Kis magyar érzés – Agape Étterem, Kolozsvár

 

Az előző cikkem óta kaptam néhány tippet, hogy mit látogassak még meg. Az Agape étterem egy Hotelnek az önkiszolgáló, inkább kifőzde jellegű étterme, de az ajánlások alapján jót főznek ott, úgyhogy azt gondoltam, hogy egy próbát megér. Ezért tegnapelőtt már néztem is, hogy milyen kínálata van az étteremnek.

 


Viszonylag hagyományos ételeket kínáltak, köztük néhány kifejezetten Magyarországon divatosat is. Rántott ételek, pörkölt, főzelékek, jópár leves és desszert is. Ami külön öröm, hogy mindezek magyar nyelven is kiírva. A levesek között láttam egy érdekességet, ami pedig a csülkös bableves. Noha egy bableves önmagában nyilván nem egy hatalmas izgalmi faktor, ami azonban feltűnt, hogy a román fordítás szerint babos-csülkös csorbaleves volt, magyarul viszont csülkös bableves volt kiírva. Ez kíváncsivá tett annyira, hogy megkóstoljam. És mivel a bableves elég tápláló étel, mellé már csak 2 darab palacsintát rendeltem.

 




A levesben a csorbalevesek ízét a legkevésbé sem éreztem, de az igazat megvallva nem is bántam. Szeretem a csorbát, de Romániában a leveskínálat szinte mindenhol kimerül a csorba- és a zöldségkrém-levesekben. Mivel utóbbiak nem tartoznak a kedvenceim közé, legtöbbször csorbát eszem, ami egy idő után sok. Ez viszont pontosan olyan leves, amit otthon szoktam enni, sűrű, sokféle zöldséggel, finom csülökkel és még tészta is volt benne. Nagyon jóízűen falatoztam, igazából semmilyen hibát nem tudnék mondani, egy ilyen levest ha bárki, bármikor főz nekem, biztosan elégedett leszek.

 


Ezután rátértem a palacsintára, amiről nem tudtam, milyen töltelék van benne. De az első kóstolás után láttam, hogy szilvalekvár. Maga a palacsintatészta jó volt, és a hőtartó csomagolásban megmaradt a frissessége is. A lekvár is korrekt, bár az én ízlésvilágomnak kissé savanyú. Kapott a palacsinta egy kis cukrot, de pont a szélére, így az picit édesebb lett annál, amit szeretek, a belseje meg a lekvár miatt kissé savanykásabb. De azért kellemes volt ez is.

 


Összességében a 2 ételért 14,5 lejt fizettem, ami kb. pont egy ezres forintban. Ezért az ételért ez nem volt nagy pénz, mert mind minőségben, mind mennyiségben megfelelt, és a palacsinták viszonylag nagy mérete miatt jól is lehetett lakni vele (azt nem mondom, hogy degeszre ettem magam, de egy ebédre teljesen oké volt). Picit sajnálom, hogy csak most találtam meg a helyet, de jobb későn, mint soha. A következő 3 hétben még biztosan fogok itt járni és szívesen megkóstolok néhány húsételt is.

 

Értékelésem: 9/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

 

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/agapehotel  

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról