A rémálmok színháza
A
tegnapi napon részletesen beszámoltam arról, hogy milyen bizalmi szavazás lesz
a mai pécsi közgyűlésen. Azonban ami történt, arra még én sem számítottam. A
tegnapi nap során Nyögéri Lajos lemondott az alpolgármesteri státuszáról,
Péterffy pedig három új napirendi pontot terjesztett elő: az SZMSZ módosítását,
mely alapján immáron nem kettő, hanem három fizetett alpolgármestere lehet Pécsnek;
egy alpolgármesteri kinevezés visszavonásáról szóló előterjesztést Bognár
Szilvia ellen; valamint egy két alpolgármester kinevezéséről szóló
előterjesztést, akik nem mások, mint Zag Gábor és (put your hands up in the
air, ladies and gentlemen’s) Nyögéri Lajos. A közgyűlés pedig mindhármat meg is
szavazta.
Az
eset nagyon felháborított, mint jóérzésű ember, mint jogász és mint helyi
politikai szereplő egyaránt. Nem tagadom, hogy jó viszonyban vagyok a most
leváltott alpolgármesterrel, de azt gondolom, hogy vagyok olyan objektív, hogy
meg tudjam ítélni az esetet. Azt meg nagyon szigorúan vallom, hogy amit az
egyik oldalon el kell ítélni, azt a másikon is el kell. A Fideszt is szidtam
már nem egyszer gátlástalan és aljas tettek miatt, de most csak azért, mert a
másik oldalról van szó, nem leszek finomabb. Szóval jöjjenek az érvek, amik
miatt nagyon(-nagyon-nagyon-nagyon) aggályosnak tartom, ami ma történt.
Last minute javaslatok
A
jelenlegi SZMSZ azt írja elő, hogy egy előterjesztésnek legalább 8 nappal a
közgyűlés előtt meg be kell érkeznie a jegyző úrhoz. Ugyanakkor ez a 8 nap
kapcsán többször ütköztünk már bele olyan falba, hogy az informatikai rendszer
még előbb (kb. 14 nappal) lezárult és már láttunk olyan, hogy egy 8 és 14 nap
között beadott előterjesztésünk végül nem jelent meg a közgyűlésen. Ez
önmagában is megérne egy misét, de most nem ez a fő téma.
Ha
valakinek a napirendi javaslata nem kerül fel a közgyűlés napirendi pontjai
közé, még kezdeményezheti a felvételét, de azt a képviselő testület többségének
támogatnia kell. Ugyanakkor ez egy kivételszabály, és elvileg csak nagyon indokolt
esetben kerülhet erre sor, a főszabály, hogy az kerül tárgyalásra, ami az
előzetes napirendi pontok között szerepel. A napirendre vétel leginkább
olyankor indokolt, ha nagyon akut döntést kell meghozni olyan ügyben, ami
viszont viszonylag rövid idő alatt megtárgyalható.
Magam
részéről úgy érzem, hogy jelen esetben a két indokból az egyik sem állt fenn.
Mivel a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésre került sor, nincs olyan nagyon
akut feladat, ami miatt az alpolgármesterek cseréje ebben a szent pillanatban
szükségessé vált volna. Ellenben ez egy igen komoly horderejű döntés, hiszen az
alpolgármesterek személye évekre meghatározhatja a város helyzetét. Önmagában
véve már az is aggályos, hogy a jelöltek személyét és portfolióját (ami nem is
igazán volt jelen esetben) a szavazás napján ismerték meg a képviselők
(legalábbis azok egy része). Egy ilyen volumenű döntést semmiképpen nem lehet
ennyire kapkodva meghozni. Így nálam már itt elbukott az előterjesztés.
Egy
összehasonlítási alappal élve: A 2020 szeptemberi közgyűlésre Kővári János akart
feltenni napirendre egy környezetvédelmi akciótervet, amit a városvezetés azzal
utasított el, hogy túl rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy átnézzék, így
nem lehet róla érdemben dönteni. Akkor ott ez egy valid, elfogadható érv volt,
de kérdem én: ugyanez itt miért nem játszott? Mi volt a különbség?
Érvek Bognár Szilvia maradása mellett
A
jelenlegi frakciók közül a Fidesz, az ÖPE-KDNP és a Momentum frakciója,
valamint dr. Kóbor József, az LMP képviselője egyértelműen éreztette a napirendi
pontoknál, hogy nem tartja helyesnek, ami történik.
A
legfőbb érv egyértelműen az volt, hogy nem látják a valódi indokokat. A
bizalomvesztést nevezték meg egyetlen érvnek Bognár Szilvia megbízásának
visszavonása mellett, ami önmagában még egy elfogadható érv is lehetne, ha
konkrétumokkal alá lenne támasztva. De nem volt, konkrétan semmiről nem tudunk,
ami miatt ez kialakulhatott volna (nyilván közrejátszott az előző cikkemben
kifejtett szavazást, de az egy egyet nem értés, ettől nem kéne elveszteni a
bizalmat a másik féllel szemben). Így pedig azt sem tudják, miről kellene
döntést hozni.
E
mellett voltak Bognár Szilviát támogató érvek is. Kóbor József szerint azt a
szerepet, amit Bognár Szilviának a városvezetés szánt – eladja, kommunikálja a
városvezetők döntéseit a nyilvánosságnak és kapcsolatot épít ki a civilekkel –
tökéletesen ellátta, és egy ilyen indok nélküli döntés hosszú távon csak
veszteséget jelent az egész városnak. Kővári János szerint a kulturális szférában
eddig minden előterjesztést megszavaztak, nem voltak vitatott, korrupciós
ügyek, tehát szerinte is jól végezte a munkáját az alpolgármester. E mellett
emlékeztette a DK-s képviselőket, hogy éppen ők írtak alá 12 pontot fél éve,
amelyek között szerepelt Bognár Szilvia pozíciójának visszaállítása. Csizmadia
Péter pedig emlékeztette Péterffyt a választási ígéreteire, köztük az
átláthatóságra. Ami itt megy az szerinte minden, csak nem az átláthatóság.
Érvek Bognár Szilvia ellen
No és
azt gondolom, itt jutunk el a legnagyobb problémához a mai események kapcsán.
Ugyanis egyetlen egy érv nem sok annyi nem hangzott el, hogy miért szükséges ez
a döntés. De ami igazán kínos volt, hogy az egész vita alatt senki nem szólalt
fel a városvezetés részéről (a Momentumon kívül, akik azonban egyértelműen
jelezték, ellene vannak a változásoknak), hogy mégis mi a fenéért van erre
szükség. Mindegyikük csak ült, néha közbekiabált, vigyorgott, poénkodott,
néhányuk talán még figyelt is az elhangzottakra, de addig senki nem jutott el,
hogy érdemben reagáljon bármire is. Az egyetlen városvezetői felszólaló Siposné Bikali Éva volt, de ő is csak kikérte magának, hogy az egyik ellenzéki
képviselő nem jól mondta ki a nevét. Köszönjük.
Ezt a
problémát elég súlyosnak gondolom. A parlamenti viták kapcsán is sokszor érzem
aggályosnak, ha a jelenlegi kormánypárt nem tudja megvédeni a saját
álláspontját. Itt pontosan ugyanez volt a gond. Ha nem tudnak egy érdemi érvet
elmondani, ami ezt a döntést indokolja, akkor ezek szerint nincsenek is
racionális érvek?
Nemrégiben
hallottam egy olyan összeesküvés-elméletet, miszerint lehet, hogy ez már rég
nem Bognár Szilviáról szól. Nyögéri Lajost már sokkal korábban szerették volna
alpolgármesternek, csak Péterffy nem merte bevállalni, hogy a kétes hírű
politikus közvetlenül mellette kampányoljon, sem azt, hogy rögtön az elején kinevezze,
ezért kezdetben inkább Bognár Szilviát preferálta, és várta az alkalmat és a
pillanatot, amikor ez a csere megtörténhet. Erre persze nincs bizonyíték, ami
viszont tény: egy ilyen érvek nélküli vita igenis teret enged ezeknek a konteoknak
és minél jobban ízlelgetem én is, annál inkább azt érzem, hogy ez lehet egy racionális
elmélet…
A végeredmény
Azzal,
hogy Bognár Szilvia visszahívásáról és 2 másik alpolgármester megválasztásáról
szavaztak, megint a városvezető koalíciónak lett a feladata, hogy 14 igent
összehozzon. Ez azonban sikerült nekik. Hogy konkrét legyek: pontosan ennyi
sikerült. Bognár Szilvia menesztésére 14 igen és 10 nem szavazat érkezett,
ketten pedig nem szavaztak.
Mivel
a szavazás titkos volt, ezért csak találgathatunk, hogy ki hogyan szavazott, de
számomra egyértelmű a helyzet: A 4 DK-s, a 4 Mszp-s, a 3 Jobbikos képviselő,
valamint a polgármesteri frakció 3 tagja szavazott igennel. A maradék 12
emberből az egyik nem szavazó nyilván a fideszes Bognár László volt, aki nem
vett részt az ülésen, a másik kérdéses, ki lehetett. Lehetséges, hogy Bognár
Szilvia döntött úgy, hogy nem vesz részt a szavazásokon, de mivel volt olyan
időszak, amikor Csizmadia Péter, illetőleg Hári József nem volt benn a
közgyűlésben, az is lehetséges, hogy közülük valaki. De ennek igazából nincs
relevanciája, mert az abszolút többségi szavazatoknál a nemmel szavazás és a
nemszavazás gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
Nyögéri
Lajos és Zag Gábor egyaránt 14-14 igen szavazattal lett alpolgármester, szintén
2 nemszavazás volt mindegyiküknél, a különbség annyi, hogy míg Nyögérire 10
nem, addig Zagra 7 nem és 3 tartózkodás érkezett. Utóbbi valószínűleg a
Momentumosoktól, akik Nyögéri kinevezését teljesen vállalhatatlannak
tarthatták, Zagé sem tetszett nekik, de jelöltként talán egy hajszállal
elfogadhatóbbnak gondolták. Ugyanakkor, ha belegondolunk, hogy anno 2019 őszén
mindkét alpolgármester 26 igen szavazatott kapott…ez mindent elmond.
Konklúzió
Úgy
gondolom, a mai nap még sokáig téma lesz Pécsett. A Fidesz sajtóban biztos,
mert ez egy olyan téma, amivel lehet kritizálni a városvezetést. És a
legrosszabb az egészben, hogy jogosan lehet, ebben a helyzetben kb. nincs mit
védeni. Az a baj, hogy Csizmadia Péter a megjegyzésével fején találta a szöget:
egy átláthatóságot ígért városvezetés nyilvánosság előtt titkos(nak szánt)
akciója volt ez az egész, aminek érdemi indokai a mai napig nem világosak.
Lehet
persze mondani, hogy bagoly mondja verébnek, meg, hogy a Fideszes időszak
éppúgy átláthatatlan volt, de a tény ettől még tény marad: ez a városvezetés
arra kapott megbízást, hogy másképp vezesse a várost, mint korábban. Ha
ugyanazok a módszerek, mivel vagyunk előrébb? Ezt a gyalázatot nehéz lesz
bárhogyan lemosniuk magukról és az a gyanúm, hogy ezzel most nem kevés politikai
muníciót vesztett nem csak a városvezetés, de a megyei, sőt, lehet, hogy az
országos ellenzéki összefogás is.
Zag
Gábor esetén még felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz a Baranya 2-es
indulásával? Hiszen ő elvileg országgyűlési képviselő-jelölt, de a képviselői
státusz összeférhetetlen az alpolgármesterivel. Vajon visszalép? Vagy ez az
egész csak ugródeszkának jó neki? Ez még egyelőre kérdés.
Ami
még dilemma, hogy vajon a DK el tudja-e annyira simítani a pécsi területi
szervezet és Bognár Szilvia közötti ellentétet, hogy maradjon a frakciójába. Ha
nem, akkor pedig függetlenként folytatja frakció nélkül, vagy esetleg a
Momentumosokkal (és talán Kóbor Jószeffel) csinálnak egy új frakciót? Mindhárom
opció létező.
Amit
azonban ki lehet jelenteni, hogy ezzel ma az egész város vesztett. Egy
lelkiismeretes alpolgármestert, egy felelős, hozzáértő személyt a kulturális területeken,
és nem utolsó sorban egy víziót, hogy ez a városvezetés más lehet, mint a
korábbiak. Ezek a sebek nem fognak könnyen gyógyulni, bennem biztosan nem. Ami
pedig az ebben résztvevő DK-s Auth Istvánt illeti – aki az országgyűlési választásokon
is indulni tervez – ezek után Baranya 1-es választópolgárként biztosan nem
fogok rá szavazni. Sem az előválasztáson, sem a rendes országgyűlési
választáson, ha ő lesz a közös ellenzéki jelölt. Mert azt gondolom, hogy igenis
kell egy minimális erkölcsi nívó annak a jelöltnek, akit én támogatok, különben
ugyanaz fog történni, ami itt.
Ha
szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog
facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése