Marad-e három alpolgármestere Pécsnek?

 

A holnapi pécsi közgyűlés slágertémája egyértelműen a Nyögéri Lajost alpolgármesterré kinevező polgármesteri döntés megerősítése lesz. Bocsánat, nem megerősítése, hanem a visszavonásáról szóló napirend, aminek előterjesztője Péterffy Attila polgármester, de ő maga már leszögezte, hogy ezt nem fogja támogatni. A történet most már fél éves múltra nyúlik vissza. Miért volt szükség az új alpolgármesterre? Számít-e, hogy megerősítő vagy visszavonásról szóló szavazásra kerül-e sor? Mi várható a szavazáson? Ezeket a kérdéseket próbálom összefoglalni a következő cikkemben.

 

Az új alpolgármester kinevezése

 

A hivatalos indoklása Nyögéri Lajos kinevezésének az volt, hogy a város szociális ügyei és lakásügyei annyira szövevényes és régmúltra visszanyúló problémát jelentenek, hogy ennek rendezésére külön alpolgármester szükséges. Valójában azonban sokak szerint ez már inkább csak ürügy volt, és a valós válasz Péterffy Attila, valamint a szociális szektorért felelős korábbi alpolgármester, Bognár Szilvia viszonyának megromlásában keresendő.

Ennek alapja a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. vezérigazgatójának a kinevezése. Bleszity Péter bár komoly vezetői tapasztalatokkal (valamint szocialista kapcsolatokkal) rendelkezik, kulturális területeken eddig nem igazán dolgozott. Ezért Bognár Szilvia inkább új pályázat kiírását javasolta, Péterffy viszont támogatta Bleszityet. Végül Bleszity szoros szavazásban nyert (amihez kellett az, hogy a DK-s alpolgármester saját frakciótársai támogassák őt, alpolgármesterük ellen szavazva ezáltal), ám innentől nem volt visszaút a két fél viszonyában, ami odáig fajult, hogy Péterffy Bognár Szilvia hatásköreit csökkentve nevezte ki Nyögérit. Mindezt a veszélyhelyzetre tekintettel, a kiszélesített polgármesteri jogkörök miatt tehette meg. 

A kinevezés sokak ellenszenvét kiváltotta, nemcsak a jobboldalon, de a Mindenki Pécsért Egyesület, a DK és a Momentum is hangot adott nemtetszésének. Önmagában a harmadik alpolgármester létjogosultságát is vitatták (különösen így, hogy saját hatáskörben, a közgyűlés megkérdezése nélkül született a döntés), hogy felesleges új személyt kinevezni és pénzt költeni erre (utóbbi kapcsán azóta kiderült, hogy nem releváns, mert Nyögéri ingyen vállalta a státuszt), de a kinevezett személye is visszás volt többeknek, hiszen az MSZP-s képviselőt korábban jogerősen elítélték rágalmazásért, de más kétes ügyei is voltak. Így tehát úgy tűnt, hogy a pécsi közvélemény és politika inkább ellenezte ezt a kinevezést, mintsem támogatta volna.

 

Miért a visszavonásról szól a szavazás?

 

Már Nyögéri Lajos kinevezésénél egyértelmű volt, hogy ez az ügy a pécsi képviselő testület elé fog kerülni, amint közgyűlés tartására lehetőség lesz. Péterffy Attila már a beadványban jelezte, hogy el fogja utasítani az előterjesztést, mert ő elégedett az alpolgármester munkájával, szerinte jó irányba indultak el a dolgok. Magam részéről közel sem vagyok ennyire optimista, a lakásügyekben van tapasztalatom, és sajnos azt érzem, hogy egyre átláthatatlanabb, hogy mit akar a városvezetés ebben a kérdésben. Erről korábban már írtam, most ismételni magam nem fogom.

Ami viszont meglepett, hogy az első tervekkel ellentétben nem egy a korábbi határozatot megerősítő szavazásra kerül sor, hanem annak a visszavonásáról lesz szavazás. Ez igazából irrelevánsnak tűnhet, hiszen aki szeretné, hogy maradjon Nyögéri, az így is arra fog szavazni, aki meg nem, az így sem. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

Ugyanis az alpolgármester kinevezéséről, illetve visszavonásáról szóló döntés minősített többséget igényel. Vagyis a közgyűlésen részt vevők létszámától függetlenül csak akkor lesz megszavazva egy döntés, ha a képviselő testület több mint fele megszavazza azt. Ez jelen pillanatban 14 képviselő.

Amennyiben ez egy megerősítő szavazás lett volna, akkor 14 képviselőnek kellett volna Nyögéri mellett szavaznia, úgy, hogy aki nincs jelen a közgyűlésen, nem szavaz, vagy tartózkodik, az nem számít bele. Vagyis 13 „nem támogatás” esetén az alpolgármesteri kinevezés megszűnt volna. Így viszont megfordul a helyzet. 14 embernek kell ahhoz a visszavonás mellett szavaznia, hogy az megtörténjen, és ha csak 13-an vannak – az előbb említett kategóriákkal együtt – akik nem igennel szavaznak, akkor marad Nyögéri a titulusában. Tehát így lényegesen jobbak az esélyei a megszavazásnak, mintha ez egy megerősítő szavazás lenne.

 

Mi várható a szavazáson?

 

Mivel ez egy titkos szavazás lesz, nem fog kiderülni, hogy pontosan ki mire szavazott. Ennek ellenére lehetnek az embernek sejtései és megérzései, és ez alapján a küzdelem szorosnak ígérkezik. Nézzük, mire gondolok.

 

Akik igennel (vagyis a visszavonás mellett) fognak szavazni:

 

Számomra teljesen egyértelmű, hogy a 4 fős Fideszes frakció nem akarja Nyögéri kinevezését, sem a pártbéli hovatartozása, sem a múltbéli események miatt. Ugyanezt gondolom az ÖPE-KDNP frakció 3 képviselőjéről is. A felől sincs sok kétségem, hogy az LMP-s Kóbor József sem akarja Nyögérit alpolgármesteri státuszban látni, és szerintem a hatásköreitől megfosztott Bognár Szilvia sem örül a helyzetnek. Ők 9-en biztosan igenre fognak szavazni, ha jelen lesznek a szavazáson.

 

Akik biztosan nem fogják támogatni (a visszavonást):

 

Péterffy Attila polgármester már most kijelentette, hogy nem-mel fog szavazni, ez a helyzet elég egyértelmű. A 4 MSZP-s és a 3 Jobbikos képviselő esetén sincs túl nagy kérdés bennem, mivel a decemberi cikkek alapján sejthető, hogy ez a deal elsősorban köztük és Péterffy között zajlott ki, és az ő szövetségük tűnik a legintenzívebbnek a városvezetésen belül. És én még Ágoston Andrea esetén is biztos vagyok benne, hogy a polgármesteri álláspont mellett teszi le a voksát. Az egykori PM-es politikus decemberben szakított pártjával, és amennyire hinni lehet a helyi médiának, ennek épp az volt az egyik oka, hogy a PM nem támogatta az új alpolgármester kinevezését, a képviselő viszont a polgármester oldalán állt. Ez szintén 9 fő.

 

Akik kérdésesek:

 

A Demokratikus koalíció frakciójának öt tagjából Bognár Szilvia szavazata számomra viszonylag egyértelmű, a párttársaké már annál kérdésesebb. Elméletileg nekik sem volna érdeke a harmadik alpolgármester kinevezése, hiszen mégiscsak egy DK-s alpolgármester hatáskörének kurtításával került erre sor. A gyakorlatban azonban a DK frakció tagjai már többször szavaztak Bognár Szilviával ellentétes módon és ki tudja milyen háttéralkuk mellett születtek ezek. Így az ő szavazatukat kérdésesnek mondanám.

Hasonlóan vélekedek a Momentumról is. A fiatal párt tagjai decemberben egyértelműen a polgármester ellen emelték fel a hangjukat, és biztos vagyok benne, hogy nem támogatnák a kinevezést, ha ez egy megerősítő szavazás lenne. Azonban így, hogy a visszavonásról kell dönteni, sajnos el tudom képzelni, hogy a béke fenntartása érdekében inkább nem szavaznak, vagy letartózkodják a dolgot, és nem vállalják fel a nyílt komfrontációt. Persze ez csak találgatás, az ő esetükben sokkal inkább el tudom képzelni az előterjesztés megszavazását, mint a DK esetében.

Végül még a kérdőjeles kategória nálam a választáson még pártfüggetlenként indul, azóta az Új Világ Néppártban tevékenykedő P. Horváth Tamás. A népszerű és művelt politikus eléggé csendben volt a decemberi események kapcsán, de nem hinném, hogy jó szemmel nézte volna az eseményeket. Ugyanakkor ő a ZSÖK-nél is dolgozik, ami – bár remélem nincs igazam – de elképzelhető, hogy egy ilyen esetben befolyással bír, ezért ő is inkább a belső béke mellett teszi le a voksát.

 

Ezek alapján nem tartom valószínűnek, hogy meglesz a 14 igen szavazat, 9 biztos, talán még a 12-t is be merem vállalni, de, hogy lesz-e ennél több, az erősen kétséges. Amit egyébként sajnálok, mert az LMP is elsősorban azért nem vett részt Pécsett a 2019-es választásokon az összefogás színeiben, mert nem akarta, hogy a régmúlt emberei térjenek vissza a város élére. Most meg nagyon úgy néz ki, hogy éppen ez történik…ismételten.

 

Ha nem értesz egyet, írd meg kommentben!

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/