Krumpli a négyzeten – Toldi Étterem és Panzió, Kozármisleny

 

Néhány hete egy gasztronómiai program kedvéért mentem volna Kozármislenybe, amin végül nem vettem részt az esemény nyilvánvalóan politikai jellege miatt. Ezért e helyett úgy gondoltam, hogy sétálok egyet a kisvárosban, majd eszem valami finomat, hogy azért valami gasztronómia legyen a napomban. Az ottani vendéglők közül kicsit random alapon a Toldi fogadó mellett döntöttem, ami egy hagyományosnak mondható étterem, bár néhány balkáni fogást is láttam az étlapon. Mivel kellemes idő volt már a teraszon is tudtam enni.

 

Az étlap tekintetében két fogáson hezitáltam, végül a pincér a burgonyás panírba forgatott sertés szüzet ajánlotta, így azt kértem, hozzá egy kis salátát és egy jégpalacsintát, ami eléggé különlegesnek tűnt, hogy kipróbáljam. Italként pedig egy limonádét kértem, bevallom, már nem emlékszem, hogy milyen gyümölccsel J.

 

A főétel picit rövidebb, mint 20 perc alatt elkészült, ez határozottan pozitív. Ránézésre három jó nagy szelet húst kaptam, hasábburgonyával és a tetején egy jó adag sajttal, a vegyes saláta meg gyakorlatilag egy vegyes zöldségekből álló saláta túl sok extra nélkül. Az étel a hús elvágásával kezdtem…és itt ért az első sokk. Ebben az óriásinak látszó szeletben annyi sertés szűz van, ami két vagy három falatra elég. A többi a panír. Na ezzel azért fel lehet húzni. Értem én, hogy nem egy olcsó húsról beszélünk, és azt is, hogy egy burgonyás bundát nem lehet nagyon vékonyra megcsinálni, de semmilyen kedvező ár és egyéb kifogás nem teszi számomra elfogadhatóvá, hogy egy ekkora méretű ételhez mutatóban adjanak húst. Eleve a szűzt nem gondolom, hogy ennyire el kellene rejteni egy panírban, ahhoz túl jó húsféle, de ez a mennyiségi maszatolás még jobban zavar. Ízre amúgy nincs vele gond, de ettől még nem voltam boldog.

 

A hasábburgonya és a burgonyás panír külön-külön oké, de mindkettő óriási mennyiség volt mind a húshoz, mind a salátához képest, így egyszerűen „felborult” nálam ez az étel az aránytalan mennyiségű krumplitól. A salátában a zöldségek frissek, finomak voltak, de valami kis öntetet még el tudtam volna hozzá képzelni.

 

Ezt követően érkezett a palacsinta. Alapvetően egy vaníliafagylaltos palacsinta volt erdei gyümölcsmártással és tejszínhabbal. A palacsintatészta picit vastag volt, de kb. oké, és éreztem, hogy az édes-savanyú játék lett volna a cél a mártással, de nem igazán jött össze, leginkább azért, mert a mártás nekem már-már a kellemetlenül savanyú kategóriát képezte, magában nehezen ehető, de egybekóstolva is már „rátelepedett” az ételre (ehhez a benne maradt gyümölcsmagok is hozzátettek). Ezenkívül, ha már jég, én tettem volna az ételbe valami forró elemet a hideg-meleg játék miatt, de ez is elmaradt. Összességében ez sem volt egy fogyaszthatatlan desszert, és mennyiségileg is rendben van, de itt is maradt jócskán hiányérzetem.

 

A két fogásért, a salátáért és a limonádéért kb. 4.500 forintot fizettem, ez azért egy korrekt ár összességében, legalábbis ha a mennyiséget nézzük. Alapvetően szeretem a csárdaéttermeket, és azt gondolom megvan az ilyen típusú helyeknek a létjogosultsága. Ugyanakkor itt kb. minden rossz beidegződést és sztereotípiát megkaptam, amit ezekkel a helyekkel azonosítok, az irreális mennyiségű körettől kezdve a naturális salátán keresztül a picit nehéz palacsintáig. Ezek pedig nem lennének szükséges elemei egy csárda-ételnek És még ezekkel együtt sem éreztem vállalhatatlannak. Viszont összességében ez így csak egy közepes értékelést ér a szememben.

 

Értékelésem: 6/10 (Hogy ez pontosan mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: http://www.toldipanzio.hu/?page_id=23 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/