Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról

Nemrégiben írtam a Horror Cirkuszban történt látogatásomról. Akkor leírtam, hogy a cirkusz nekem már nem jelent túl nagy látványosságot és élményt, csak az egyediség az, ami felkelti annyira az érdeklődésemet, hogy elmenjek egy ilyen helyre. Ezért nagyon hezitáltam azon, hogy az Aquatico (Duna Cirkusz) pécsi előadására menjek-e el. A sors végülis eldöntötte helyettem a kérdést. Egy facebook-megosztós játékban ugyanis nyertem két jegyet az egyik pécsi előadásra, így hát egy kedves ismerősömmel elmentem megnézni. Az élmények elég vegyesek voltak, erről fogok egy kisebb beszámolót írni (amennyire lehet spoilermentesen).

Ami nagyon tetszett

Az elején rájöttem, hogy, ellentétben a Horror Cirkusszal, itt közel sincs a víz tematika köré építve a produkciók sorozata, sokkal inkább a klasszikus cirkuszi produkciókról lehetett beszélni. Ezzel együtt volt néhány kiemelkedő. A bohóc-jelenet nekem itt nagyon működött. A klasszikus sípolós-lufifújós vonulatról beszélünk, de a poénok, amiket elsütött, és a lufikat ahogy használta, az nagyon tetszett, vicces és szórakoztató volt az elejétől a végéig.

A másik nagy kedvencem a légtornászat volt. Legalábbis az egyik produkció. A zenével és a fény/árnyék játékkal együtt különösen látványos volt, nem is annyira a tornász, hanem a cirkusz falain mindenhol megjelenő árnyékok tették látványossá a produkciót. Ezenkívül a végén az utolsó egyensúlyozós produkció is bejött.

Ami nem volt rossz

A cirkusz viszonylag kis társulatból áll ezért a legtöbb szereplőnek több produkcióban szerepe van. Volt, aki légtornászkodott és karikákkal is ügyeskedett, más az akrobatikus feladatok mellett az állatoknál is jelen volt. Ebből nyilván következik, hogy ezek a produkciók nem a leglátványosabbak voltak, amiket cirkuszban láttam. Viszont ezzel együtt egész ügyesen megoldották ezeket.

Hasonló érzésem volt az állatok kapcsán. Ellentétben a horror cirkusszal itt használtak állatokat, de közel sem annyit, amennyit egy hagyományos cirkuszban. Voltak kecskék, galambok, valamint kígyók és varánuszok, de utóbbiak nem produkció, inkább csak bemutató szintjén. A többi állat produkciója oké volt, nem kiemelkedő, de teljesen rendben van. 

Ami csalódást keltett

Mindenekelőtt az, hogy ebből a cirkuszból nálam a lényeg veszett el. Azon túl, hogy a porond egy kis vizes medence felett volt, és, hogy a „szökőkutakból” csobogó víz adott egy kellemes háttérhangulatot, az egész cirkusz vízi jellegét nem éreztem. A víznek az egyik produkcióban sem volt jelentősége, gyakorlatilag díszelemként volt jelen kizárólag. Illetve próbáltak egy keretsztorit adni, hogy egy kalózhajón vagyunk és ott élünk át látványosságokat, de valahogy ezt sem sikerült igazán végigvinni.

Apropó, kalózkodás. Hiányoltam a műsorból egy igazi, klasszikus porondmestert. Volt egy kalózruhában lévő szereplő, aki néha-néha átvette ezt a szerepet, de csak hébe-hóba, meg sem közelítette a klasszikus porondmesterek szintjét, hogy a Horror Cirkuszéról már ne is beszéljünk. Meg, ami a legjobban zavart, hogy ez az ember konkrétan „playbackelt”. Tehát ő maga nem beszélt, alá tettek egy hangot, ő meg csak tátogott. Ez azért nem kis csalódás.

De a leginkább bicskanyitogató számomra a szünetben lévő fényképeszkedés lehetősége volt. Lehetett fényképet csinálni egy Spongyabob karakterrel vagy egy óriáskígyóval…2.000 forintért. Jó, én ingyen mentem be, de 3.000 forintos belépő után ezt irreálisan magas árnak gondoltam. Tudom, sokan lassan idegessé válnak, hogy megint a Horror Cirkuszt hozom fel, de ott is lehetett szörnyekkel meg egy motoros kaszkadőrrel fényképeszkedni, de ott ehhez elegendő volt valamennyi pénzzel (nem határozták meg) beszállni az adománygyűjtésükbe (tehát nem maguknak tették el). Jó, igaz, hogy ott ezt csak saját géppel/telefonnal lehetett megtenni, de mégis, mennyivel szimpatikusabb ez így, mint ez a nyílt profitorientált viselkedés (vagy legalábbis az összeg nagysága).

Összegzés

Az alapelvárásom az volt, hogy itt olyan produkciókat látok, amelyekben a látványra helyezik a hangsúlyt. Ez valóban így történt, de összességében mégis többet vártam. A víz jelenléte másodlagos maradt, és a produkciók sem voltak rendkívüliek. Így nekem ez megmaradt egy „átlagos” cirkusznak. Persze ezen is el lehet szórakozni, ráadásul nekem ez most ingyen volt, úgyhogy nincs bennem csalódottság. Az más kérdés, hogy lenne-e, ha ezért 3.000 forintot kifizettem volna. De persze minden embernek más a stílusa, mást szeret, így bátorítok mindenkit, akinek a lakóhelyen jár a csapat, hogy látogasson el oda, próbálja ki, hogy milyen élmény. Pécsen ezt még ma, holnap és holnapután tehetitek meg.

Bővebben a helyről: https://www.facebook.com/vizicirkusz/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/