Mi lett volna a Mercedesek és a Red Bullok nélkül 2021-ben?

 

Tavaly eljátszottam azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a két legjobb csapat nincs a mezőnyben. Idén a „Formula 1.5” ismét elég izgalmas volt, ezért úgy döntöttem, hogy újra megnézem ezt az összeállítást. Nyilván ez továbbra sem teljesen mérvadó, hiszen nagyon sok minden másként történt volna (pl. ez az eset is, amiről írtam), ha a 4 éllovas nincs a pályán. Ennek ellenére mégis van pár érdekessége ennek a listának. Az egyik, hogy így az első 5 autó ha nem esik ki, vagy nem marad le valaki nagyon, akkor pontot szerez, így a McLaren-Alpine-Ferrari-Aston Martin-Alpha Tauri közötti különbségek jobban látszódni fognak, nincs olyan, hogy mivel senki nem szerzett pontot, nincs különbség köztük. Másrészt a kiscsapatok több lepattanó után szerezhetnek pontot, így a belső különbségek jobban kijönnek. Na, lássuk, idén mi lett volna a négy nagy nélkül.

 


Norris győzelem, 2009-es forgatókönyv

 

Tavaly azt mondtam, hogy sokkal izgalmasabb lett volna a Mercedesek és Red Bullok nélküli harc. Hát idén nem ez lett volna a helyzet. Míg így az utolsó futamon drámai körülmények között az utolsó kanyarban dőlt el a bajnoki cím, addig ezesetben már Szaúd-Arábiában eldőlt volna. A bajnoki cím így Lando Norrisé lenne, 335 ponttal. Mögötte a két Ferrari következne, Sainz 317, míg Leclerc 301 pontot szerzett volna. Érdekesség, hogy Ricciardo a negyedik helyre se tudott volna befutni, őt izgalmas küzdelemben ugyan, de Pierre Gasly maga mögé tudta volna. Az eredeti eredményhez képest a fordulat abban volt, hogy Norris hiába volt nagyon sokszor a legjobb az élmenők mögött, ezek csak 2-3 ponttal jelentettek többet, mint a mögötte lévők, ha viszont ez győzelmekben jelentkezik, az alkalmanként +7 pontot jelent.

Ami a forgatókönyvet illeti, bizony erősen a 2009-re emlékeztető esemény lett volna. Norris az első 10 futamból hetet megnyert volna, ezenkívül a zsebében tudna két második és egy negyedik helyet. Így gyakorlatilag úgy tűnik, hogy a szezon első felében eldőlt a bajnoki cím. A szezon második felében viszont már nem lett volna újabb győzelme, sőt, dobogója is mindössze egy, így a Ferrarik szép lassan megközelítették volna, viszont Abu Dhabi után még mindig maradt volna 28 pont előnye Leclerckel és 31 Sainzcal szemben, ami már ebben a helyzetben behozhatatlan.

 

9 futam után ez nem túl izgalmas...

Ferrarié a konstruktőri bajnokság, nagy csapaton belüli harc

 

Érdekesség, hogy mint a valóságban, úgy itt is kettévált volna a konstruktőri és az egyéni bajnoki cím tulajdonosa. Ugyanis csapatban a legtöbb pontot – szám szerint 618-at – ők szerzik, míg mögöttük a McLaren mindössze 539 ponttal zárt volna. Utána marad az Alpine-Alfa Tauri-Aston Martin sorrend. A kiscsapatoknál viszont változás történt volna, ugyanis az Alfa Romeo megverte volna a Williamst. Ennek oka az, hogy az Alfa alapvetően jobb volt a legtöbb versenyen, ám ezek rendszerint 11-13. helyekre voltak elegek. Míg azon a pár futamon, ahol a Williams erős volt, tudott a pontokét küzdeni (leginkább Russell). Itt viszont a gyakoribb pontszerzés a reálisabb erősorrendet adott volna.

Ami a Ferrarinál az igazi nehézséget jelentette volna, hogy bár az első 4 futamon Leclerc elhúzott, ám utána Sainz azt egy versenyen ledolgozta, onnantól meg végig olyan közel voltak egymáshoz, hogy egyiket se lehetett volna kiemelni elsőszámú pilótának, legalábbis ha korrektek akarnak lenni. Ha viszont megteszik, lehet az a győzelmet jelentette volna.

 

9 futamgyőztes, 11 dobogós, 15 pontszerző

 

Ahogyan korábban említettem, a 22 futamból hetet Norris nyert volna. Őt a győzelmek számára Leclerc követi 4-gyel, majd Sainz 3-mal. A maradék 8 futamon 6 pilóta osztozott volna, Gasly és Ocon 2, Alonso, Vettel, Ricciardo és az el nem indult belga versenyen nyerő Russell 1-1 dobogót szerzett volna. Ez különösen Ricciardo esetén érdekes, hiszen ő azt az egy győztes futamát a valóságban is megnyerte, azonban ez volt az egyetlen „best of rest” futama. Így azért látható, hogy ez a győzelem inkább a szerencsének és kevésbé a teljesítménynek tudható be. Az első 5 kocsiból csak Stroll és Tsunoda nem volt képes nyerni.

Dobogók tekintetében a Ferrari viszi a prímet, Leclerc 14, Sainz 13 alkalommal ált volna a pódiumra. Őt 10-zel Norris követi, majd 9-cel Ricciardo következik. Ezután Gasly 7, Ocon 5, Alonso 4, Vettel pedig 3 pódiummal dicsekedhetne, míg Tsunoda és Stroll mindössze 1-1 darabbal.

Az alsóházban a Russel győzelmen kívül más dobogós eredmény nem lett volna, de pontszerzések tekintetében a kép érdekes. A legtöbb pontszerző helyet – szám szerint 12-t – Giovinazzi szerzett volna, őt 11-el Russell követi, majd jön Raikkönen 9-cel (ezzel együtt mindketten megverték volna az olaszt, mert átlagban magasabb pontokat szereznek nála). Latifinek viszont csak 3 pontszerző helye lett volna. A Haas tökutolsó helye ezen a listán még inkább kikristályosodik, bár Mick Schumacher a magyar nagydíjon egy pontot azért begyűjtött volna. De Mazepinnek még ez a rendszer sem segít.

 

Csapattársak egymás ellen

 

Érdekes megnézni, hogy a csapattársak egy ilyen szisztémában egymáshoz képest hogy teljesítettek. E téren az alábbit látjuk:

2 olyan csapat van, ahol ez a szabály szinte semmit nem jelentett volna. Ocon a hivatalos végeredményben Aonso pontjainak a 91.4%-át sereztem meg, itt ez 91,5% lett volna, vagyis gyakorlatilag ugyanannyi. Nincs nagy különbség a Ferrarinál sem, a teoretikus eredményben Leclerc Sainz pontjainak 95%-át szerzi meg a hivatalos 96.7% helyett.

Akinek a legjobban kedvezett volna ez az állapot, az Giovinazzi, aki 10-3-ra kapott ki Raikkönentől, ami azért az időmérős és futamon elért eredményeken látszik, hogy nem reális. Az itt lévő 49-39 különbség szintén jelentős, de azért igazságosabbnak tűnik, főleg, mert Giovinazzi Latifit legyőzte volna, ami egész évet tekintve azért reális. Jót tett volna ez a szabály Strollnak is, aki így lényegesen közelebb végzett volna Vettelhez képest (79.1% helyett 92) és Tsunodának is, bár 83 pont Gasly 216-jához képest sem valami dicséretre méltó.

Ricciardo számára azonban kellemetlen lett volna ez a végeredmény, ugyanis a talán még elfogadhatónak tűnő 71,9%-os teljesítménye 60,9-re csökkent volna, valamint Latifi teljesítménye is nagyon rossz megítélés alá került volna, ugyanis mindössze Russell pontjainak a 26.2%-át szerezte volna meg.

 

Képzeletbeli végeredmény

Remélem idén is érdekes volt ez a kitekintő, még akkor is, ha idén jóval kevesebb érdekesség volt ebben és egy teoretikusan kevésbé izgalmas bajnokságot okozott volna ez az eredmény. Ha izgalmas lesz, megcsinálom jövőre is :)

 

A következő hetekben még jövök idén is a pilóták TOP 20-ával, szokás szerint két részletben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról