezés önmagában oké.

4.      Módosítás – VI. cik 1-2. bekezdésének megváltoztatása

 (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

(2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében.

Na, ez volt az első olyan rendelkezés, ahol úgy igazán felhördültem. Eleve a kormány azon kommunikációja, hogy aki ezt a csomagot nem szavazza meg, bevándorláspárti, innentől darabjaira hullott. Ennek a módosításnak semmi köze nincs a bevándorláshoz. Ez a rész nem több, mint a véleménynyilvánítás jogának egy szükségtelen és aránytalan korlátozása. Egyértelmű a szándék: mivel a véleménynyilvánításnak az egyetlen ebben a kontextusban értelmezhető formája a tüntetés, ezeket akarják korlátozni. De egyrészt nincsenek mindenhol napról napra tüntetések, így ez a probléma közel sem akkora, mint amekkorának próbálják beállítani, másrészt ezek a tüntetések általában elég forgalmas helyeken szoktak zajlani, amik eleve nem a nyugalom szigetei. De ha már itt tartunk...fontos az otthoni nyugalmam védelme? Akkor kérem, intézkedjenek, hogy a szomszédom ne kiabáljon és ne fúrjon hétvégenként akkor, amikor pihenni akarok. Kérem, intézkedjenek, hogy amikor épp a Phd. munkámat írom, ne a tőlem 50 méterre lévő téren üvöltözzön artikulálatlanul a Kozsó fesztivál címszó alatt. Kérem intézkedjenek, hogy a jövőben ne kerüljön sor Békementre, mert ennyi ember nem tud halkan közlekedni, ráadásul munkaszüneti napon. Kérem intézkedjenek, hogy ne menjenek már autók a lakásom melletti úton, mert hát azok hangosak és zavarnak engem pihenés közben! Vagy csak a tüntetés tud zajt okozni, csak ott fontos a magánélet védelme, minden más zavarhat minket, ameddig csak akar? Inkább nem kommentálom.

Innentől kezdve egyértelmű a véleményem: ezt a rendelkezést jó érzésű politikus, akinek az alapvető emberi jogok csak egy kicsit is számítanak, nem szavazhatja meg!

5.      Az Alaptörvény XIV-XV. cikkének módosítása:

„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.”

„(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

(5) A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”

Vegyes érzéseim vannak. Ez tényleg bevándorlás-ellenes módosítás, mondhatnám, hogy az egész módosítás alfája és omegája. Ezzel együtt teljesen kibékülve nem vagyok ezzel sem. Egy alaptörvénynek – nevéből következően – alapelvi szinten kell szabályokat írnia, semmilyen részletszabályozás nem szükséges, és az sem jó, ha az alaptörvény rendelkezései további értelmezési kérdéseket vetnek fel (ez utóbbi persze konkrét esetekben elkerülhetetlen, de lehetőleg ne merüljenek ilyenek fel már  megalkotásakor). Mit jelent például az, hogy „sem más ország nem nyújt védelmet?”. Meg kell próbálkoznia más országokkal? Ha igen, meddig kell várnia? Hány országnak nem kell védelmet nyújtania ahhoz, hogy ide már jöhessen? Teljesen zavaros. Szeretnék még kitérni a négyes bekezdés utolsó mondatára. Itt abszolute Mirkóczki Ádám parlamenti felszólalásával értek egyet. Ha a cél az illegális bevándorlást visszaszorítása, ez az egyetlen mondat kell, semmi más. Ezzel senki sem tartózkodhat jogszerűen Magyarországon, kivéve, aki menekültstátuszt kap vagy itt dolgozik. Viszont ha csak ez lenne a cél, semelyik másik módosításra nem lenne szükség…

6.      A 25. cikk bővítése:

„(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság.

(2) A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

(3) A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.”

Sok vita van ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban, szerintem viszont a gond nem itt van. Ha a bírói függetlenség megmarad, akkor ez a kettéválasztás igazából szerkezeti kérdés, ha meg nem, akkor nem emiatt nem fog megmaradni. Ugyanakkor nem is érzem annyira fontosnak a különálló közigazgatási bíróság létrehozását. Azt viszont megjegyezném, hogy megkaptuk a 2. olyan módosítást, ami nincs köszönőviszonyban sem a migráció kérdésével. Meg persze az is egy kérdés, hogy mit akarnak erre a rendelkezésre ráépíteni.

7.      A 28. cikk bővítése:

„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Ebben a rendelkezésben a második mondat az új. Ezt azonban veszélyesnek tartom. Már maga a 28. cikk sem szerencsés, ugyanis a bírói mérlegelést korlátozza, amivel a törvényalkotó gyakorlatilag hatást gyakorol egy másik hatalmi ágra. De ez még úgy ahogy elfogadható. Az viszont, hogy még azt is megmondják, hogy mit kell az értelmezéskor figyelembe venni, szerintem már túllép egy határon és fennáll a bírói befolyásolás lehetősége.  Nem mellesleg ennek sincs semmi köze a migráció problémájához. Amitől pedig különösen félek, hogy a jogszabályok indoklását kötelezően figyelembe veendő értelmezési szempontnak tekinti az alaptörvény. A törvényi indoklás ugyanis nagyon sokszor trehány munka, hanyag, elnagyolt (a 2010-es törvényeknél is), néha meg teljesen logikátlan. Előre félek mi lesz itt, ha egy értelmezéskor ezeket kell alapul venni.

8.     A 46. cikk (1) bekezdés bővítése.

„(1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.”

Tényleg részt vesz a rendőrség a jogellenes bevándorlás megakadályozásában? Hát ha ezt nem mondod, hülyén halok meg! Eddig mit csináltak? Komolyra fordítva a szót, egy olyan evidencia került az alaptörvénybe, amit eddig is tudott mindenki, ezután is tudni fog. Ilyen alapon az is alaptörvénybe kerülhetne, hogy egy meg egy az kettő.

Az utolsó két módosítás technikai kérdéseket tisztáz, komoly relevanciájuk nincs.

Összefoglalás:

Mindent egybevetve, ha a 8 érdemi módosítást nézem, az alábbiak a következtetéseim:

-         Egyetlen egy sincs köztük, aminek az alaptörvénybe tétele most annyira fontos és szükséges lenne.

-       Két olyan módosítás van, ami ha nem is feltétlenül szükséges, de az én olvasatomban elfogadható, ha alaptörvénybe kerül (3., 5. – utóbbi némi módosítással)

-         Két olyan rendelkezés van, ami teljesen felesleges (1., 8.)

-          Három olyan módosítás van, amivel kapcsolatban már komoly aggályaim vannak (2., 6., 7.)

-       A negyedik pont pedig úgy gondolom, hogy egy magára valamit adó jogász számára elfogadhatatlan és vállalhatatlan. 

És ehhez még egy kis adalék: az országgyűlési képviselők nem tehetik meg azt, amit én megtettem, hogy egyesével szavaznak a módosításról. Ez egy csomag, az egészet kell elfogadni vagy elutasítani. Tehát hiába van benne olyan rendelkezés, amivel valaki egyet is ért, ha ezt elfogadja, akkor az egészet elfogadja, köztük a negyedik pontot. Így ha egy képviselő racionálisan és nem pártkatonaként gondolkodik, akkor csak nemmel szavazhat erre az alkotmánymódosításra, politikai pártállástól függetlenül.

Persze nincsenek illúzióim, szinte biztos vagyok benne, hogy megszavazzák a módosítást. De ha ez megtörténik, akkor Magyarország újabb lépést tesz a jogállam lerombolása felé.