Programértékelő – Momentum

A végére érve a programelemzésemnek jöjjön a Momentum programja. Illetve, hogy pontos legyek, néhány momentum a Momentum programjától. Oké, ez gyenge poén volt, de sajnos ezesetben nincs túl sok választásom. Ugyanis a Momentum programja, bár kétségkívül nagyon terjedelmes, részletes és alapos, de nagyon hosszú. 364 oldalas a programjuk , aminek még jó pár függeléke és kiegészítő dokumentuma van.  A honlapon ugyan rövidített, vázlatokba foglalt programterv is van, de a rengeteg hivatkozás miatt nekem az áttekinthetetlennek tűnik. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a 364 oldal azért nincsen annyira teleírva, mint mondjuk az LMP vagy a Jobbik programjában az oldalak, de a terjedelme még így is többszöröse mint az előbb említett programoknak. Már a DK programterv hosszát is sokalltam, erre ez hatványozottan igaz. Úgyhogy ebből a programból sajnos csak mazsolázni fogok, nem tudok mindenről írni, ami benne van, mert a korrektség kedvéért itt is meg akarom tartani a maximum 8.000 karakteres hosszt. Így igyekszem tömören fogalmazni, hogy minél több mindenről tudjak írni.

A program óriási pozitívuma, hogy nagyon sok mindenben részletes, egész apróságokat is nagyon tartalmasan kifejt. Gazdasági szempontból, számszakilag egyértelműen a legkiemelkedőbb az összes program közül, a külön melléklet, ami arról szól, hogy az állami kiadásokat miként lehetne csökkenteni, nagyon tetszik, és az egész program pénzügyileg a legstabilabbnak tűnik. Erre sem mondom, hogy 100%-ig meggyőző, mert néhány kiadáscsökkentés inkább egyedinek, mint éves szinten relevánsnak tekinthető, de ezzel együtt is nagyon alapos a munka.

Apró formalitás ugyan, de nagyon tetszik, hogy számos külföldi pozitív példa szerepel a programban. Noha nem gondolom azt, hogy ami külföldön jól működik, az szükségképpen itthon is jól fog, de egy ilyen sikeres példa mégiscsak nyomatékosítja az elhangzott érveket. Így tetszik ennek az alapos kidolgozása is. Valójában, ha egy kicsit keletre nézzünk, akkor a börtönzsúfoltság kapcsán is elleshetnénk egy egész jó elképzelést…na, de ugorjunk, ez nem ide tartozik.

A közlekedéspolitikája a Momentumnak szintén kiemelkedően jó. Az LMP-s cikkemben felvetett kérdésre végre választ kaptam, és látok egy olyan programtervet, ami a tömegközlekedést versenyképessé próbálja tenni a helyett, hogy adminisztratív úton próbálják nehezíteni az alternatív lehetőségeket (a mostani állapotot inkább ilyennek érzem). Az ezzel kapcsolatos elképzelések jók, tekintettel vannak a gazdaságra és a környezetvédelemre is. Az a cél pedig, hogy olcsóbbá tegyük a közlekedést (csúcsidőn belül, vagy kívül, egyre megy), mindenképpen támogatandó program (bár azt csak halkan jegyzem meg, hogy ellentétben azzal, amit a program ír én nem tudok olyan helyről Magyarországról, ahol objektíve olcsó lenne a közlekedés).

Nagyon tetszik, hogy az elektronikus pénzfizetést preferálják a készpénzforgalom helyett . Az elsődleges érvek ezzel kapcsolatban gazdasági és praktikus érvek, de a korrupció megnehezítésének is lehet ez egy módszere. Bár ez egy hosszabb folyamat, nem lehet egy 4 éves ciklus alatt megoldani, de ez is egy támogatandó ötlet.

Jók az alkotmánymódosítási javaslatok is. A választási rendszerrel kapcsolatos javaslat támogatható. Amit viszont kiemelnék, hogy bár eddig kb. minden párt javasolta a köztársasági elnök nép általi választását, mégis itt érzem először azt, hogy ez igazán komolyan meg van indokolva, valamint, hogy a köztársasági elnöki szerepnek súlyt is adnának e mellé (pl. alkotmánybírók választását). Ezt azért is tartom fontosnak, mert a jelenlegi köztársasági elnöki hatáskörök mellett szerintem kb. mindegy, hogy ki választja meg őt, de így már lenne jelentősége.

Szeretnék kettő, a teljes program szempontjából lényegtelen, de nekem mégis a szívemhez közel álló kérdésről beszélni. Az egyik, hogy a véleményem alapuló becsületsértés dekriminalizálására sor kerüljön. Itt mondjuk van egy kis jogi anomáliám, ugyanis a becsületsértés ritkán valósul meg valótlan tényállítással, az inkább a rágalmazásra jellemző. A céllal viszont egyetértek, sőt, én még messzebb mennék: egyáltalán nem érzem, hogy a rágalmazás és a becsületsértés problémáival a büntetőjognak kellene foglalkoznia, a polgári eljárások bőven elegendőek ahhoz, hogy az ilyen cselekményeket elbírálják!

A másik egy gyakorlatilag egymondatos része a programnak, ám számomra annál szimpatikusabb. Ez pedig az iskolai mediációk bevezetése. A mediációról nagyon sokan – még jogász berkekben is – azt gondolják, hogy kizárólag büntető és polgári eljárásokon belüli konfliktuskezelő módszer. Magyarországon sajnos ez így is van, de valójában magában a jogintézményben ennél sokkal több potenciál van. Számos országban például akár a feljelentés megtétele előtt van lehetőség büntető ügyben mediációval megegyezni, de nagyon sokszor közösségen belüli konfliktusok megoldására is alkalmazzák, akár kistelepüléseken, akár iskolákban. De látunk olyan országokat, ahol például a büntetés-végrehajtás során is van erre lehetőség. Óriási a lehetőség ebben a jogintézményben, ami egyáltalán nincsen kihasználva, így tetszik, hogy a Momentum ezt a repertoárt igyekszik bővíteni.

Kritikám – a korábban említett terjedelmi és áttekinthetőségi aggályomon kívül – egy területen belül van, ez pedig az oktatáspolitika. Alapvetően itt is jónak tartom a javaslatokat. De 1-2 gondolatot azért muszáj hozzátennem. Az egyik, hogy annak nagyon örülök, hogy a Momentum egy tudás- és szociális alapon is igazságos rendszert akar létrehozni, viszont az igazságos szó számomra relatívvá válik, hogyha a szociális helyzet belekerül. Tehetségkutató műsorokban is látjuk, hogy a közönség a legrosszabb sorsú versenyzőre szavaz néha, mert ő a szegény, ezért igazságos, hogy ő nyer, és nem a nála esetleg jóval tehetségesebb, de kevésbé rászoruló személy. Természetesen nem akarok egy tehetségkutatót egy kalap alá venni a felsőoktatással, de valamilyen szintű párhuzam azért van: semmilyen olyan rendszert nem tudnék támogatni, ahol szociális alapon kiszorít valaki egy olyan személyt, aki tudása alapján alkalmasabb lenne. Én inkább azt mondanám, hogy dőljön el egy bizonyos szempontrendszer alapján, hogy ki kerül be államira, ki fizetősre és ki nem kerül be sehova, és utána jöhet egy szociális rendszer, ami ezen felül juttat be embereket képzésbe, illetve segíti anyagilag a rászorulókat.

Meg kell említenem még ezen kívül a széleskörű egyetemi autonómiát, ami a felvétel keretén belül is jelen van. Alapvetően ez is támogatható, de arra mindenképpen figyelni kell, hogy ez ne jusson el addig, hogy az egyetemek szubjektív, ellenőrizhetetlen szempontok alapján vegyenek fel hallgatókat. Ennek a konkrét elképzeléséről nem volt javaslat a programtervben (egy választási programtól az ilyen szinten részletes kidolgozottság nem is várható el), úgyhogy kíváncsian várom, hogy milyen előterjesztései lesznek pártnak, ha a Parlamentbe kerülnek.

Összességében ez egy nagyon jól kidolgozott, alapos program, ami terjedelme és sok ígérete ellenére egyáltalán nem tűnik meseszerűnek. Tartalmilag nincs vele kapcsolatban hiányérzetem, bár 364 oldalas programnál ez inkább elvárás, mint kiemelendő tény. Technikailag viszont szerintem hibát vétett a Momentum azzal, hogy egy olyan dokumentumot sem gyártott (nyilván nem szándékosan), ami megfelelően rövid, áttekinthető, de a legfontosabb érdemi elképzelések mégis benne vannak. Ezt kicsit sajnálom. Mindazonáltal drukkolok nekik, mert számomra ezzel a programmal az eddigi inkább aktivista közösségből a Momentum valódi párttá nőtte ki magát. Úgyhogy most már azt gondolom, hogy van annak létjogosultsága, hogy a Parlamentbe kerüljenek.