Rangsorolom a Jedi históriák epizódjait

 

Még a múlt hónapban jelent meg egy 6 részes Star Wars minisorozat, amiből 3 rész Dooku múltjától szól, 3 pedig Ashoka 1-1 történetét mutatja be. Nagyon vegyes érzéseim vannak a sorozat kapcsán: egyes epizódok nagyon tetszettek, de volt, ahol szekunder szégyenérzetem volt. Végül úgy döntöttem, csinálok egy rangsort, hogy melyik részek mennyire tetszettek. A pontozásom ezúttal úgy lesz, hogy a kedvenc részemre adtam 10 pontot, és a többit ehhez képest értékelem 1-9-es listán.

 

6. VI. Epizód – Elhatározás

 

Ez volt talán az egyetlen olyan rész, ami kifejezetten indulatokat váltott ki belőlem, leginkább azért, mert az egész rész egy újrakanonizálás. Annak a története, hogy Ashoka elbánt egy inkvizítorral és az ő fénykardját használva készítette el a fehér pengéit, egyszer már le lett írva az Ashoka könyvben. Ez annak a történetnek az elmesélése, de helyenként változtatva rajta, ráadásul sokkal gyengébben kivitelezve, éppen Ashoka tépelődését, és az Inkvizítor kutatását kihagyva, ami a történet legérdekesebb része volt. Gyakorlatilag megkaptuk a sztori made in China változatát, és ha valami, akkor ez nekem nem hiányzott. A csatát azért viszonylag látványosan oldották meg, tetszettek a birodalom hatalomátvételével és a kvótával kapcsolatos vélemények, de ez nem sokkal vitte feljebb az én véleményem.

Értékelésem: 3/10

 

5. I. Epizód – Élet és halál

 

Ezzel a résszel nincs különösebb bajom, csak éppen totál felesleges. Láttuk Ashoka születését, egy helyi hagyomány beteljesedését, és kiderült, hogy Ashoka Erő-fogékony. A baj csak az, hogy ezeket kb. tudtuk eddig is, egyetlen olyan kérdést sem válaszolt meg a rész, amit eddig ne tudtunk volna. A „kisbaba ártalmatlanítja a ragadozót” meg egy annyira elcsépelt és kiszámítható sztori, hogy nem lepett meg és már nem lettem volna kíváncsi rá.

Értékelésem: 5/10

 

4. V. Epizód – Gyakorlat teszi a mestert

 

Ez egy a maga módján érdekes rész, szerintem a legjobb az Ashoka-epizódok közül. Az alaptörténet megmutatja, hogy Anakin mennyire inkompetensnek tartja a Jedi tréninget, ezért egy élesebb helyzetet teremt Ashokának. Nagyon tetszett, az a párbeszéd, amikor Ashoka arról beszél, hogy a droidok közel sem olyan jók, mint Rex csapata, de épp ez a lényeg, hogy magasabb szintűnek kell lennie az edzésnek, mint az éles bevetésnek. Ez meg egy magyarázatot ad arra, hogy Ashoka miért volt hatékonyabb a 66-os Parancs idején, mint jó néhány másik Jedi.  Ugyanakkor volt néhány ellentmondás is  sztoriban. Ashoka sosem harcolt eddig két zöld fénykarddal, az meg, hogy Kanaan korábban látta Ashokát, a Rebels sorozat 1. részével teremt ellentmondást. Ezekért kár, mert jó rész lett volna.

Értékelésem: 6/10

 

3. II. Epizód – Igazság

 

Ahogy a sorrendemből látszódik, a Dookus részek sokkal jobban tetszettek nekem, mint az Ashokások, hiszen a dobogó első 3 fokát ez a három rész teszi ki nálam. Ez egy régebbi történetet mutat be, amikor a még fiatal Qui-Gon Jinnel teljesített egy küldetést Dooku. Nagyon jól kijött a jellem karaktere, hogy bár a szenátor fiát kellett volna kiszabadítania, valójában hamar az elrablók oldalára állt és végülis megoldódott a konfliktus. Nagyon hatásos volt, ahogy Dookut megérintette a Sötét oldal. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a történetből ennél jóval többet ki lehetett volna hozni és egy lassabb folyamatban eldönteni, hogy melyik a jó út: a Szenátus szolgálata vagy a lázadók oldalára állás. Itt jó lett volna a fiatal Qui-Gonnál egy karakteresebb társ, aki a másik oldalt képviseli, szerintem többet kihozott volna a sztoriból.

Értékelésem: 7/10

 

2. III. Epizód – Döntések

 

Na, itt viszont megtörtént az, amit hiányoltam az előző kalandból: Mace Winduval teljesít Dooku egy küldetést. Ebben az epizódban minden benne van, ami kell: belső vita valakivel, akinek a köztársaság az ideál, dilemma, hogy túl lehet-e lépni a küldetés keretét vagy nem, és végülis egy olyan végeredmény, hogy a szabályokat betartó ember érdemelte ki a tanácstagi státuszt, ami egy újabb okot ad a Sötét Oldal felé forduláshoz. Ami egy nagyon pici kritika, hogy itt maga a történet volt kicsit lapos, egy holttest elhozatala, és a halál körülményeinek vizsgálatához nem kellett nagyon Windut győzködni. Nagyon érdekes lett volna ennek a két résznek az összevonása, vagyis az emberrablós történet Winduval és Dookuval, abba szerintem jóval komolyabb dilemmákat ki lehetett volna bontani.

Értékelésem: 9/10

 

1. IV. Epizód – Sith Lovag

 

Hú, ezt az epizódod imádtam. A történet szempontjából is releváns rész, hiszen először láttuk, hogy miként sikerült Dookunak kitörölnie a Kaminót a Jedi Könyvtárból. De érdekes volt Qui-Gon véleményének a visszhangja, és Yaddle mester történetének lezárása is gyönyörű volt. De nagyon tetszett az is, amikor Dooku tépelődött, hogy vajon helyes volt-e mindent elárulnia és ennyi ember halálát okoznia azokét a célokért, amivel hitegették. Ilyen téren Yaddle mester is egy nagyon hiteles ellenpólussá vált, aki megértette Dookut, de mégis próbálta rávezetni, hogy a rossz irányba halad. A Yaddle-Dooku csata nagyon látványos, de számomra egy nagyon erős szimbolikus jelenet volt az is, amikor a hangárajtó felemelésével fény árasztotta el a hangárt, és Sidious elfordult. Ebben a részben gyakorlatilag semmilyen hibát nem találtam, elejétől a végéig remek.

Értékelésem: 10/10

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/