Egy kis Itália... - Il Pastaio, Budapest

 

2 héttel ezelőtt Budapesten jártam, és sok időt töltöttem kutatásokkal, de ezért a kiadós reggelik mellett inkább hideg kajákon meg gyrosokon éltem. Utolsó nap azonban úgy döntöttem, kicsit pihenek, ennek részeként tartottam egy sétát a belvárosi éjszakában a rakparton, valamint kipróbáltam egy komolyabb éttermet. Azért a Vörösmarty téren található Il Pastaio mellett döntöttem, mert egyrészt volt oda egy 20%-os kedvezménykuponom :), másrészt az esti órákban már nagyon nem szeretek húsételt enni, de valami vega pizzát mindig szívesen kóstolok. Nézzük hát!

 

A bejáratnál kicsit féltem, hogy vajon tudok-e enni, mert elég kevés belső asztalt láttam, de aztán kiderült, hogy van egy emelete a helynek. Ami egy picit meglepett, hogy amikor a bejárathoz értem és csak nézelődtem, akkor egy pincér kijött és megkérdezte, hogy szeretnék-e valamit, viszont mindezt angolul. Furcsa volt, mert mégiscsak Budapesten vagyok, igaz, a város belső része már valóban erősen épít a külföldi turistákra, így talán ez mégsem annyira meglepő.

 

Az étlapon pizzák és más egyéb olasz ételek voltak megtalálhatók, de most az egyszerűség mellett döntöttem egy olyan pizza formájában, ami a Caprese nevet viseli. Ez gyakorlatilag egy alap pizza volt (tészta-szósz-mozarella) némi bazsalikommal és paradicsomkarikákkal. E mellett desszertként egy Créme Bruleét kóstoltam, amit flambírozott banánnal és vanília fagylalttal tálaltak.

 

A pizzát viszonylag gyorsan kihozták. Méretre nagyjából átlagos volt, az illata viszont kifejezetten csábító. És ízében is hozta, amit kell. Egy vékonytésztás pizza, de azért nem kelti a papírvékony érzetet, ezzel együtt minden falatjánál éreztem a frissességet, és, hogy ropogott. Nagyon igényes munka volt. A szószuk jó fűszeres, de a paradicsom dominál benne, ez is a legjobbak között van, amit valaha pizza fronton ettem. A sajt is valódi mozarella, nem valami annak csúfolt növényi kiegészítő (oké, ennek természetesnek kellene lennie, de nem az sajnos sok helyen). A paradicsom-sajt-bazsalikom meg nagyon jó barátságban vannak, ezt eddig is tudtuk, és a fúzió itt is működött. Ami a mennyiségét illeti, ez pont az a pizza volt, amivel kényelmesen jól laktam, de nem telített el, nem éreztem nehéznek egyáltalán. Ennek garantáltan nem fogjátok elcsomagoltatni a felét, viszont hatalmas élmény lesz az elfogyasztása, igazi kulináris élmény.

 

A konyhába egyébként be lehet látni és viszonylag közel is ültem hozzá, így láttam, hogy amikor a pizzának kb. a negyede volt már csak vissza, akkor az egyik felszolgáló lány jelzett a konyhára és akkor kezdték el készíteni a desszertet (a flambírozás folyamatát nem lehetett nem észrevenni, de szerencsére itt nem bánta a dísznövény, mint Miskolcon J). Ez egyébként nekem nagyon tetszett, igazi profizmus, egy percet se kellett várnom a desszertre, de még friss volt, nem hűlt ki a banán, nem olvadt el a fagyi, szóval remek.

 

Maga a Creme Brule nagyon ízlett, látszott benne, hogy igazi vaníliát tartalmaz, a tetején lévő karamelles réteg is remek volt. Egyébként én a magam részéről azt vallom, hogy ez egy olyan desszert, amihez igazából semmilyen kísérő elemre nem tartok igényt, mert magában egy teljes értékű édesség. Ezzel együtt itt bejöttek a kiegészítők hozzá, különösen a banán, a flambírozás adott neki egy nagyon jó aromát, de szerencsére az alkohol ízt egyáltalán nem lehetett rajta érezni. A fagylalt meg egy hűsebb, krémes állagot adott, bár ezt lehet jobban el tudtam volna képzelni egy lágyabb gyümölcsfagyival, hogy ne két vaníliás elem legyen, de így is nagyszerű volt az egész.

 

A két étel együtt kb. 4.100-4.200 forint körül volt (sajnos nem jegyeztem meg az árat), amihez dukált egy 10 %-os szervízdíj, viszont volt rá 20%-os kedvezményem a kupon miatt (és csak a kedvezmény után számították a szervízdíjat, ami szerintem nagyon korrekt). Így 3.700-3.800 forint körüli volt az egész nekem. Nem mondom, hogy ez egy olcsó ár, de tegyük a szívünkre a kezünket: a Vörösmarty tér környékén mi olcsó? Ez Budapest egyik elit helye, ez sajnos érződik az árakban is. Ugyanakkor ezért a pénzért egy olyan ételt kaptam, amiben semmi hibát nem találtam, mennyiségileg is bőven jó, megvolt a különlegesség érzése is, a kiszolgálás profi és a személyzet kedvessége is mintaszerű. Ilyenkor meg nem sajnálom a pénzt, amit kifizetek.

 

 

Értékelésem: 10/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

 

Bővebben a helyről: http://www.ilpastaio.hu/

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/