Az ellenzék rájátszott, de a közmédia számára nincs mentség

A vasárnapi és hétfői események az MTVA székházánál sokakban ellenérzést váltottak ki. Az egyik oldalon az a tény, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán nem érvényesülhetnek az adófizetők pénzéből fenntartott médiaorgánumokban, a másik oldalon pedig az, hogy a képviselők erőszakosan akartak érvényesülni és még színészkedtek is a kamerák előtt. Egy pillanatig sem gondolom azt, hogy amit az ellenzék csinált, az minden szempontból optimális volt, sőt! Ugyanakkor nem lehet elmenni a mellett, hogy ha a közmédia úgy működne, ahogyan egy közmédiának működnie kell, ezekre az esetekre nem kerülhetett volna sor. Következő írásomban azt fogom kifejteni, hogy miért gondolom ezt.

Mi a közmédia funkciója?

A közmédia televíziós csatornái eltérnek a kereskedelmi csatornáktól. Míg azok magánkézben vannak, addig ezek a csatornák voltaképpen az adófizetők pénzéből kerülnek fenntartásra. Emiatt a tevékenységük sem profitorientált. Gyakorlatilag közszolgálatot végeznek, tehát a szórakoztatás mellett a híradás, tájékoztatás, ismertetés a feladatuk. Mindezt objektív, részrehajlás nélkül, minden álláspontot szemléltetve.

A közmédia feladatairól a médiatörvény külön rendelkezik. Most nem akarom a teljes törvényt ideidézni, de két részét azért nem hagyhatom említés nélkül:

„82. § A közszolgálati médiaszolgáltatás

a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek,”

Noha a közmédia jelenleg jogi értelemben valóban független, valójában olyan emberek irányítják, akik a jelenlegi kormánnyal állnak jó viszonyban. Tehát közvetett módon valójában a közmédiát jelen pillanatban a kormány irányítja.

83. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,

Hát, ha valami nem valósul meg, akkor az ez. Régebben adtam esélyt a közmédia csatornáinak és néha-néha belenéztem a reggeli műsoraikba, híreikbe, de annyira bántóan egyoldalúan csak a kormány erényeiről, és az ellenzék hibáiról beszéltek, meg csak a kormánypárti képviselőket hívták meg, hogy végül letettem erről. Manapság az egyetlen dolog, amit a közmédiában nézek, azok a sportműsorok. Ezek előtt/után gyakran vannak ilyen egyperces hírek. Amit ezekből látok:

-     Gyakorlatilag nem hallottam még olyan egyperces összefoglalót, amiben ne lett volna legalább egy, a kormányt dicsérő megnyilvánulást.

-         Az egypercesek minimum 90%-ban volt legalább egy migránsokat/Sorost/ellenzéket szidó bejegyzés.

-       Eddig egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor kormányt bíráló, vagy ellenzéket pozitívan kiemelő hírt hallottam volna.

És hangsúlyozom, ez egy sportcsatorna. Akkor mégis mit várhatunk a többitől? Tehát a közmédia nem teljesíti azt a funkcióját, amit törvény szerint kellene megtennie.

És azt kell mondani, hogy minden attrocitásnak az alapja ez volt. Ugyanis ha a közmédia csak kicsit is elfogulatlan lenne, akkor az ellenzéki képviselők sem ezt a módszert választották volna. De egyáltalán az eredeti célban volt bármi rossz is? Az eredeti cél ugyebár az volt, hogy egy 5 pontból álló követelést a közmédia csatornáján beolvassanak.

Mit kellett volna ezesetben tennie a közmédiának? A legegyszerűbb dolgot: megengedni. Az ellenzéki álláspontok ismertetése része a közmédia tevékenységének, maga a kérés meg nem tartott volna tovább 5 percnél. Természetesen lehetséges, hogy ez az adott műsoridőbe nem fér bele. Ebben az esetben pedig oda kell menni és közölni velük, hogy most épp nem lehet, de jöjjenek vissza holnap, és beolvashatják. Vagy ott helyben meghívni a másnapi beszélgető műsorba és akkor a felolvasás után kb. 10 percig lehet is róluk beszélni. És máris meg van oldva a probléma. Vagy ha ez nem lett volna jó az ellenzéknek, akkor azzal tényleg csak magukat minősítették volna. De a közmédiában semmilyen kompromisszumkészség nem volt.

A belépés a közmédia épületébe jogszerű volt…

Vita áll fenn abban a kérdésben, hogy Hadházy Ákosék beléphettek-e a közmédia épületébe. Ez azonban meddő vita, a jogszabályok önmagukért beszélnek:

„(4) A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a vámhatóság működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.” (2012. évi XXXVI. törvény, 98. §)

A közmédia épülete vitán felül közintézménynek minősül, tehát a belépésük a képviselői igazolvánnyal egyértelműen és vitathatatlanul jogszerű. Azonban jelenlétük nem eredményezheti az érintett szerv működésének aránytalan mértékű sérelmét. Ugyanakkor egy ötpontos követelés felolvasását aránytalan sérelemnek nevezni nem lehet, sőt, az ellenzéki álláspont összefoglalásának nyilvánosságra hozatala kifejezetten a közmédia feladatainak része. Persze más lenne a helyzet, ha mondjuk egy élő műsor közben erőszakkal „elfoglalták” volna a képviselők a médiafelületet, de erre még kísérlet szintjén sem került sor. Tehát egy szó mint száz, a képviselők semmilyen jogsértést nem követtek el.

…a biztonsági őröké annál kevésbé.

Hadházy Ákossal szemben azonban a biztonsági őrök egyértelműen szabályt sértettek, mi több, bűncselekményt valósítottak meg. A Büntető törvénykönyv erre vonatkozóan egyértelmű rendelkezéseket ír:

„310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt

a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy

c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Hadházy Ákos parlamenti képviselőként hivatalos személy, és ebben a státuszában jelent meg az MTVA székháza előtt. Persze, lehet mondani, hogy rájátszott és valójában nem okoztak neki akkora szenvedést, mint amekkorát produkált. Csak éppen a tényállás megállapítása szempontjából ez lényegtelen. Az erőszak már a fizikai ráhatással is megvalósult, az pedig egyértelműen megtörtént, amikor lefejtették a kezét a korlátról, vagy amikor megragadták és kivitték.

A problémát csak fokozza, hogy Hadházy Ákosnak, mint parlamenti képviselőnek mentelmi joga volt. Tehát intézkedést nem foganatosíthattak volna vele szemben, kivéve, ha bűncselekmény elkövetése során tetten érték. Azonban megvalósult itt bűncselekmény?

Amire most az MTVA-nál is hivatkoznak, az a birtokháborítás. Csakhogy a birtokháborítás Magyarországon nem bűncselekmény, a polgári- illetőleg közigazgatási jog, és nem a büntetőjog hatálya alá tartozik. Tehát az erre való hivatkozás nem alapoz meg semmit.

Ami még felmerült, az a közérdekű üzem működésének megzavarása. Nézzük csak meg a tényállást: „323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ezzel is van két probléma. Az egyik, hogy az MTVA székháza közintézmény ugyan, de nem közérdekű üzem (közérdekű üzemnek a közmű, közösségi közlekedési üzem, egyetemes hírközlő hálózat, postaszolgálatok és hadianyagot, hadieszközt vagy energiát termelő üzem minősül). Ezenkívül egy petíció átadását elég nehezen tudnám „jelentős mértékű” megzavarásnak tekinteni. Tehát ezt a verziót is kilőttük.

Felmerült még gondolatként, hogy Hadházy Ákos erőszakot akart tanúsítani az MTVA dolgozóival szemben. Ilyen esetben a biztonsági őröknek nemcsak joga, de kötelessége is ebben őt megakadályozni. Csakhogy ebben az esetben az erőszaknak közvetlennek kell lennie. Hadházy Ákos senkit nem támadott meg és semmilyen olyan közvetlen magatartást nem tanúsított, ami erre utalt volna.

Ezenkívül még egy körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha Hadházy Ákost történetesen egy tetten ért bűncselekmény elkövetésében akadályozták volna meg, azt is csak annyi időre tehették volna meg, amíg a rendőrség megérkezik. Az őrök azonban nem is hívták a rendőrséget. Tehát ez a cselekmény semmilyen formában nem volt jogszerű, és ennek meg kell, hogy legyen a következménye. Legalábbis egy jogállamban…

A baloldali ellenzék megint alakított

Noha kétségkívül túllépte a hatáskörét az MTVA biztonsági szolgálata és az egész esemény előidézője a közmédia nem megfelelő működése, mégsem tudok elmenni szó nélkül Bangóné Borbély Ildikóék tevékenysége felett. Ugyanis, mint kiderült, ők már jó előre megbeszélték, mit fognak csinálni a biztonsági őrök előtt. Ezzel két problémám is van. Egyik, hogy ez önmagában véve elvtelen és etikátlan, másik, hogy ezzel ismételten a FIDESZ malmára hajtották a vizet. Kicsit olyan érzésem van, mint a 2013-as bajai időközi választásnál. Miközben egyértelmű bizonyítékok voltak arra, hogy a FIDESZ választási csalást hajtott végre, ahelyett, hogy ezeket felhasználva mentek volna a FIDESZ ellen, egy hamis videot használtak fel. Az eredmény az lett, hogy a nyilvánvalóan rossz helyzetből éppen ők jöttek ki jól, mert a választás körüli aggályok helyett a „baloldal hamisításáról” lehetett beszélni. Most úgy érzem, hasonló a szituáció. Miközben egy nyilvánvaló jogsértéssel lehetett volna a közmédia ellen menni, az egész kormánykommunikáció tele van a „színészkedő balliberális” politikusokkal. Az ilyen akciók csak a jelenlegi kormányt erősítik tovább és az egyébként abszolute támogatható célokat relativizálják és veszik el róluk a hangsúlyt, ami semmiképpen sem kívánatos.

Azonban nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy mindez nem mentség arra, ami a közmédia épületében történt, ahogy arra sem, hogy az MTV tevékenysége még nyomokban sem tartalmazza azt, ami egy valódi közmédiának a feladata lenne.