Házias vagy Plázás? – Belvárosi Disznótoros, Budapest

 

Budapesten belül most (pontosabban egy éve) már Kelenföldön is van egy monumentális Pláza, ami az Etele Pláza nevet viseli. Bevallom, idén nyárig én nem jártam ott, de augusztusban úgy alakult, hogy arra vitt az utam, és ha már arra jártam, megnéztem az étkezőudvarukat is. A legtöbb máshonnan is ismert Plázaétterem mellett találtam 1-2 számomra ismeretlent is, ebből a Belvárosi Disznótoros volt az, ami leginkább felkeltette az érdeklődésemet (most már tudom, hogy van még 2 belőle a fővárosban). Ugyanis mégiscsak félig-meddig falusi vagyok és bennem vannak a régi jó disznóvágások emlékei, és kíváncsi voltam, vajon fel tudja-e eleveníteni a hely ezt?

 


A kínálatban sok minden volt, előre elkészített disznóhúsok mellett olyanok is, amiket helyben készítenek el frissen, meg persze a hurka-kolbász, plusz a különböző burgonyás köretek és a savanyúk, de 1-2 modernebb köretelemet is találtam a kínálatban. Én a legegyszerűbbet választottam, egy szelet hurka, egy szelet kolbász, krumplisaláta. Ezek előre elkészített ételek voltak, így sokat nem kellett rá várnom. A hely maga egyébként a plázák étkezőudvaraihoz mérten nagyon igényes, nem egy körben vannak elhelyezve az éttermek és az asztalok, hanem betöltenek egy félemeletet, vannak hosszabb asztalok, rövidebbek, de néhány babzsákot is láttam, ez dicséretes, komfortosabb érzés volt itt enni, mint a legtöbb hasonló helyen.

 

Ami az ételeket illeti, sajnos itt már nem éreztem mindent tökéletesnek. A kolbásznál le kell szögezni, hogy intenzív volt a fűszerezése, erőteljesebb, mint a legtöbb helyen, ahol lehet kapni sült kolbászt, de nekem picit már sok is, és a fűszerektől előjött egy olyan szárazabb ízhatás, amit nem szeretek. Oké, persze, a kolbász alapjáraton nem egy szaftos étel, de egy friss kolbászt el lehet úgy készíteni, hogy az puha, picit szaftos legyen, amit én itt hiányoltam. Számomra nem attól válik egy étel házivá, hogy túl van fűszerezve.

 


A hurka jobban ízlett, lágyabb volt, mérsékeltebb fűszerezéssel, viszont a májas érzés tényleg benne volt, ezt nagyon jóízűen eszegettem. A majonézes krumplisaláta is alapvetően ízlett, én kicsit kevesebb hagymával szeretem, illetve jobban kedvelem, ha a krumplikockák nagyobb darabokban maradnak a salátában, de ez erősen ízlés kérdése, ezen nem fogunk senkivel összeveszni.

 

Az ételért azt hiszem 2.800 forintot fizettem. Azt tudom, hogy a 2 disznótoros szelet 1.000-1.000 forintba került, a krumpli talán 800 volt, de erre nem mernék megesküdni. Az árához képest egyébként az adag mennyisége oké, ezzel bőven jól lakik az ember, kevésbé éheseknek egy szál hurka vagy kolbász is elég lesz. Alapvetően nekem ez a minőség inkább a plázaéttermek minősége volt, nem annyira egy tradicionális – jó értelemben vett – lacikonyháé. Viszont azokból a jobbak közé tartozik, és bár ennél már ettem finomabbat (rosszabbat is), annyi kíváncsiság maradt bennem, hogy valamikor kipróbáljam az egyik frissen sült húsukat.

 

Értékelésem: 7/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

 

Bővebben a helyről: https://belvarosidisznotoros.hu/  

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról